A zeneélet hírei

Szerző:
Lapszám: 2011 június
 

Fórum a magyar operajátszás jövőjéről

Április 28-án „Keressük a jövő operasztárjait és operanézőit!" mottóval tartottak vitanapot a Magyar Állami Operaházban. Az Operafórumot a rendezvény fővédnöke, Réthelyi Miklós miniszter köszöntötte, majd Horváth Ádám, az intzémény miniszteri biztosa, aki a nemrég meghirdetett főigazgatói tisztségre is benyújtja pályázatát, több kérdést tett fel vitaindítóként. Elsőként azt: mi ma az opera? Naftalinszagú zenei múzeum, vagy a 21. század „mega-Gesamstkunstwerk"-je? A miniszteri biztos állást foglalt amellett, hogy az opera nem lehet csupán „turistacsalogató sznobvarieté", a közízlést formáló nemzeti intézménnyé kell válnia. Születhet-e ma olyan új opera, amely egyszerre zenei és közönségsiker? -tett fel egy másik kérdést. Megszólíthatja-e a 19. századi repertoár a 21. század emberét, vagy az operából eltűnik a dráma, s csak zenei, formai csemege válik belőle? Az opera jövőjét meghatározhatja, hogy találkozik-e valaha a facebook-nemzedékkel, s ha igen, akkor hol -mondta Horváth Ádám.

A miniszteri biztos szerint a műfaj és az intézmény megújulásának útja a nyitottság az új operák és a társművészetek felé; a nyitottság a szakmai beszélgetések, kritikák és a fiatal tehetségek irányában; és a szó szerinti nyitottság: fontos, hogy utcafesztiválok, iskolai beavató előadások keretében az operák kilépjenek a városlakók, a családok, a jövő operalátogatóit jelentő fiatalok közé. Konkrét tervei között említette új magyar operák megrendelését sikeres irodalmi alkotások alapján, illetve egy televíziós csatornával közösen megindítandó tehetségkutató versenyt Operasztár címmel -a győztesek az Operaházban új bemutató keretében mutatkozhatnának be.

A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy a Horváth Ádám kérdéseire születő válaszok határozhatják meg a jövő operajátszását. Ioan Holender, a budapesti dalszínház tanácsadója (a bécsi Staatsoper volt intendáns-főigazgatója) arról beszélt, hogy az Operaház vezetésének nem szabad elfeledkeznie az adófizetőkről, hiszen lényegében ők „tartják el" a dalszínházat, emiatt az ő igényeik a legfontosabbak. Győriványi Ráth György megbízott főzeneigazgató elmondta, hogy ezután is repertoárrendszerben gondolkoznak, ám sok új tehetséget, külföldi és pályakezdő énekest is bevonnak a megszokott szereposztással futó előadásokba, a karmesterek közül pedig a világ legjobbjait szeretnék meghívni. Kesselyák Gergely karmester, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti vezetője az Erkel Színház jövőjét vázolta, amely szerinte egy modern épületben működő, népoperai funkciót ellátó intézmény lehetne, főként magyar nyelvű előadásokkal és az operák mellett igényes musicalekkel, nagyoperettekkel. Az operát is játszó, illetve operatagozattal működő társintézmények képviseletében Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója, Halasi Imre (Miskolci Nemzeti Színház), Gyüdi Sándor (Szegedi Nemzeti Színház), Vidnyánszky Attila (debreceni Csokonai Színház), Rázga Miklós és Gulyás Dénes (Pécsi Nemzeti Színház), valamint Szép Gyula (Kolozsvári Magyar Opera) főigazgatók szólaltak fel. Elhangzott, hogy az operajátszás problémái az egész magyar színházi szakma problémái, amelyeket egy város- és országhatárokon átívelő együttműködéssel lehet megoldani. A javaslatok között felmerült a meghatározó vidéki színházak „nemzeti színházzá" minősítése, a közönség-utánpótlás kinevelése (iskolai beavató előadások, diákkedvezmények), a tehetséges pályakezdő énekesek, karmesterek és rendezők bátorítása, valamint a magyar nyelvű operajátszás szükségessége.

Az Operafórum minden résztvevője egyetértett abban, hogy szükség van a rendszeres szakmai párbeszédre, ezért a fórumból hagyományt kell teremteni, és évente legalább egyszer közösen megvitatni a magyar operajátszás aktuális kérdéseit, irányait.

