Mûvek bontakozóban

Rózsa Pál Jeremiádája és ritka hangszerei

Szerző: Hollós Máté
Lapszám: 1997 július

- Nagy terjedelmû és apparátusú mû készült el nemrég mûhelyedben. Kérlek, mutasd be szavakban a kompozíciót addig is, amíg hangzó premierjét hallhatjuk!

- Tizenegynéhány éve már megírtam a Jeremiádát férfikarra és vonós zenekarra, a hangszerelését azonban nem tartottam elég változatosnak. Most a Leonard Bernstein Alapítvány zeneszerzõ-versenyének felhívása inspirált az átdolgozásra. Jeruzsálemhez kapcsolódó, de nem feltétlenül bibliai tárgyú mûvel lehetett pályázni. Az elõadóapparátus tenor-és basszusszólista, énekkar és szimfonikus zenekar. A szöveget Jeremiás Könyvébõl vettem. A bevezetést kantáta követi, majd sirató, vigasz és ima hangzik fel mintegy félórás terjedelemben. A szöveget latinul éneklik.

- Nem elõször dolgozod át, gondolod újra valamely korábbi darabodat. Melyek a hasonló vonások és melyek az eltérések a mai Jeremiáda és az egykori férfikaros, vonós zenekaros változat között?

- Azonosság, hogy ugyanazokat a szövegrészeket használom föl bennük. Tematikusan is sok a közös vonás: átmentettem a régi kompozíció dallamvilágát, harmonizálását - csak a hangszerelésen változtattam. A különbség mindenekelõtt abból fakad, hogy a korábbi változat a mainak mindössze kétharmada volt. A szöveget is bõvítettem, a bevezetést is kiszélesítettem. Mindkettõben van a cappella tétel, de nem ugyanarra a szövegre. Az új, kíséret nélküli tétel szinte külön kórusmû, amely a hajdani négy helyett nyolcszólamú.

- Az áthangszereléstõl is bõvült a kompozíció?

- Nem. A bõvítés fõként abból ered, hogy a darab egy kilencperces kantátával gazdagodott: a Jeruzsálem pusztulásáról szólóval, amelyben szólisták szerepelnek ének- és zenekarral. A zenekar nem játszik mindvégig, csak a kantátában és a fináléban. Másutt csupán egyes részei szólalnak meg.

- Érzel valamiféle zeneszerzõi fejlõdést a két Jeremiáda között, vagy két koncepció megvalósítása, netán egy koncepció kétféle kidolgozása a két változat?

- Kérdés, mit nevezünk fejlõdésnek. A férfikari és vonós zenekari változatot a Stravinsky-féle dodekafónia stíluskörében írtam. Ma egyfajta neo-stílusban gondolkodom, amely az elõadóknak is kevesebb nehézséget okoz, s a hallgatók számára is kedvesebb lehet. Persze a régi darab sem volt annyira dodekafon, hogy ne emelhettem volna át - mint említettem - egyes részeket.

- Stilárisan kétrétegû a kompozíció, vagy áthidaltad a kettõsséget?

- Azon igyekeztem, hogy ne legyen kétrétegû. Az amúgy sem ortodox dodekafon hangvételt úgy formáltam át, hogy az egyes tételeknek markánsan megrajzolt modális tengelyük legyen.

- A Jeremiáda óta írtál már mást?

- Durkó Zsolt halálától megérintetten egy oboa-szólómûvet. Az utóbbi idõben egyre élénkebben foglalkoztatnak a fúvós hangszerek, s közülük is kiváltképp azok, amelyeknek szûkös a repertoárja. Megrendelések is inspiráltak ebben. Kicsiny az irodalma például a tárogatónak. Nagy Csaba panaszolta, hogy alig van kortárs mû, amellyel pódiumra állhat, s jobbára a történelmi zenei emlékekre korlátozódik mûsora. Így aztán írtam néhány darabot a hangszerre - a szólótól a tárogató-kvartetten át a vonószenekar-kíséretes concertinóig. Egy amerikai muzsikus orgona-oboa duókat keresett. Visszautalok arra, amit egy korábbi rádióbeszélgetésünkben mondtam el: Karinthy Ferenc módszerére és elnevezésére hivatkozva afféle "dögszekrényben" tárolok imitt-amott eszembe ötlõ zenei anyagokat. Ebben õriztem egy vázlatkönyvet, amely orgonakíséretes dallamhangszerre szánt jegyzeteket tartalmazott. Nyíri Ferenc, akinek egykor Mahler-témára írtam fantáziát harsonára és zongorára, felhívta a figyelmemet a mester 7. szimfóniájának tenorkürt-szólójára, ebbõl basszusharsona-kettõs keletkezett. Michael Oldenkamp holland szaxofonos Pesten járva baritonszaxofonra kért darabot, csengõ-bongó kísérettel, amit zongora, hárfa, ütõ együttese képvisel. Götz Nándor németországi együttese, a MusikFabrik pedig szopránszaxofonra és vonósnégyesre szánt mû komponálásához adott ösztönzést.

- Amikor különleges hangszerre kezdesz komponálni, többnyire sem elõzetes akusztikus tapasztalatok, sem hangszerelés-könyvek nem lehetnek segítségedre. Hogyan éred el, hogy a darab mégis hangszerszerû legyen?

- A forrásokat kell megtalálni. A tárogató esetében például konzultáltam Nagy Csabával, aki elmagyarázta, mi kényes és kerülendõ, milyen tremolók és trillák hangzanak elõnyösen, milyen dinamikai különbségek mutatkoznak a regiszterek között. A többi hangszer - szaxofon, harsona - pedig nem különleges, csak ritka. Bonyolultabb feladat volt, amikor négy tubára kértek kvartettet (Rondino böszörményi népdalok témáira), hiszen óvakodnom kellett a brummogó összhangzástól. A Zeneakadémián Szabó Lászlónak mutattam meg a kottát: õ behívta növendékeit, akik mindjárt le is játszották a darabot. Ahol problémát észleltem, javítottam.

- Visszatérve a Durkó-emlékdarabra: szoros kapcsolatban álltatok. Az érzelmi töltésen túl zeneileg is "emlékezik" az oboamû, esetleg valamilyen utalással?

- Ha szabad így mondanom: Durkó Zsolt zeneileg az édesapám. Öt éven át rengeteget áldozott drága idejébõl arra, hogy - egy fillért sem elfogadva - tanítson. A mai napig úgy érzem, õ vezeti a ceruzámat. Azt tanultam meg tõle, hogy egyszerûen, nem kacifántosan kell kifejeznünk érzelmeinket. Darabom ennek megfelelõen egy-két hangból álló egyszerû dallamból indul ki, fájdalmas, szomorú.

- Durkó vezeti a ceruzádat - aki nem ismeri zenédet, e poétikus megfogalmazást úgy értelmezheti, hogy stiárisan a nyomdokain haladsz, holott ez nem így van.

- Valóban nem. Ám egy-egy nehezen meg oldható, kritikus szakaszhoz érkezve gyakran mégis arra gondolok: vajon mit tanácsolna õ?

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.