Muzsika 2001. március, 44. évfolyam, 3. szám, 40. oldal
Péteri Judit:
Czidra László emlékére
 

Nehéz elfogadni, hogy nincs már köztünk.
Ellenállhatatlan humorú, sziporkázóan intelligens, kedves ember volt, aki saját magán is tudott nevetni, s aki nem röstellt nála jóval fiatalabb kollégáitól tanácsot kérni. Pernye Andrást tekintette szellemi atyjának, az ő álmait valósította meg a Camerata Hungarica megalapításával, a "historikus" mozgalom magyarországi áttörését majdnem egy évtizeddel megelőző, úttörő művészi és kutatómunkájával. Az 1970-es, '80-as években páratlanul népszerű Cameratával bejárta a világot, számtalan lemezt készített, s emellett nemzetközileg ismert és elismert, kiváló szólista is volt. Ide kívánkozik egy aprócska történet, amit eddig csak az emlékezetem őrzött. Amikor Frans Brüggen először járt Budapesten, interjúkészítés közben egyszer csak így szólt: "Van itt Magyarországon egy nagyon jó furulyás, nem tudom, jól ejtem-e a nevét... Czidra..." Mire meglepve vetettem közbe: "De hát ő egészen más stílusban játszik, mint Ön..." - "Igen, de nagyon jó furulyás! Ismerem a lemezeit, nagyon tetszenek..."
Életének utolsó évtizedében tevékenységének súlypontja a pódiumról lassan a tanításra és pedagógiai célú kották kiadására tevődött át. Nagyon szerette a gyerekeket, akár zeneiskolásokról, akár a "Weiner-konzi" növendékeiről, akár zeneakadémistákról volt szó, akiknek egy időben barokk előadói gyakorlatot, s ezen belül legfontosabb szakterületét, a díszítéspraxist tanította. Nagyvonalú és nagylelkű ember volt, kedves tanítványait ellátta hangszerrel, kottával, jó tanáccsal... Megszállottan dolgozott az utolsó pillanatig. Távozása előtt két nappal még együtt végeztük megjelenés előtt álló új kottáján az utolsó simításokat. (Háromkötetesre tervezte a sorozatot, ez lehetett volna az írott életműve...)
Nehéz elfogadni, hogy eljön a pillanat, amikor a halál még az ilyen hatalmas munkabírású, nyitott szellemű, fáradhatatlan embereket is elragadja. De igazából nem is ment el. Tovább él tanítványaiban, kollégáiban, barátaiban - mindazokban, akik képesek megőrizni Czidra László szellemi hagyatékát, s akik tovább tudják sugározni derűs, szívet melengető emberségét.