 

Fischer Iván és a Takács Vonósnégyes brit elismerése

Az 1813-ban alapított brit Royal Philharmonic Society 1870 óta adományoz díjakat kiemelkedő zenei teljesítményekért, a második világháború óta már 13 kategóriában. Május 10-én a legnagyobb múltú brit elismerést a karmesterek között Fischer Iván nyerte el Beethoven szimfóniáinak előadásáért. Az ítélet indokolása kiemeli, hogy a kilenc szimfóniát Fischer részben a korhű hangszereken játszó Felvilágosodás Korának Zenekarával, részben saját modern hangszeres együttesével, a Budapesti Fesztiválzenekarral szólaltatta meg. Az év karmestere díj másik két jelöltje Szemjon Bicskov és Esa-Pekka Salonen volt.

Kamarazene és ének kategóriában a Takács-Nagy Gábor alapította Takács Vonósnégyes (Edward Dusinberre, Schranz Károly -hegedű, Geraldine Walther -brácsa, Fejér András - gordonka) kapta meg az elismerést, szintén Beethoven-ciklusért; az együttes a zeneszerző összes kvartettjét eljátszotta Londonban. A vonósnégyesen kívül Jonas Kaufmann (tenor) és a Transition Projects művészeti vállalkozás kapott jelölést a díjra.

 

 

Gratulálunk

Hambalkó Edit 80 éves  

Zongoraművész és -tanár. Csepelen született 1931. június 9-én. 1949 és 1957 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán Kadosa Pál és Nemes Katalin növendéke, 1957-től tíz esztendőn át az Országos Filharmónia szólistája volt. 1958 és 1972 között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zongoratanára, 1972-től 1981-ig ugyanott tanszékvezető. 1981-tõl a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete budapesti tagozatának docense, 1985-től a Zeneművészeti Főiskola adjunktusa.

Várkonyi István 80 éves

Hegedűművész. Budapesten született 1931. június 16-án. Tanulmányait 1945 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű szakán Országh Tivadar és Garay György növendékeként végezte. 1950 és 1966 között az Állami Hangversenyzenekar tagja volt, 1966-ban a Rádiózenekar koncertmestere lett. 1961-tõl 1968-ig a Weiner Vonósnégyes, 1968-tól a Tátrai Vonósnégyes tagja volt. Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjas.

Prőhle Henrik 75 éves

Fuvolaművész, szólista, zenekari és kamaramuzsikus, szakiskolai és egyetemi tanár. Pozsonyban született 1936. június 8-án. Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában 1951 és 1956 között Jeney Zoltán, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola fuvola szakán 1956 és 1961 között Hartai Ferenc növendékeként végezte. 1957-től 1961-ig a budapesti MÁV Szimfonikusok első fuvolása, 1961-től 1996-ig a Magyar Állami Operaház Zenekarában és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarában első fuvolás. 1964 és 1971 között a Győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanít, 1971-től 1975-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozatának docense, 1975 és 1992 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense, 1992-től 2006-ig ugyanott egyetemi tanár, 1996 és 2006 között tanszékvezető. Szólistaként és kamaramuzsikusként játékát számos felvétel örökítette meg, pedagógusként a magyar fuvolástársadalom sok kiválóságát nevelte. A Komor Vilmos Emlékplakett kitüntetettje.

 

A 7. Országos, 2. Nemzetközi Simándy József Énekverseny  győztesei

I.  kategória (alap- és középfokú oktatási intézmények növendékei)

1. Foki Dániel

2. Horti Lilla

3. Kiss Melinda

II. kategória (felsőfokú képzésben résztvevők,
I-III. évfolyam)

1. Szemere Zita

2. Gabriela Balgova (Szlovákia)

3. Kiss András

III. kategória (az előbbieknél magasabb szinten
tanulók és fiatal művészek 35 éves korig)

1. Borsos Edit (Románia)

2. Kutasi Judit Izabella (Románia)

3. Diana Schnürpel (Oroszország)

 

A Los Angeles-i Bánk bán előkészületei

A washingtoni központtal működő Magyar Amerikai Koalíció és a Los Angeles Opera-Megakoncert koprodukció együttműködési megállapodást írt alá, amelynek elsődleges célja, hogy minél szélesebb körben adjanak hírt a 150 évvel ezelőtt bemutatott magyar nemzeti opera amerikai premierjéről, egyúttal fel akarják hívni a figyelmet azokra a magyar származású, az Egyesült Államokban élő személyekre, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak Amerika kulturális, tudományos, gazdasági vagy akár politikai életéhez.

