Muzsika 1999. augusztus, 42. évfolyam, 8. szám, 19. oldal
Devich Márton:
Kiből lesz a csembalista?
Elek Szilvia a hangszer alsó- és középfokú oktatásáról
 

A művészetoktatás területén bőven akad még olyan terület, ahol be kell hoznunk lemaradásunkat a nyugat-európai államokhoz képest. Ilyen például a régizene, azon belül is a csembalóoktatás, amelynek Angliában, A Benelux államokban, Németországban vagy Franciaországban már jelentős hagyományai vannak, Magyarországon viszont még csak most kezd kialakulni alsó, közép-, illetve felső fokon intézményesített formája. (Csembaló oktatás 1970 óta folyik a Zeneakadémián Sebestyén János vezetésével, az itt végzett tanulmányokat követőn 1989-től kezdve lehet diplomát szerezni, 1996 óta pedig a szak önállóan működik, a zongora tanszék keretein belül.) Elek Szilvia csembalóművész, aki hat éve tanít csembalót a budapesti Weiner Leó Zeneiskolában és Zeneművészeti Szakközépiskolában, régóta azon fáradozik, hogy hazánkban már alsó- és középfokon is elkezdődjék és terjedjen el a hangszer oktatása. Ő írta azokat a tanterveket, amelyek ennek alapjául szolgálnak.
- Ahhoz, hogy valakiből csembalista váljék, eddig általában zongora- vagy orgonadiplomára volt szükség. Akik csembalózni tanultak, gyakran megfordultak különböző mesterkurzusokon. A hangszer közép- és főként alsó fokú, zeneiskolai oktatása nem létezett. Ezen mindenképpen változtatni kellett, hiszen felvetődik a kérdés: ahhoz, hogy valakiből jó csembalista váljék, szükséges-e a zongorázást a legmagasabb fokon elsajátítania vagy egyéb zenei diplomát szereznie? Sok más kollégámmal együtt azt vallom: nem feltétlenül. Ezt számos kiváló, világhírű művész példája bizonyítja. Hogy magyar művészt említsek: Spányi Miklós sem zongoristaként lett hangszerének mestere.
- Vannak, akik vitatják ezt? Létezik a szakmán belül olyan tábor, amelyik azt állítja, hogy zongoradiplomára márpedig szükség van ahhoz, hogy valaki jól csembalózzék?
- Vitákról nem tudok - de nem is lenne értelmük. Azt senki sem kérdőjelezi meg, hogy csembalistának csak a javát szolgálhatja, ha már kisgyerek korában megismerkedik a hangszerrel. A zongorista képzés is több lépcsőből áll. Miért ne állhatna a csembaló oktatás is? Ugyanakkor természetes, hogy valamilyen szintű zongoratudásra a csembalistának is szüksége van, és persze jól kell ismernie a zongorairodalmat. A tanterveket ennek megfelelően készítettem el.
- Hogyan születtek meg?
- Évek hosszú munkájába került elfogadtatni a minisztériummal, hogy alsó- és középfokú csembalóoktatásra szükség van. Nehéz volt keresztülvinni, hogy a hangszer már a zeneiskolában és a konzervatóriumokban is hivatalosan tanítható legyen - de sikerült. A múlt év szeptembere óta erre már minden zeneiskolának és zenei szakközépiskolának lehetősége nyílik. A megbízást, hogy írjam meg az ehhez szükséges tanterveket, 1997-ben kaptam a művelődési tárcától. Az alsófokú tantervet Csizmadia Angelikával közösen dolgoztuk ki és írtuk meg, a középfokút egyedül készítettem el. Hangsúlyozni szeretném, hogy nagy segítségünkre volt Horváth Anikó, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola csembalótanára, akivel folyamatosan konzultáltunk, és aki szakmailag lektorálta munkánkat. Így érhettük el, hogy az alsó- és középfokú tanterv szorosan illeszkedjék a zeneakadémiai felvételi követelményekhez. A tantervek tehát készen állnak, ám arra, hogy a csembalóoktatás alsó- és középfokon jobban elterjedjen, még évekig várni kell - egyrészt, mert a tanításhoz csembalótanárokra is szükség volna, belőlük viszont egyelőre még nincs elegendő, másrészt megfelelő mértékű igény sincs még a hangszer oktatására. A csembaló ma még nem eléggé népszerű és ismert a kisiskolások körében.
- Miként épülnek fel a csembaló tantervek, és melyek alsó- és középfokon a felvételi követelmények?
