A művészetoktatás területén bőven akad még olyan terület, ahol be kell hoznunk
lemaradásunkat a nyugat-európai államokhoz képest. Ilyen például a régizene, azon
belül is a csembalóoktatás, amelynek Angliában, A Benelux államokban, Németországban
vagy Franciaországban már jelentős hagyományai vannak, Magyarországon viszont
még csak most kezd kialakulni alsó, közép-, illetve felső fokon intézményesített
formája. (Csembaló oktatás 1970 óta folyik a Zeneakadémián Sebestyén János vezetésével,
az itt végzett tanulmányokat követőn 1989-től kezdve lehet diplomát szerezni,
1996 óta pedig a szak önállóan működik, a zongora tanszék keretein belül.) Elek
Szilvia csembalóművész, aki hat éve tanít csembalót a budapesti Weiner Leó Zeneiskolában
és Zeneművészeti Szakközépiskolában, régóta azon fáradozik, hogy hazánkban már
alsó- és középfokon is elkezdődjék és terjedjen el a hangszer oktatása. Ő írta
azokat a tanterveket, amelyek ennek alapjául szolgálnak.
- Ahhoz, hogy valakiből csembalista váljék, eddig általában zongora- vagy orgonadiplomára
volt szükség. Akik csembalózni tanultak, gyakran megfordultak különböző mesterkurzusokon.
A hangszer közép- és főként alsó fokú, zeneiskolai oktatása nem létezett. Ezen
mindenképpen változtatni kellett, hiszen felvetődik a kérdés: ahhoz, hogy valakiből
jó csembalista váljék, szükséges-e a zongorázást a legmagasabb fokon elsajátítania
vagy egyéb zenei diplomát szereznie? Sok más kollégámmal együtt azt vallom: nem
feltétlenül. Ezt számos kiváló, világhírű művész példája bizonyítja. Hogy magyar
művészt említsek: Spányi Miklós sem zongoristaként lett hangszerének mestere.
- Vannak, akik vitatják ezt? Létezik a szakmán belül olyan tábor, amelyik azt
állítja, hogy zongoradiplomára márpedig szükség van ahhoz, hogy valaki jól csembalózzék?
- Vitákról nem tudok - de nem is lenne értelmük. Azt senki sem kérdőjelezi
meg, hogy csembalistának csak a javát szolgálhatja, ha már kisgyerek korában megismerkedik
a hangszerrel. A zongorista képzés is több lépcsőből áll. Miért ne állhatna a
csembaló oktatás is? Ugyanakkor természetes, hogy valamilyen szintű zongoratudásra
a csembalistának is szüksége van, és persze jól kell ismernie a zongorairodalmat.
A tanterveket ennek megfelelően készítettem el.
- Hogyan születtek meg?
- Évek hosszú munkájába került elfogadtatni a minisztériummal, hogy alsó-
és középfokú csembalóoktatásra szükség van. Nehéz volt keresztülvinni, hogy a
hangszer már a zeneiskolában és a konzervatóriumokban is hivatalosan tanítható
legyen - de sikerült. A múlt év szeptembere óta erre már minden zeneiskolának
és zenei szakközépiskolának lehetősége nyílik. A megbízást, hogy írjam meg az
ehhez szükséges tanterveket, 1997-ben kaptam a művelődési tárcától. Az alsófokú
tantervet Csizmadia Angelikával közösen dolgoztuk ki és írtuk meg, a középfokút
egyedül készítettem el. Hangsúlyozni szeretném, hogy nagy segítségünkre volt Horváth
Anikó, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola csembalótanára, akivel folyamatosan
konzultáltunk, és aki szakmailag lektorálta munkánkat. Így érhettük el, hogy az
alsó- és középfokú tanterv szorosan illeszkedjék a zeneakadémiai felvételi követelményekhez.
A tantervek tehát készen állnak, ám arra, hogy a csembalóoktatás alsó- és középfokon
jobban elterjedjen, még évekig várni kell - egyrészt, mert a tanításhoz csembalótanárokra
is szükség volna, belőlük viszont egyelőre még nincs elegendő, másrészt megfelelő
mértékű igény sincs még a hangszer oktatására. A csembaló ma még nem eléggé népszerű
és ismert a kisiskolások körében.
- Miként épülnek fel a csembaló tantervek, és melyek alsó- és középfokon a
felvételi követelmények?