A novemberi bemutatót megelőzően road show népszerűsíti a Bánk bánt, és ennek apropóján Magyarország, illetve a térség turisztikai látványosságait is bemutatják az amerikai közönségnek. Az Egyesült Államok hat nagyvárosát érintő előadássorozaton (New Yorkban, Washingtonban, San Franciscóban, Clevelandben is) találkozhatnak az érdeklődők a produkció egy-egy szereplőjével is, akik nem csak mesélnek majd a zeneműről, hanem részleteket is előadnak belőle. A koncerttel egybekötött ankétok állandó résztvevője lesz az Oregon Symphony Orchestra rezidens karmestere, Vajda Gergely, aki Plácido Domingo mellett szintén részt vesz a Los Angeles-i Bánk bán-produkcióban. A közönségtalálkozókon számos ismert, USA-ban élő magyar származású művész, tudós, üzletember is személyesen megszólal.

 

Az MR3-Bartók Rádió hírei

A hét zeneszerzői (minden hétköznap délután 2-kor): május 30-tól Richard Strauss, június 6-tól Liszt Ferenc, 13-tól Claude Achille Debussy, 20-tól Johannes Brahms.

Con tempo • A Bartók Rádió ötrészes kortárs hangversenyciklusának záró koncertjén, június 4-én a 6-os stúdióban az MR Szimfonikusokat Horváth Balázs, Stephen D'Agostino és Tihanyi László vezényli, közreműködik Klenyán Csaba, a műsoron Horváth Balázs, Láng István, Sári József és Dubrovay László kompozíciói.

Zenebeszéd • A Bartók Rádió ismeretterjesztő sorozatának június 11-i nyilvános felvételén Debussy Képek című zongorasorozata a téma, közreműködik Balog József, műsorvezető Fazekas Gergely.

Hangversenyek a Márványteremben • A 200 éve született Liszt Ferenc című hangversenyciklusban 2-án Oravecz György, 16-án Zsoldos Bálint zongorázik, 30-án Wiedemann Bernadett és Orendt Gyula énekel Virág Emese közreműködésével. 9-én a Fiatal művészek pódiumán Kiss Péter, a Bartók Rádió Haydn-Mendelssohn zongoraversenyének második helyezettje Lisztet és Brahmsot játszik. 23-án a Bali János vezette A:N:S kórus Josquin-műveket ad elő.

Az MR Zenei Együtteseinek programjából • A Budapesti Wagner Napokon a Zenekar, Énekkar és Gyermekkórus a Parsifal előadásain lép fel Fischer Ádám vezényletével, az Énekkar az új Lohengrin-produkcióban is közreműködik. Az MR Szimfonikusokat Stephen D'Agostino, az Énekkart Somos Csaba, a Gyermekkórust Thész Gabriella tanítja be.

Tóbiás-matiné •A közkedvelt gyermekműsor június 26-án délelőtt a napfordulós népszokásokkal foglalkozik, Lukácsházi Győző vendégei Sándor Ildikó és a Kőketánc.

Hangverseny és opera itthonról és külföldről • Élő közvetítésben hangzik fel a Miskolci Bartók+Verdi Operafesztiválról a nyitókoncert június 9-én, Győriványi Ráth György vezényletével, Verdi A kalóz című operájának hangversenyszerű előadása (magyarországi bemutató) 18-án, Kocsis Zoltán vezetésével, valamint a záró Verdi-gála 19-én a Miskolci Szimfonikusokkal. Szombatonként operák és operettek hallhatók felvételről: május 28-án két Rameau-darab a Les Arts Florissants előadásában a párizsi Pleyel Teremből, június 4-én Sullivan Mikádója a chicagói Lyric Operaházból, 11-én Rimszkij-Korszakov Cári menyasszonya a Covent Gardenből, 25-én Donizetti Boleyn Annája a bécsi Staatsoperből. 19-én, vasárnap este a Saarbrückeni Rádió Filharmonikus Zenekarának hangversenyén Veress Sándor-, Bartók- és Kodály-művek szólalnak meg. 16-án Olli Mustonen a barcelonai Katalán Zenepalotában orosz műsort játszik.