Művek bontakozóban

Király László és a komponálás "kényszere"

Szerző: Hollós Máté
Lapszám: 2012 szeptember
 

 

Király László - Felvégi Andrea felvétele

 

- Király Lászlónak jelentős választéka van rovatunk számára.

- Egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök, hogy munkába lendültem, de elszomorít, hogy be nem mutatott darabjaim száma lassan meghaladja a bemutatottakét. Köztük nagy apparátusúak is akadnak, például három kantáta. Ennek a helyzetnek egyik oka, hogy hat éve nem volt rádiófelvételem, kérdéses, hogy két lemezanyagom anyagi támogatás híján megvalósul-e. Tavaly ugyan volt a Korunk Zenéjén egy közös szerzői estünk Huszár Lajossal, de a koncertszereplés is ritka, holott lassacskán egy egész fesztivált megtölthetnék  ősbemutatóimmal... A komponálás persze egyfajta „kényszerneurózis": minél behatároltabbak az esélyek, annál kétségbeesettebben írom az új darabokat, különösen, hogy néhány éve rátaláltam igazi hangomra. Az előző Muzsika-beli beszélgetésünk óta megírtam az Egerszegi daloskönyv harmadik és negyedik kötetét alt és bariton hangra (az első kettő szopránra és tenorra készült) - a 3. kötet egyáltalán nem került még közönség elé, a 4.-nek pedig csak az egyik ciklusa. A négy kötet közel 120 dalt tartalmaz. Legutóbb befejezett darabom A Kilencek daloskönyve. Az 1969-ben alakult, Utassy-csoportnak is nevezett költői körből ketten már nem élnek. Kiss Benedekkel, a népi szürrealista költővel most ismerkedtem meg személyesen. E bariton hangra és zongorára írt 30 dalos, közel egyórás ciklus is megszólaltatásra vár.

- Tematikailag is összeköti valami a verseket, vagy csak költőik szellemi összetartozása?

- A teljes ciklus tematikailag nem függ össze, egy-egy költőnél alakult csak ki speciális dramaturgia. Például Utassy öt dala karácsony, tavasz, nyár, ősz során jut el saját halálának megénekléséig, majd Mezey Katalin költészete a „Földben talál" szavakkal veszi át a fonalat a Rózsa Endre emlékére írt versben. Az ő megzenésített öt költeménye közül az utolsó, a „Te vagy" optimista, istendicsérő Te Deum-féle. Kovács István sorai ütnek csak el a többiekétől történelmi tartalmukkal: Robespierre, Világos (1849), Budapest - a vers 1969-es keletkezésekor még nem lehetett ráírni nyilvánvaló '56-os vonatkozását. Ezt a zárványt középen helyeztem el, s körülvettem a hozzám közelebb álló tárgyú szerelmi és tájleíró lírával. Bemutatására talán egy színházban rendezendő költői est keretében kerül majd sor.

- Felkérésre is mozdul a ceruzád...

- A Mini Fesztiváltól jött a hívó szó kvintett írására az Ewald Rézfúvós Együttesnek. Noha túl vagyok már korábbi műveim átdolgozásának időszakán, találtam egy javításra és ezáltal bemutatásra érdemes, 1988-as darabot. Szinte saját zeneszerzés-tanárommá válva élővé tettem, földúsítottam, harmóniailag színesítettem az öttételes kompozíciót. Drámai nyitótétel után két scherzo fog közre egy elégiát, majd vidám rondó a finálé. Közvetlenül ez előtt dr. Schöner Alfréd, a Rabbiképző Egyetem rektora megrendelésére egy jiddis népdalfeldolgozást készítettem el, aminek honoráriuma nélkül áprilisban már nem lett volna mit ennem. Schöner gyerekkorából emlékezett egy dalra, amelyet elénekelt nekem, lejegyeztem, s megbízott, hogy a Goldmark Kórus számára dolgozzam föl. Ehhez a recitáló dallamhoz utóbb társítottam egy feszes ritmusút, amelyet egyik kórustagunktól ismertem meg. A zalaegerszegi Canterina Kórusnak korábban írtam már magyar költők szövegeire egy karácsonyi sorozatot, majd egy pünkösdit, legutóbb pedig egy ádventit.

- Három kantátát említettél beszélgetésünk kezdetén.

- A Keresztury Dezső 90. születésnapjára írott mű már közel két évtizedes; bariton szólót, vegyes kart és kisebb szimfonikus együttest foglalkoztat. 2010-11-ben nyolc hónapig írtam és hangszereltem meglehetősen nagy zenekarra a 17 perces Göcseji legendát a négy évvel korábban meghalt Pécsi Gabriella versére - ez egytételes kóruskantáta Attiláról, a végén az énekkarból előlépő bariton szólistával. A harmadik egy eredetileg héber nyelvű orgonakíséretes zsoltárkantáta szoprán, tenor és bariton szólótételekkel, amelyet később egy németországi előadás ígéretére meghangszereltem, de a bemutató elmaradt. Pécsi Gabriella verseire gyerekeknek is komponáltam Madaras mese címmel női karra és vonószenekarra, ehhez Balassa Sándor Téli kantátája adta az ötletet.

- Manapság mi foglalkoztat?

- Egy fiatal költőnő szüzséje nyomán balett készül 12 betétdallal, utóbbiak már készen vannak. A dalkíséretet nem hangszert imitáló, de tonális világban mozgó szintetizátorral, az instrumentális szakaszokat a Stúdió 11-el tervezzük fölvenni, mivel a táncot nem élő zene kíséri. Emellett egy félórás és egyórás oratórium szerepel terveimben, az utóbbi egy magyar történelmi személyiségről. S aminek a Fészekben bemutatása várható: Emlékezés barátainkra. A kürt-hegedű-klarinét trió e hangszereken játszott halott osztálytársaimat idézi, akik közül Csermely Zsuzsa neve a rádióhallgatóknak ismerősen csenghet. A hangszerek az említett sorrendben lépnek be, s a halálok időrendjében hagyják abba szólamukat, végül ismét megszólal mindegyik, de a kürt már fojtva, a hegedű pedig üveghangon.

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.