Muzsika 1999. október, 42. évfolyam, 10. szám, 46. oldal
Hollós Máté:
Művek bontakozóban
Csemiczky Miklós és az énekhang
 

- Mi az oka annak, hogy az utóbbi időben elsősorban az énekhang foglalkoztatja Csemiczky Miklóst?
- Véletlen, hogy olyankor beszélgetünk, amikor épp Te Deumot, kórusművet, dalciklust írok.
- Vegyük sorra az említetteket! A Te Deum oratorikus kompozíció?
- Igen. Négy szólistát: szopránt, altot, tenort, basszust, valamint ének- és zenekart foglalkoztat. Veszprém Város Vegyeskara, az Erdélyi Ágnes vezette híres kórus rendelte - 30-40 percesnek ígérkezik.
- Ha ismert darabjaidra gondolunk, melyek vonulatát folytatja a Te Deum?
- A korábbi kórusokét. Még a munka elején járok, úgyhogy kérlek, kérdezz tapintatosabbat a darab részleteinél!
- Nem tudom, tapintatosabb-e, de megkérdem: annak, hogy az utóbbi években több misét és más egyházi művet írtál, most meg itt a készülő Te Deum, vallási oka van, vagy egyszerűen megihletnek ezek a szövegek?
- Inkább az utóbbi. A Te Deum inspirálásában a művet rendelő előadók játszották a főszerepet: olyan kompozíciót kértek, amely Veszprémhez kapcsolódik. A Te Deum ugyan önmagában nem ilyen, de beleillesztettem a Szent Imre-legenda egy részletét: ezáltal válik Veszprémi Te Deummá. Az egyik szólista énekli a legenda részletét.
- Tippelhetek? A tenor?
- Eltaláltad.
- Melyik készülő műveddel állsz a legelőrehaladottabb állapotban?
- Azzal a dalciklussal, amelyet a Filharmónia Budapest Kht. felkérésére a Korunk Zenéje október 5-i koncertjére írok. Ezen hét, 1954-ben született magyar zeneszerző ünnepli együtt 45-ik születésnapját, egy-egy új darabbal. Bukovinai német ajkú zsidó költők versei ragadtak meg egy antológiában.
- Van-e oka annak, hogy te és társaid (Orbán, Selmeczi, Vajda) az utóbbi időben a német nyelv felé fordultatok, amint azt a Négyek tavalyi dalestje is mutatta a Korunk Zenéjén?
- Szerintem ez is véletlen. Ha azonban az ember rákap, szinte abba sem tudja hagyni, hogy erre a - tőlünk nézve - különleges nyelvre komponáljon.
- Különleges? Inkább úgy gondolnám, az ösztönözhet, hogy a német ajkú Európában nagyobb a keletje egy ilyen zeneműnek.
- Még ha így van is, ez nem befolyásol.
- Hogyan választottad a hangszerapparátust?
- Nagyobb kamaraegyüttest: fúvósötöst, hét vonóst (két-két hegedűt, brácsát, csellót, egy bőgőt) és hárfát foglalkoztat a darab. Egy ideig kifejezetten kamarazenei hangszerösszeállításban gondolkodtam, de az kevésnek bizonyult. Duzzasztani kezdtem, s valahol meg kellett állnom - a kamaraegyüttes és a kamarazenekar határán. Az uralkodó vonóskar kamarazenekari jelleget kölcsönöz a hangzásnak, de mivel sok a szóló, az apparátus mégis inkább kamaraegyüttesként hat.
- Különböző a hat vers hangszerelése?
- Nem. Nincs olyan jellegzetesség, hogy egyes tételeket csak bizonyos hangszerek csoportja kísérne.
- Hogyan került kezedbe az antológia?
- Tavaly Paul Celan-verseket keresve akadtam rá - ő is szerepel benne.
- S milyen kórusok készülnek műhelyedben?
- Az egyik a Szegedi Egyházzenei Napokra, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gyermekkara számára íródik. Kifejezetten vallásos tárgyú darabot kerestek, esetleg liturgikus célra is használhatót, latin nyelven. Ez talán alkalmat ad, hogy megvalósítsam régi tervemet, mely gyerekkari misével kapcsolatos. A másikat a jövő évi debreceni Bartók Béla Kórusversenyre szánom: az Énekek énekének Vox dilecti mei (A kedvesem hangja) részletére, ugyancsak latinul.
- Abból, hogy ilyen sok munkán dolgozol egyszerre, arra következtethetünk, hogy jó formában vagy: elérnek a megbízások és van mondanivalód.
- Véletlen, hogy most így összesűrűsödtek a feladatok. Az azonban biztos, hogy hajdani, viszonylag gyors munkatempóm jócskán lelassult.
- Valóban, a 80-as évek elején különösen termékenynek bizonyultál, majd néhány évig a kívülállónak az lehetett a benyomása, hogy szünetet tartottál, holott nyilván csak elmélyültebben dolgoztál.
- Megváltozott a módszerem. Egyre kevésbé tudatossá vált a munkám - épp fordítva, mint általában szokásos -, és mindent zongorával kezdtem írni, ami az én "virtuóz technikám" ismeretében lassító hatású.
- Mondhatjuk-e, hogy korai termékeny korszakodban inkább egy frissen megszerzett rutin segítségével "raktad össze" kompozícióidat, s csak később engedtél teret azoknak a zeneszerzői ösztöneidnek, amelyek erre a pályára szólítottak?
- Érdekes, amit mondasz. Nem gondoltam még erre, de elképzelhető. Úgy érzem, sohasem munkált bennem igazán a begyakorlottság.
- Gyakran használsz hangszert komponálás közben? Improvizatív zongorázás segít ötletekhez, vagy az inkább ellenőrző lejátszása csupán a papírra vetett zenének?
- Sohasem voltam jó rögtönző. Hangról-hangra araszolok, füllel kontrollálok mindent. Mintha apró erecskéket követnék, hogy patakká válhassanak.