- Meglepő, hogy egy újító gondolkodású, fiatal zeneszerző ma a népdalt tekinti művei alapanyagának, ihlető forrásának. Kiváltképp, ha nem is alkalmilag, hanem rendszeresen fordul a népdal felé.
- 1999-ben a fuvolás Kemény Katinka diplomakoncertjére írtam Szivárvány havasán című kompozíciómat, amelyben kürt és hegedű társul a fuvolához. Ezt követte a Megkötöm lovamot, s most már egész sorozat gondolata foglalkoztat, amelyben a szólótól hat vagy tíz meghatározott hangszer együtteséig terjedően írnék népdalokra épülő darabokat.
- Mi inspirál a népdalban, s milyen feladatot ad a megmunkálása? Műveid ugyanis nem abban az értelemben feldolgozások, mint a műfaj hajdani, divatos korszakában keletkezett kompozíciók.
- Gyönyörűnek találom magukat a népdalokat, s megragad Bartók feldolgozásainak tisztasága is, de az ő utánzására nem törekszem: szeretnék saját, egyéni utat találni.
- A mai zeneszerző egészen másképp viszonyul a népdalhoz, mint Bartókék nemzedéke. Nekik az utolsó pillanatban kellett megmenteniük a népdalkincset az enyészettől, ma viszont a népdal szinte urbanizálódott része a zenei köznyelvnek.
- Ezzel teljesen egyetértek. Számomra szinte csak cantus firmus a népdal, még megharmonizálni is egyéni módon lehet. Csak tisztaságát engedem hatni magamra, s azt az érzést, hogy a miénk. Tavaly Eötvös-ösztöndíjjal Olaszországban jártam, s ott megmutattam népdal alapú kísérleteimet tanáromnak, Ivan Fedele professzornak. Ő is biztatott a sorozat megírására, és elcsodálkozott azon, hogy nekünk olyan kincsünk van, amelynek olasz megfelelőjét ő nem ismeri.
- Tisztán zenei közeledés ez részedről nemzeti kultúrkincsünkhöz?
- Egyértelműen zenei.
- Olaszországi tanulmányaid véget értek?
- 1999 nyarán lezajlott diplomahangversenyem után nyomban kikerültem az említett állami Eötvös-ösztöndíjjal Comóba, s még ma is kijárok Fedele mesterhez.
- Hogyan esett tanárként rá a választásod, s miben más az ottani iskola, mint a Zeneakadémia?
- Mivel nem ismertem a lehetőségeket, édesapámat, Sáry Lászlót kérdeztem, aki Eötvös Péter ajánlatára Fedeléhez irányított. Bár nála is folytatunk klasszikus stílustanulmányokat, a kortárs irányzatok szerepe erősebb, mint itthon.
- Főként a népdalfeldolgozás érdekel?
- A vokális zene területén is vannak terveim. Korábban tartottam attól, hogy énekhangra írjak, ma azonban nemcsak fontos számomra, hanem sikert is hoz a műfaj - például Weöres-dalciklusom vagy a Voces Aequales Apokalipszis-lemezén szereplő öt tételem. Most a mise szövege foglalkoztat kamaraegyüttessel, olasz nyelven. Ez az itáliai tanulmányok hatása.
- Nem furcsa a latin textus után az ahhoz hasonló, ám attól mégis különböző olasz nyelvű szöveg?
- Valóban különös - és nagyon érdekes! A kettő között sok hasonlóság van, de sok különbözőség is, aminek nyomán más jut az ember eszébe. - Tehát kórusra és kamaraegyüttesre írsz.
- Nem: szólisták énekelnek a kamaraegyüttes kíséretével.
- Akkor hát koncertdarabnak készül, nem liturgikus használatra. Mi vonzott a misekomponáláshoz?
- Igen, hangversenydarab. A most készülő Gloria tételt olaszországi felkérés inspirálta, ennek megírása pedig kedvet adott a többi állandó misetétel megzenésítéséhez is.
- A szokatlan előadó-apparátus a miseszövegnek a szokásostól eltérő megközelítését teszi lehetővé. A mise ugyanis - még szólisták közreműködése esetén is - az énekkar tömbjére épül, míg az általad vázolt énekesgárda inkább dalciklus-jelleget sejtet.
- Bensőségesebb megközelítésre törekszem. De más terveim is vannak vokális műfajokban, s eddig bemutatatlan kórusműveimet is szeretném megszólaltatni. 1995-ben írtam Tui sunt caeli című vegyeskaromat, amelyhez később további tételeket komponáltam. Ezek sorát folytatnám, de legalább hallani szeretném a munkám eddigi eredményét. - Népdal, mise, kórusmű - ilyen kardinális szerepet játszanak zenédben a szöveges műfajok?
- Ezt véletlen egybeesésnek érzem, nem tulajdonítok különös jelentőséget a szövegnek. Olyannyira, hogy zenekari darabok tervét is dédelgetem. Meg versenyművekét, amelyeknek sorát a Sóvágó Évának írt cimbalomkoncert nyitotta meg. Leginkább egy hegedűverseny gondolata foglalkoztat.
- S a vokalitás színpadon is révbe ér majd?
- A színpad jelenleg kevésbé vonz.
- Inkább lírikus alkat vagy tehát, nem drámai. Komponáláskor milyen ideál vezérel? A hajdani Új Zenei Stúdió markánsan újító, kísérletező szelleme, vagy a nemzedéktársaid egy részére jellemző konzervatív, "közönségbarát" gondolkodásmód?
- A legfontosabb az eredetiség. Nem szeretnék a visszatekintő irányzatokhoz csatlakozni, ám nagyon konzervatívnak érzem magamat, ezt leküzdve vágyom a kísérletezésre.