- Aki a zeneiskolában már hat-tízévesen szeretne elkezdeni csembalózni, megteheti - ha előtte legalább két évig tanult zongorázni. A képzés ideje négy év: aki a hangszert főtárgyként tanulja, hetente kétszer vehet csembalóórát, emellett természetesen megmarad kötelező tárgyként a zongora. A szakközépiskolai képzés öt évfolyamból áll, a végén érettségi vizsgával. Mivel sokan vannak, akik csak tizennégy-tizenhat évesen, a zongora mellett szeretnek bele a csembalóba, zongorán is lehet felvételizni. Ha a tehetség nyilvánvaló, és látszik a diák játékán, hogy a keze csembalón is "jól áll" majd, felvehető. Ami a tantervek tartalmi részét illeti, az természetesen reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus darabokra épül, de már a zeneiskolában is van hangszerismeret óra, melyen a növendék megtanulhatja, hogyan kell a csembalót ápolni, karbantartani, miként lehet hangolni - és segítünk elsajátítani a continuózás alapjait is. Nem utolsósorban általánosan megpróbáljuk a diákokat megismertetni a régi stílusok előadói hagyományaival.
- Mely iskolák éltek szeptembertől a tantervek adta lehetőséggel?
- A Weiner Leó Zeneiskolán a Zeneművészeti Szakközépiskolán kívül a szegedi konzervatóriumban is indult csembalista képzés, valamint alsófokon a szentendrei zeneiskolában. A Weinerben jelenleg hét csembalista növendékem van - közülük néhány már főiskolás. Eddigi tanítványaim közül már négyen kerültek a Zeneakadémiára, egyet pedig felvettek Salzburgban Kenneth Gilbert osztályába. A Weiner Zeneiskola Magyarországon élen jár a régizene oktatásában. A korábbi igazgató, Klembala Géza hívott meg csembalót tanítani, ő biztosított a feladathoz megfelelő hangszert is. A jelenlegi igazgató, Sztán István is nyitott a régizene oktatás fejlesztésére - iskolánkban olyan kiváló szakemberek tanítanak régizenét, mint Czidra László, aki furulyát oktatja, vagy Lax Éva, akinek nevéhez a barokk ének és kamarazene tanítása fűződik. Papp Sándor brácsaművész, az iskola zenekarának vezetője is megismerteti muzsikusait a régi előadói hagyományokkal. A nyaranta Balatonalmádiban megrendezett vonószenekari táborhoz tavaly csembalókurzus is kapcsolódott Bach csembalóversenyeinek előadásáról, Horváth Anikó és jómagam irányításával. A betanult művekből a táborban és Budapesten többrészes hangversenysorozatot rendeztünk, ez a tapasztalatok szerint óriási élményt adott a diákoknak. Emellett év közben olyan neves művészek és tanárok tartanak régizene kurzusokat iskolánkban, mint Malcolm Bilson, Rados Ferenc, Székely András, Csalog Benedek és Máté Balázs.
- Felsőfokon is szükség lenne önálló régizenei tanszékre? Hogyan működik ez külföldön?
- Sokféle oktatási rendszerrel találkoztam már; egyes külföldi zeneakadémiákon régizenei tanszékek működnek, míg másokon bizonyos hangszereket (mint például a csembalót vagy a barokkhegedűt) önálló szakokon tanítják, de számos helyen nem a zeneakadémiákon, hanem egyetemek zenei fakultásain belül vagy e célra alapított intézményekben zajlik a régizene oktatás. Ma a budapesti Zeneakadémia csembaló tanszaka bárhol a világon megállná a helyét. Az ott tanuló növendékek a mesterkurzusok, koncertek és a versenyek tanúsága szerint kitűnő eredményeket érnek el, legutóbb például a prágai nemzetközi csembalóverseny díjnyerteseiként is (lásd hírünket itt - a szerk.). Én elsősorban nyitott szemléletű, a megkövesedett rossz hagyományoktól elrugaszkodó zeneoktatást szeretnénk a jövőben megvalósulni látni - ez pedig már a zeneiskolában elkezdődhetne. Nem az a fontos, hogy mindenáron régizene tanszakokat hozzunk létre. A Weinerben már szerencsére megindultak ezek a változások, és persze jó lenne, ha valamennyi érdeklődő hangszeres részesülhetne a saját szintjének megfelelő oktatásban.



Vig Csaba felvétele