Az ok­ta­tás egyik leg­ne­he­zebb fel­ada­ta,   hogy lé­pést tart­son a kor­ral, kü­lö­nösen ami­ó­ta va­lóban szé­dí­tő gyor­sa­ság­gal vál­to­zik a vi­lág. Egy olyan nagy­hí­rű és pa­ti­nás in­téz­mény­nek is, mint a Ze­ne­aka­dé­mia, fel kel­lett is­mer­nie, hogy a ma­gas szin­tű ze­nei ok­ta­tás ma már nem ele­gen­dő ah­hoz, hogy te­het­sé­ges nö­ven­dé­kei si­ke­res kar­ri­ert épít­hes­se­nek. Se­gí­tett eb­ben a fel­is­me­rés­ben az is, hogy a Ze­ne­aka­dé­mia épü­le­té­nek meg­újí­tá­sá­hoz-meg­szé­pü­lé­sé­hez ka­pott uni­ós tá­mo­ga­tás egyik fel­té­te­le a tar­tal­mi meg­úju­lás volt, mely­nek ke­re­té­ben 2011-ben egye­dül­ál­ló te­het­ség­gon­do­zó prog­ra­mot in­dí­tott az in­téz­mény. A kí­sér­le­ti jel­le­gű prog­ram cél­ja a leg­te­het­sé­ge­sebb nö­ven­dé­kek sok­ol­da­lú fel­ké­szí­té­se ar­ra, hogy si­ker­rel lép­hes­se­nek ki a nem­zet­kö­zi ze­nei po­rond­ra, meg­áll­ják a he­lyü­ket a glo­ba­lizáció ál­tal fel­erő­sö­dő ke­mény ver­seny­hely­zet­ben. Ha­son­ló, a va­ló élet ta­lán tri­vi­á­lis, még­is fon­tos és eset­leg dön­tő pá­lya­me­ne­dzse­lé­si ne­héz­sé­ge­i­re fel­ké­szí­tő prog­ram nem­csak a Ze­ne­aka­dé­mi­án, ha­nem más ma­­gyar fel­ső­ok­ta­tá­si in­téz­mény­ben sem zaj­lott ed­dig.

A főtárgytanárok ál­tal aján­lott hall­ga­tók kö­zül a Ze­ne­aka­dé­mi­á­tól füg­get­len szak­mai zsű­ri vé­gül ti­zen­öt­öt vá­lasz­tott ki a klas­­szi­kus ze­nei és a jazz sza­kok­ról, a ze­nei fel­ké­szült­ség, az elő­adó­mű­vé­szi ki­su­gár­zás és az össz­be­nyo­más alap­ján, fi­gye­lem­be vé­ve a kom­mu­ni­ká­ci­ós kész­sé­get, a meg­je­le­nést és az ide­gen­nyelv-tu­dást is. Ért­he­tő mó­don azok­ba a te­het­sé­ges és am­bi­ci­ó­zus if­jú mű­vé­szek­be fek­tet­tek be, akik­ben meg­van a nem­zet­kö­zi kar­ri­er le­he­tő­sé­ge. Pél­dá­juk je­len­tős hú­zó­erő­nek szá­mít­hat a töb­bi nö­ven­dék szá­má­ra is.

A ki­vá­lasz­tott hall­ga­tók kö­zül öten egyé­ni fog­lal­ko­zá­so­kon is részt ve­het­tek, va­la­mint sze­mé­lyes be­mu­tat­ko­zó anya­guk el­ké­szí­té­sé­ben is se­gít­sé­get kap­tak, a prog­ram zö­me azon­ban hét­vé­gi, töm­bö­sí­tett cso­por­­tos mo­du­lok­ban zaj­lott a 2011-es ta­va­szi és őszi sze­mesz­ter­ben.

