Muzsika 2004. december, 47. évfolyam, 12. szám, 29. oldal
Mikes Éva:
Monteverdi, Händel, Gluck - Eötvös, Sáry, Serei
Moldován Domokos a Budapesti Kamaraopera múltjáról és jövőjéről
 

- Milyen előzmények után látott hozzá közel másfél évtizede a Budapesti Kamaraopera első előadásának létrehozásához?

- Ha 1980-ban Székely András zenetörténész, Nádori Péter, a Hungaroton főszerkesztője, Nicholas McGegan karmester és az első magyar historikus hangszeregyüttes, a Capella Savaria alapítója, az akkor Szombathelyen élő Németh Pál nem kezdeményezi a régizenei előadásmód hazai meghonosítását, aligha mutathattuk volna be nemrég Londonban Vivaldi-előadásunkat, az Il Tigranét s a belőle készült lemezt. Még az 1980-as években jelentkeztem arra a régizenei kurzusra, amelyet McGegan tartott Németh Pálék szombathelyi iskolájában. Feleségemmel, Csengery Adrienne-nel nagyon élveztük az ott zajló munkát. 1989-ben azután a Balázs Béla Stúdióban hét évvel korábban nyert pályázati pénzből a Hungarotonnál rögzítettük filmtervem, a Farinelli életét feldolgozó Kasztráltak zenei anyagát Derek Lee Ragin, Ralf Popken, Csengery Adrienne és a Capella Savaria közreműködésével, McGegan vezényletével. 1990-ben kezdtük próbálni Gluck Orfeo ed Euridice című operáját, amelynek címszerepét Ragin és Adrienne énekelte - a produkció karmesteréül az akkor harmadéves zeneakadémiai hallgatót, Vashegyi Györgyöt kértem fel. 1991 tavaszán ezzel az előadással nyílt meg a Budapesti Kamaraopera, ahol Monteverdi valamennyi színpadi művét játsszuk - Peri, Purcell és Hä ndel egy-egy kompozíciója mellett. Közelgő másfél évtizedes jubileumunk alkalmából Hä ndel művét, a Semelét mutatjuk be március 26-án és 29-én, a Művészetek Palotájának ötszáz személyes színháztermében.

- Hogyan került színre a Kamaraoperában Vivaldi töredéke a nagy örmény királyról, Tigranéról? Sokak által ismert a Moldován család örmény eredete.

- A történet Örmény legenda című produkciónkkal kezdődött: ennek zenéjét Melis László eredeti örmény dallamok, sharakanok felhasználásával írta. A művet immár három éve játsszuk a kiscelli barokk romtemplomban. Több mint 1700 éve történt, hogy az örmények felvették a kereszténységet - a tánckantátát erre az évfordulóra mutattuk be az Állami Népi Együttes koreográfusa, Mihályi Gábor és Aszatur Karapetian segítségével.

Barátunk, Avanesian Alex, és felesége, Karine Karapetian zongoratanárnő felhívott Jerevánból, hogy létezik egy örmény tárgyú barokk opera. Csaknem leejtettem a kagylót, amikor megtudtam, hogy a mű szerzője Vivaldi… Azonnal telefonáltam Németh Pálnak, s másnap már nyomon voltam. A mű 740-es szám alatt megtalálható a Vivaldi-műjegyzékben, de ki tudja ma már, ki is volt Tigran! Tőlem legalábbis kezdetben mindenki ezt kérdezte. Mint Plutarkhosz több írásában is olvasható: Tigrant a Kr. e. 1. században a "királyok királyaként", Elő-Ázsia legnagyobb uralkodójaként tisztelték. Örmény-ország akkor a Kaszpi- és Fekete-tengertől a szíriai és föníciai partokig terjedt.

- Hogyan sikerült hozzájutnia a forrásokhoz?

