Muzsika 2007. január, 50. évfolyam, 1. szám, 11. oldal
Márkus Tibor:
A jazznagyapa
Gonda János 75 éves
 

Vannak meghatározó egyéniségek. Nem gondolkozunk azon, kinek a nevét társítsuk a C-vitamin, a gőzmozdony vagy éppen a relativitáselmélet fogalmához. Ha pedig a magyar jazzoktatás megteremtéséről, meghatározó jelentőségű jazzelméleti és -pedagógiai kiadványokról, vagy éppen a jazzművészet hazai és nemzetközi elismertetését célzó szervezetek megalapításáról beszélünk, nem kétséges, hogy mindenki Gonda János nevét említi legelőször.

"A hazai jazzélet egyik doyenje. Halk szavú, megfontolt, akkurátus ember, aki egész életében küzdött a műfaj magyarországi meg- és elismertetéséért"- írták róla. Hosszasan sorolhatnánk azokat a tevékenységeket, munkákat, melyekkel megalapozta a magyar jazzoktatást, és nemzetközileg elismert rangra emelte a magyar jazzművészetet. 1962-ben a Modern Jazz sorozat első lemezének elkészítésével elindította azt a folyamatot, melynek során a magyar jazzt hangfelvételeken őrizték meg. 1965-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola Jazz Tanszakának létrehozásával olyan iskolát hívott létre, amelyből a magyar jazz nemzetközileg is elismert kiválóságai kerültek ki. A jazzoktatási intézmények azóta örvendetesen szaporodtak szerte az országban, és a Jazz Tanszak is főiskolai rangra emelkedett. Az általa szervezett tatabányai nyári jazztáborok minden résztvevő számára emlékezetesek maradnak. Elméleti munkái alapművekként találhatók meg a szakmabeliek és a műkedvelők polcain. "Amikor elkezdtem ismerkedni a jazz-zel, az a könyv volt a bibliám" - mondta egyszer egy zenész kollégám, amikor a Jazz című kötetről beszéltünk. A rögtönzés világa című háromrészes tankönyvét naponta használom az oktatásban.

Kompozícióinak hallgatása mindig nagy zenei élményt jelent számomra, és rendkívül emlékezetes volt számomra, amikor együtt koncertezhettem vele.

A Magyar Jazz Szövetség megalapításával a jazz iránt elkötelezett zenészek, írók, társművészek és szimpatizánsok összefogását célozta meg. Rendkívül fontos nemzetközi tevékenysége. Sokáig a Nemzetközi Jazzföderáció alelnökeként dolgozott. A világ számos zenei intézményében - Ausztráliában, Amerikában és Európa több országában - tanított. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. Többek közt a Szabó Gábor-díj, a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje, az Erkel-díj, a Pro Arte- és a Weiner-díj birtokosa.

Gonda tanár úr a mesterem volt. Sőt ma is az, hiszen ez nem attól függ, hogy az iskolapadban hány órát hallgatunk tőle. Máig minden találkozásunkkor van mit tanulni a Mestertől. Nap mint nap visszaköszön sok gondolata, amint éppen tanítok, előadást tartok, zenét szerzek, elméleti munkán dolgozom vagy muzsikálok - ilyenkor gyakran gondolok arra: ezt Gonda Tanár Úrtól tanultam. És itt nem csak az elméleti tudás átadásáról van szó. Az igazi mester megmutatja az utat, ebben áll tanításának lényege. Én például megtanultam, hogy mindent globálisan kell szemlélni, nem veszhetünk el a részletekben, hiszen a dolgok összefüggésben állnak egymással. Vagy azt, hogyan kell bánni az idővel egy előadás megtartásakor vagy éppen egy improvizáció felépítésekor. Sokszor fülemben cseng egy-egy mondata: "Ha önök kreativitást akarnak tanítani, Önöknek is kreatívaknak kell lenniük." Tanításaival és munkáival generációknak adott és ad útmutatást. Nem kisfelelősségünk ezeket megtartani és továbbvinni.

Egy tévériportban Gonda tanár úr megjegyezte, hogy én tulajdonképpen a jazzunokája vagyok, hiszen ő Binder Károly főtárgy tanára volt a Jazz Tanszakon, nekem pedig Binder volt a jazz-zongora főtárgy mesterem. Nagyon megtisztelőnek éreztem, hogy jazzunokájává fogadott, hiszen így rendkívül büszkén tekinthetek fel jazz-családfámra. Azt hiszem, nekünk és a következő generációknak az a fő feladatunk, hogy gyarapítsuk e nemes családot, és minél több tehetséges jazzgyereket és -unokát neveljünk fel.

Köszönet illeti mindannyiunktól, amiért képes volt arra, hogy ne csak egyéni művészi karrierje legyen fontos számára, hanem a jazz ügyét is szolgálja.

"...elsősorban ott próbáltam tenni, ahol úgy éreztem, szükség volt rám. Magyarország, tudjuk, tehetséges zongoristákban igen bővelkedik, de egy több száz oldalas, szinte tudományos igényű mű megírására jóval kevesebben vállalkoznak. Szakmai szempontból elfogadom az életemet olyannak, amilyen. Nyilván a belső késztetések és a külső körülmények, a közeg, amelyben leéltem az életem, valamilyen módon közösen alakította ezt az életpályát. De úgy gondolom, talán nem működtem eredménytelenül, hiszen a zeneiskolákban van jazzoktatás, tanárképzés, van Magyar Jazz Szövetség és Magyar Jazz Alapítvány, valamint megírtam A rögtönzés világa című művet. Ezek nagyon sok energiát és alkotó órát vettek el az életemből, de ennek dacára egy pillanatig sem mondom, hogy sajnálom" - nyilatkozta egyszer.

Sokan vagyunk, akik a jazzművészetben találták meg életcéljukat, önmegvalósításuk legalkalmasabb eszközét. Gonda tanár úr olyan nyelvre tanított meg bennünket, amellyel mindent el lehet mondani. Köszönjük ezt, és további hosszú és szép életet kívánunk! Boldog születésnapot!



Felvégi Andrea felvétele