A prog­ram a kö­vet­ke­ző tan­tár­gyak­ból állt: kom­mu­ni­ká­ci­ós és tár­gya­lá­si kész­ség­fej­lesz­tés, ha­zai és nem­zet­kö­zi pro­to­koll; cso­por­tos sze­mé­lyi­ség­fej­lesz­tés, au­to­gén tré­ning és stressz­ke­ze­lés; ki ki­cso­da? - mun­ka­meg­osz­tás a nem­zet­kö­zi és ha­zai ze­nei élet­ben; vi­lág­­lá­tás, az­az pó­di­um­je­len­lét és kul­túr­tör­té­net; szer­ző­dés­­kö­tés, nem­zet­kö­zi jo­gi is­me­re­tek; adó- és vál­­lal­ko­zás­ta­ni is­me­re­tek; tv-, rá­dió- és hanglemezfelvételi gya­kor­lat, szín­pad­tech­ni­kai, han­go­sí­tá­si is­me­re­tek; stí­lus­ta­nács­adó, öl­töz­kö­dés és smink; uta­zá­si tud­ni­va­lók; nyelv­tan­fo­lyam; alap­ve­tő szá­mí­tás­tech­ni­kai is­me­re­tek. A fel­so­ro­lás jól ér­zé­kel­te­ti, mi­lyen ne­héz­sé­gek­kel kell meg­küz­de­nie an­nak a fi­a­tal mű­vész­nek, aki aka­dé­mi­ai fel­ké­szü­lé­se so­rán azt hi­het­te, hogy „pusz­ta" te­het­sé­ge és mű­vé­szi kva­li­tá­sai biz­­to­sít­ják szá­má­ra a vá­gyott kar­ri­ert. Még az­zal a ki­jó­za­ní­tó fel­is­me­rés­sel is gaz­da­go­dik, amit szá­mos ta­pasz­talt mű­vész vis­­sza­iga­zol: hogy oly­kor nem is fel­tét­le­nül a mű­vé­szi kva­li­tás a dön­tő az előbb­re ju­tás­ban... Te­kint­ve, hogy az impresszá­lás gya­kor­la­ta itt­hon alig lé­te­zik, de az imp­res­­szá­ri­ók kül­föld­ön is lé­nye­gé­ben csak a ki­ug­ró vagy rop­­­pant ígé­re­tes, és már bi­zo­nyí­tott mű­vé­szek­re kon­cent­rál­nak, a pá­­lya­kez­dő mű­vé­szek­nek ma­­guk­nak kell gon­dos­kod­ni min­den­ről, és meg­ta­nul­ni az öl­töz­kö­dés­től a re­pü­lő­jegy-fog­la­lá­sig mind­azt, ami­nek jó ré­szét az­előtt az őket fel­ka­ro­ló imp­res­­szá­ri­ók el­vé­gez­ték.

A fog­lal­ko­zá­so­kat a szakte­rü­le­tek ne­ves és ta­pasz­talt szak­em­be­rei ve­zet­ték, s a név­sort lát­va a prog­ram úgy­szól­ván lu­xus­szol­gál­ta­tás­nak is szá­mít­hat. A kon­cep­ció ki­dol­go­zói, Wirthmann Ju­li­an­na és Furka Beá­­­ta sze­rint a hall­ga­tók va­ló­ság­gal it­ták az elő­­adók sza­va­it. Az il­luszt­ris ta­ná­ri gár­dá­ból Wirth­mann ki­emel­te Kepes And­rás él­ve­ze­tes elő­adá­sa­it a kü­­lön­bö­ző kul­tú­rák­ban szo­­ká­sos vi­sel­ke­dés­mó­dok­ról, Petrovics Esz­ter be­ve­ze­té­sét a te­le­ví­zi­ó­zás vi­lá­gá­ba, Hor­vát Já­nos in­ter­jú­val, ri­port­szi­tu­á­ci­ó­val kap­cso­la­tos hely­zet­gya­kor­la­ta­it, Szinetár Mik­lós vi­lág­lá­tás el­ne­ve­zé­sű all-round kul­tu­rá­lis mo­dul­ját, amely a szín­pa­di meg­je­le­nés mö­gé oda­tet­te azt a mű­velt­sé­gi hát­te­ret, ami hi­te­les­sé te­he­ti egy fi­gu­ra meg­for­má­lá­sát. Igen hasz­nos­nak bi­zo­nyult Ko­vács Gé­za és Devich Já­nos fon­tos in­for­má­ci­ók­ban gaz­dag „Ki kicsodá?"-ja a ze­nei szer­ve­ze­tek­ről, ösz­tön­dí­jak­ról, pá­lyá­za­tok­ról, ön­élet­rajz­írás­ról. Jól si­ke­rült a hon­lap­ké­szí­tésről és az in­ternet ad­ta le­he­tő­sé­gek­ről szó­­ló pre­zen­tá­ció is. A prog­ram ab­ban is se­gí­tet­te a részt­­ve­vő­ket, ho­gyan ad­ja­nak in­ter­jút, mi­ként le­het­nek ma­ga­biz­to­sak, ösz­­sze­sze­det­tek egy imp­res­­szá­ri­ó­val foly­ta­tott tár­­gya­lá­son, vagy hogy mi­lyen il­lem­sza­bá­lyok­nak kell meg­fe­lel­ni­ük egy kö­vet­sé­gi fo­ga­dá­son. A be­széd­tech­ni­ka me­net köz­ben ke­rült be a prog­ram­ba, en­nek fon­tos­sá­gá­ra Szinetár Mik­lós hív­ta fel a fi­gyel­met. Egy mű­vész­nek ma már gyak­ran meg is kell szó­lal­nia egy kon­cer­ten, ért­he­tő­en, ös­­sze­fo­got­tan, tisz­tán be­szél­ni a prog­ram­ról, ön­ma­gá­ról, a ze­ne­szer­ző­ről, a hang­sze­ré­ről stb.

