Vissza a tartalomjegyzékhez

Major Nóra
Mégsem lesz Kína a világ ura?
Kettős szorításban a vörös sárkány

„Kína az egy fõre jutó GDP alapján 100. helyen áll a világranglistán, mégis jelenleg a világ leggazdagabb államát hitelezi” - konstatálta egy elismert kínai közgazdász. Miközben Távol-Keleten is egyre gyakoribbak a gyárbezárások és elbocsátások, a kormányzat továbbra is kétséges megtérülésû értékpapír-befektetésekkel próbálja indirekt módon életben tartani legnagyobb exportpiacát, Amerikát.

Egyelõre csak elvi szinten áll meg az a hipotézis, hogy a pénzügyi válság általánosan kedvez a relatíve olcsó kínai áruk keresletének. Összesen 2,7 millió munkavállaló kerülhet ugyanis utcára, miután 9 ezer kínai exportcég felszámolását tervezik december végéig. Ezt fékezendõ, Kína töretlenül amerikai kötvényekbe fekteti „exportdollárjait”. Ugyanis ha az amerikai állam pénzhiánya miatt a lakosság is kevesebbet vásárol - mondjuk kínai termékekből -, akkor ez közvetett módon gyárbezárásokhoz vezet a Távol-Keleten.
Manapság a legtöbb befektetõ próbál eltávolodni az amerikai államkötvényektõl, hiszen a dollár rövid távon erõsen túlértékelt, az állampapírok pedig 30 éves futamidõre is csak igen gyér, 3-4 százalékos hozamot ígérnek. (Ez irreálisan azt feltételezi, hogy Amerikában a következő 30 évben nem várnak jelentős inflációt!) A kínai állami, gazdasági tanácsadók szerint viszont jenki kötvényt venni „a legjobb, amit az ország tehet”, és hogy minél elõbb vásárolnak be, annál jobb. „Szeptembertől vizsgálva a trendeket még igaz is lehet ez a tanács: ősz óta ugyanis a dollár erősödött, az állampapírhozamok pedig estek” - magyarázta a Heteknek Misik Sándor, a Hamilton Tőzsdeügynökség kereskedője. Tehát, ha anno valaki gyenge árfolyamon vett magas hozamra államkötvényt, az most tényleg nyert.
Az amerikai pénzügyminisztérium jelentése szerint Kína legutóbb 43,6 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényt, és így már közel 585 milliárdnyi amerikai állampapír tulajdonosa, lekörözve ezzel a régi csúcstartó Japánt is. Holmi kínai papíreladási hullámtól pedig egyelõre nem kell tartani - közölte Misik -, hiszen egyrészt valószínûleg nem találnának rá vevõt, másrészt egy ilyen tömeges tranzakció gyengítené a dollár árfolyamát, vagyis Kína többszörösen „maga alatt vágná a fát” ezzel a lépésével.
A „keleti birodalom” pénzügyi helyzete azonban nemcsak e tekintetben ellentmondásos. Miközben gazdasági befolyása egyre inkább Amerikáéval vetekszik, egyre nagyobb függésbe kerül exportpiacaitól - köztük is leginkább az Államoktól.
2007-ben az USA még a világ ipari termelésének 20 százalékát adta, Kína pedig csak alig 13-at. Jövõre azonban a „vörös óriás” hozzájárulása 17 százalék lesz, míg a jenkiké csak 16 százalék. Az Amerikai Iparcégek Szövetsége (NAM) szerint elkerülhetetlen a váltás a rangsor élén. A hazai Világgazdasági Kutatóintézet tudományos segédkutató munkatársa azonban már ennél árnyaltabb állásponton van. Monori Gábor szerint megvan az esély arra, hogy Kína világgazdasági hatalma meghaladja majd az amerikaiakét, feltéve, ha ez egyáltalán az érdekében fog állni a jövőben. Ugyanakkor Kína jelenleg még nem kész erre a feladatra. Ha ez a helycsere mégis bekövetkezik, akkor is legalább 15-25 éves távlatban kell gondolkodni - hangsúlyozta a gyakran idézett kutató.
Tehát miközben sok jel arra mutat, hogy Kína átveszi az USA vezetõ gazdasági szerepét, komoly dollárfüggõségével is állandóan számolnia kell, hiszen bevételei nagy részét dollárban kapja és tartja. Ez kiküszöbölhetõ lenne, ha Kína fokozatosan a belsõ piacai felé fordulna - tette hozzá Misik Sándor -, de ezt akadályozza a hazai vásárlóerõ gyengesége. Így ők is inkább az amerikai fogyasztók „mesterséges lélegeztetését” választották. „Ez a stratégia viszont csak akkor mûködik, ha az amerikai bankok is visszaállnak a normális mûködésre, azaz újra aktívan hitelezik a piaci szereplõket” - fejtette ki a devizapiaci kereskedõ. A kör azonban ördögi: ugyanis, amíg nem áll helyre az amerikai reálgazdaságba vetett bizalom, addig a bankok nem fognak hitelezni, viszont ahhoz, hogy a reálszféra bizonyítani tudjon, még több hitel kellene. A kínai Világgazdasági és Politikai Intézet becslése szerint 1 trillió dollárra lenne szüksége jelenleg az amerikai pénzügyi rendszernek. Enélkül pedig vajmi keveset ér a „kínai kötvényakció”. A gazdasági szakemberek szerint talán már jövõ nyárra ki is derülhet, hogy helyreáll-e az USA gazdasága vagy sem.
Az érem másik oldalát tekintve viszont, nem elhanyagolható árfolyam-spekulációs tényezõ, hogy ma Kína rendelkezik a világ egyik legnagyobb valutatartalékával, mintegy 1300 milliárd dollár értékben, amelynek többsége amerikai értékpapí-rokban nyugszik. E fölött még Washington sem hunyhat szemet: a két legnagyobb jelzáloghitel-intézet; a Fannie Mae és a Freddie Mac megmentése sem volt éppen közömbös a kínaiak számára, akik mintegy 15 milliárd dollár értékben rendelkeznek jelzálogpapírokkal.