Az Il Tigrane autográf kottakézirat-másolatát 2003 tavaszán szereztem meg a torinói Giordano-gyűjteményből, a librettó szövegét pedig a firenzei Marucelliana-könyvtárból, Udud Éva, a torinói magyar konzulátus munkatársának segítségével. Lax Éva hozzálátott a fordításhoz. Vivaldi kéziratos kottájából csak a második felvonás maradt meg; a librettista a római Francesco Silvani apát, aki nyilván jól ismerte Plutarkhosz írásait. A szöveg hiánytalanul fennmaradt, így karmesterünk, Németh Pál ehhez keresett kevésbé ismert részeket egyéb Vivaldi-operákból: olyan áriákat, amelyek a második felvonás anyagával egyenrangúak és harmonizálnak vele. A recitativók egy részét a karmester komponálta: szótagonként illesztette a zenedarabkákat a szöveghez, Adrienne pedig alaposan meghúzta az eredetileg három felvonásos librettót, így kerekedett kétrészessé a szövegkönyv. Érdekes egyébként, hogy közel hatvan Tigran-opera született barokk opera-szerzők tollából, így Albinoni, Bononcini, Scarlatti, Gasparini is komponált egyet-egyet. Gluck pedig Silvani és Goldoni szövegkönyvét használta Tigran című operájához, amelyet 1743-ban mutattak be, míg Vivaldiét már 1724-ben, a római karneválon, a Capranica Színházban. Azóta nem játszották.

- Mikor találkozhatott először a művel a budapesti közönség?

- 2003 szeptemberében szólaltattuk meg a Vivaldi komponálta 2. felvonás zenéjét, koncerten. 2004 márciusában a Budapesti Tavaszi Fesztiválon hangzott el az immár kétrészes operaelőadás, de egyelőre ez is hangversenyváltozatban. Végül 2004. július 31﷓én, a gödöllői királyi kastély barokk színháztermében adtuk elő a teljes operaszínpadi változatot, s másnaptól, augusztus 1. és 5. között a Hungaroton stúdiójában Hollós Máté segítségével lemezre is vettük az Il Tigranét, így lehetett a CD lemezbemutatója Londonban, operaelőadásunk napján: október 29-én.

- Hogyan született a londoni fellépés ötlete?

- Évek óta rendszeresen fellépünk Angliában, Bogyay Katalin, a londoni Magyar Kulturális Központ vezetője meghívására. Három éve egy háromnapos szentivánéji fesztiválon vettünk részt, később Bethlen Gábor udvarát idéző produkciónkkal vendégszerepeltünk. Most nagyon boldogok vagyunk, hiszen a londoni bemutatkozás igen jól sikerült: a Piccadillyn az Il Tigrane színpadi előadása és a CD lemezbemutatója, a Covent Garden-beli, "színészek templomának" is nevezett Szent Pál-templomban pedig a Poppea megkoronázása, melynek megértését Peter Sherwood és Alan Curtis jóvoltából angol feliratozás segítette. A Times kritikusa azt mondta: a mi Poppeánk jobb, mint a glyndebourne-i előadás - ennél nagyobb dicséret angol szakembertől aligha elképzelhető.

- Ez tehát mind szép és jó.

- Nem jó viszont, hogy nincs színházunk. Pedig ezek a produkciók megérdemelnék. Áll Budán egy 18. századi színházépület, a Várszínház, mely céljainknak tökéletesen megfelelne - csak sajnos nem a miénk, noha a legjobb akusztikájú kis színház a városban. Itt muzsikált Beethoven is, a budai polgárok örömére. Ehhez kellene segítség, hogy ebben az épületben újra zenélni lehessen. Kamaraoperákat játszani, kamarakoncerteket rendezni: megszólaltatni a barokk és kortárs magyar kisoperákat. Mi ezt tesszük tizennégy esztendeje, és itthon szeretnénk végre saját színházunkban előadni azokat a produkciókat, amelyekkel számos országban sikert arattunk, hirdetve Monteverdi, Vivaldi, Purcell, Hä ndel, a kortárs magyarok: Ligeti, Kurtág, Eötvös, Orbán, Vidovszky, Sáry, Serei és a klasszikusok: Bartók, Kodály dicsőségét.


Moldován Domokos a londoni plakátok előtt
Moldován Márton felvétele


Ókovács Szilveszter, Szigetvári Dávid, Timothy Bentch, González Mónika, Molnár Zsolt és Megyes Zoltán a londoni Poppeában


González Mónika, Szakács Ildikó, Molnár Zsolt és artur Stefanowicz. Il Tigrane, London
Moldován Domokos felvételei