Wirthmann Julianna és Furka Beáta

A prog­ram szó­be­li be­szá­mo­ló­val zá­rult  a teszt­na­pon, ami­kor a hall­ga­tók min­den tan­tárgy­ból bi­zo­nyí­tot­ták, hogy va­ló­ban so­kat fej­lőd­tek.

Mi­vel kí­sér­let­ről van szó, a ter­ve­zett foly­ta­tás­hoz fon­tos a ta­pasz­ta­la­tok ér­té­ke­lé­se. Úgy tű­nik, a nyelv­ta­ní­tás eb­ben a for­má­ban és en­­nyi idő alatt nem hoz­hat­ja meg a cél­zott ered­ményt; a nem­zet­kö­zi kar­ri­er­hez el­en­ged­he­tet­len nyelv­tu­dást más ke­re­tek kö­zött kell meg­sze­rez­ni. A részt­ve­vők kö­zött sze­ren­csé­re so­kan már sok­fe­lé kon­cer­tez­nek, kül­föl­di ösz­tön­dí­ja­kat sze­rez­nek, to­váb­bá a nyelv­tu­dás az aka­dé­mi­ai dip­lo­má­hoz is nél­kü­löz­he­tet­len - ezt te­hát a to­váb­bi­ak­ban sa­ját fe­le­lős­ség­nek kell te­kin­te­ni. Az éne­ke­sek kül­föld­ön ele­ve ta­pasz­tal­hat­ják, hogy ko­moly sze­rep­hez ma már csak nyelv­tu­dás­sal, nem utol­só­sor­ban meg­fe­le­lő ki­ej­tés­sel le­het hoz­zá­jut­ni, de a hang­sze­res mű­vész is je­len­tős hát­rány­ba ke­rül, ha kül­föl­di szak­mai kör­nye­zet­ben ne­he­zen ér­te­ti meg ma­gát. Má­sik ta­pasz­ta­lat, hogy a stressz­­­ol­dás és az au­to­gén tré­ning, no­ha egye­sek­nél be­vált, iga­zá­ból nem cso­por­tos ta­ní­tás­ra va­ló.

A hall­ga­tói vis­­sza­jel­zé­sek ter­mé­sze­te­sen egyé­nen­ként kü­lön­böz­nek, sze­mé­lyi­ség­től és egyé­ni élet­hely­zet­től füg­gő­en. Van, aki ke­ve­sebb tár­gyat sze­ret­ne, hogy job­ban el le­hes­sen mé­lyed­ni ben­nük. A stressz­ke­ze­lést sem tar­tot­ta min­den­ki ilyen ter­je­de­lem­ben hasz­nos­nak, a vi­lág­lá­tás mo­dul pe­dig, no­ha ér­de­kes volt, egye­sek ér­zé­se sze­rint túl so­kat el­vett a gya­kor­lá­si idő­ből. Hasz­nos­nak tar­tot­ták Hor­vát Já­nos mo­dul­ját, ahol in­ter­jús sze­rep­gya­kor­la­tok­ban sze­rez­het­tek sa­ját él­ményt és azo­no­sít­hat­ták erős­sé­ge­i­ket és gyen­ge­sé­ge­i­ket. Ér­té­kel­ték a hall­ga­tók, hogy a szer­ve­zők ru­gal­ma­san re­a­gál­tak az idő­­be­osz­tás­sal kap­cso­la­tos ké­ré­sük­re, és a tel­jes hét­vé­gét el­fog­la­ló fog­lal­ko­zá­so­kat szét tud­ták bon­ta­ni egy-egy na­pos­ra. A prog­ram, úgy tű­nik, azt a célt min­den­kép­pen el­ér­te, hogy gon­dol­ko­dás­ra kész­te­tett és töb­be­ket rá­éb­resz­tett ar­ra, hogy sa­ját mű­vész­sor­su­kat önál­ló­an kell kéz­be ven­ni­ük. Hi­á­nyos­ság­ként él­ték meg, hogy nem ke­rült sor a be­mu­tat­ko­zás­ra kül­föl­di im­pres­­szá­ri­ók előtt, ami na­gyon fon­tos lett vol­na szá­muk­ra.