- Aki a zeneiskolában már hat-tízévesen szeretne elkezdeni csembalózni, megteheti
- ha előtte legalább két évig tanult zongorázni. A képzés ideje négy év: aki a
hangszert főtárgyként tanulja, hetente kétszer vehet csembalóórát, emellett természetesen
megmarad kötelező tárgyként a zongora. A szakközépiskolai képzés öt évfolyamból
áll, a végén érettségi vizsgával. Mivel sokan vannak, akik csak tizennégy-tizenhat
évesen, a zongora mellett szeretnek bele a csembalóba, zongorán is lehet felvételizni.
Ha a tehetség nyilvánvaló, és látszik a diák játékán, hogy a keze csembalón is
"jól áll" majd, felvehető. Ami a tantervek tartalmi részét illeti, az természetesen
reneszánsz, barokk és bécsi klasszikus darabokra épül, de már a zeneiskolában
is van hangszerismeret óra, melyen a növendék megtanulhatja, hogyan kell a csembalót
ápolni, karbantartani, miként lehet hangolni - és segítünk elsajátítani a continuózás
alapjait is. Nem utolsósorban általánosan megpróbáljuk a diákokat megismertetni
a régi stílusok előadói hagyományaival.
- Mely iskolák éltek szeptembertől a tantervek adta lehetőséggel?
- A Weiner Leó Zeneiskolán a Zeneművészeti Szakközépiskolán kívül a szegedi
konzervatóriumban is indult csembalista képzés, valamint alsófokon a szentendrei
zeneiskolában. A Weinerben jelenleg hét csembalista növendékem van - közülük néhány
már főiskolás. Eddigi tanítványaim közül már négyen kerültek a Zeneakadémiára,
egyet pedig felvettek Salzburgban Kenneth Gilbert osztályába. A Weiner Zeneiskola
Magyarországon élen jár a régizene oktatásában. A korábbi igazgató, Klembala
Géza hívott meg csembalót tanítani, ő biztosított a feladathoz megfelelő hangszert
is. A jelenlegi igazgató, Sztán István is nyitott a régizene oktatás fejlesztésére
- iskolánkban olyan kiváló szakemberek tanítanak régizenét, mint Czidra László,
aki furulyát oktatja, vagy Lax Éva, akinek nevéhez a barokk ének és kamarazene
tanítása fűződik. Papp Sándor brácsaművész, az iskola zenekarának vezetője
is megismerteti muzsikusait a régi előadói hagyományokkal. A nyaranta Balatonalmádiban
megrendezett vonószenekari táborhoz tavaly csembalókurzus is kapcsolódott Bach
csembalóversenyeinek előadásáról, Horváth Anikó és jómagam irányításával.
A betanult művekből a táborban és Budapesten többrészes hangversenysorozatot rendeztünk,
ez a tapasztalatok szerint óriási élményt adott a diákoknak. Emellett év közben
olyan neves művészek és tanárok tartanak régizene kurzusokat iskolánkban, mint
Malcolm Bilson, Rados Ferenc, Székely András, Csalog Benedek és Máté
Balázs.
- Felsőfokon is szükség lenne önálló régizenei tanszékre? Hogyan működik ez
külföldön?
- Sokféle oktatási rendszerrel találkoztam már; egyes külföldi zeneakadémiákon
régizenei tanszékek működnek, míg másokon bizonyos hangszereket (mint például
a csembalót vagy a barokkhegedűt) önálló szakokon tanítják, de számos helyen nem
a zeneakadémiákon, hanem egyetemek zenei fakultásain belül vagy e célra alapított
intézményekben zajlik a régizene oktatás. Ma a budapesti Zeneakadémia csembaló
tanszaka bárhol a világon megállná a helyét. Az ott tanuló növendékek a mesterkurzusok,
koncertek és a versenyek tanúsága szerint kitűnő eredményeket érnek el, legutóbb
például a prágai nemzetközi csembalóverseny díjnyerteseiként is (lásd
hírünket itt - a szerk.). Én elsősorban nyitott szemléletű, a megkövesedett
rossz hagyományoktól elrugaszkodó zeneoktatást szeretnénk a jövőben megvalósulni
látni - ez pedig már a zeneiskolában elkezdődhetne. Nem az a fontos, hogy mindenáron
régizene tanszakokat hozzunk létre. A Weinerben már szerencsére megindultak ezek
a változások, és persze jó lenne, ha valamennyi érdeklődő hangszeres részesülhetne
a saját szintjének megfelelő oktatásban.
|