Az ér­té­kes prog­ram, no­ha így is meg­le­hető­sen zsú­folt, ér­zé­sem sze­rint ki­egé­szít­he­tő len­ne olyan, az ál­ta­lá­nos mű­velt­ség fon­tos­sá­gát hang­sú­lyo­zó és fej­lesz­té­sét cél­zó mo­dul­lal, amely je­len­tő­sen hoz­zá­já­rul­hat­na a ze­nei in­terp­re­tá­ció hi­te­les­sé­gé­nek nö­ve­lé­sé­hez - ami per­sze nem le­het ki­zá­ró­lag e kur­zus fel­ada­ta. Kül­föl­di in­ter­jú­ala­nya­im­nál rend­re ki­de­rül, hogy egy-egy mű tol­má­cso­lá­sa mö­gött - le­gyen az vo­ká­lis vagy hang­sze­res, szó­ló- vagy együt­tes pro­duk­ció - mi­lyen szé­les, sok­ol­da­lú tá­jé­ko­zott­ság rej­lik, ami lát­ha­tó­an és hall­ha­tó­an gaz­da­gít­ja az in­terp­re­tá­ci­ót, elő­adó és hall­ga­tó szá­má­ra egy­aránt. Eh­hez ter­mé­sze­te­sen igé­nyes­ség kell, ami azon­ban ta­nít­ha­tó. William Christie Les Arts Florissants-jának, vagy Vin­­cent Dumestre Po`eme har­mo­nique-já­nak tag­jai be­le­me­rül­nek az adott kor mű­vé­sze­té­be, de Renée Fleming, And­reas Scholl vagy Schiff And­rás és Ko­csis Zol­tán ha­tal­mas mű­velt­sé­ge is alap­ve­tő­en já­rul hoz­zá cso­dá­la­tos ze­nei tel­je­sít­mé­nye­ik­hez.

Ami a jö­vőt il­le­ti, a Ze­ne­aka­dé­mia és a pro­g­ram ve­ze­tő­je egy­aránt el­kö­te­le­zett  a foly­ta­tás iránt. A le­zaj­lott prog­ram azon­ban egy­sze­ri, meg­cím­ké­zett uni­ós pénz­ből jött lét­re, te­hát az új­rá­zás­hoz im­már sa­ját for­rá­so­kat kell ke­res­ni. A meg­va­ló­sí­tás össz­költ­sé­ge nagy­já­ból hat­mil­lió fo­rint, s ezt az iga­zán nem hor­ri­bi­lis ös­­sze­get elő kell tud­ni te­rem­te­ni. Wirthmann Ju­li­an­na sze­rint kü­lön­bö­ző szin­te­ken és ha­ma­rabb is el le­het­ne kez­de­ni ezek­nek a tár­gyak­nak az ok­­ta­tá­sát, hi­szen a ki­vá­lasz­tott te­het­sé­ges mu­zsi­ku­sok igen­csak el­té­rő hát­tér­rel ren­del­kez­nek. Szin­tén fel­me­rült, hogy ér­de­mes vol­na a prog­ra­mot va­la­mi­lyen mér­ték­ben fi­ze­tős­sé ten­ni, az ál­ta­lá­nos ta­pasz­ta­lat­hoz iga­zod­va (ami­ért fi­zet­ni kell, az ér­té­ke­sebb­nek tű­nik). Mind­ezt Batta And­rás rek­tor is meg­erő­sí­tet­te, elő­re­ve­tít­ve az if­jú mű­vé­szek pá­lya­kez­dés­ét ha­té­ko­nyan se­gí­tő, egy­faj­ta kar­ri­er­cent­rum lét­re­ho­zá­sát, amely a meg­újult Ze­ne­aka­dé­mia Liszt Fe­renc szü­le­té­sé­nek év­for­du­ló­já­ra, 2013. ok­tó­ber 22-ére ter­ve­zett hi­va­ta­los meg­nyi­tá­sa­kor már meg­kez­de­né a mű­kö­dé­sét.

Min­den­eset­re a prog­ram ta­nul­sá­gai fé­nye­sen bi­zo­nyí­tot­ták az el­kép­ze­lés meg­ala­po­zott­sá­gát: ma már a te­het­sé­gen és a szak­mai tu­dá­son kí­vül olyan készségegyüttes játsz­hat akár dön­tő sze­re­pet is egy mű­vész­pá­lya ala­ku­lá­sá­ban, amely­nek jól át­gon­dolt ta­ní­tá­sa rend­kí­vül so­kat se­gít­het a fi­a­tal mű­vé­szek­nek.

Kepes András

Szinetár Miklós tanít

Felvégi Andrea felvételei