Vissza a tartalomjegyzékhez

Bagyarik Cecília
Elátkozott hely a Várban
Politikai civakodás áldozata a lebombázott Honvéd Főparancsnokság

A nyilatkozatokból úgy tûnik, minden érintett szeretné, hogy valami történjen az egykori Honvéd Fõparancsnokság maradványaival. Ennek ellenére mégis patthelyzet alakult ki a budai Vár szívében lévõ terület rendezése kapcsán. Ennek okait mindenki a másik oldalon állókban látja. Így hiába lenne lehívható uniós forrásból a felújításhoz szükséges pénzösszeg, nem tudni, még meddig nézhetjük a romokat.


Fotó: Somorjai László

A rendszerváltozással érkezõ új szelek már rég elsöpörték azt a hozzáállást, ami lecsupaszította a királyi palota falait, és évtizedeken keresztül hagyta pusztulni a budai Vár értékes épületeit. Ennek ellenére a határozott politikai akarattal keresztülvitt projektek mellett - Sándor-palota, Mátyás-templom - más építmények tovább pusztulnak. Közöttük a második világháborúban lebombázott, majd jelentõsen visszabontott egykori Honvéd Fõparancsnokság. Az épület esetleg a háborús mementó szerepét töltheti be, de leginkább csak szégyenkezhetünk miatta, mert a Várba érkezõ legtöbb turista kénytelen elhaladni mellette.
Az elmúlt években számtalan terv született az épület helyreállítására és újrahasznosítására, szinte minden funkciót beleálmodtak már, ami csak beleálmodható (Hatvan éve vár a Várban. Hetek, 2008. május 2.). Lehet, hogy egy kicsit sok is volt a tervekbõl. A Budavári Önkormányzatnál az elmúlt hetekben öt különbözõ elképzelést mutattak be. „Szinte minden kedden és csütörtökön kiterítettek egy tervet az asztalra, amit aztán összecsomagoltak és elvittek anélkül, hogy alaposabban megnézhette volna bárki” - ecsetelte a történteket a Heteknek Blázsovics Lívia, a Budavári Önkormányzat sajtóreferense. A budaváriak hiányosnak, átgondolatlannak ítélték a projekt elõkészítését, és többek között ezért rendeltek el a területre változtatási tilalmat. „Továbbá az volt még a fájó pont a számunkra, hogy egy tollvonással kihagyták a kerületet a tényleges döntésbõl” - tette hozzá a sajtóreferens.
Mint mondta, a tollvonás akkor történt, amikor kiemelt nemzetgazdasági üggyé minõsítette a kormány a budavári beruházásokat, így kizárta az önkormányzatot az engedélyezési eljárásból. Cserébe az önkormányzat három évre szóló változtatási tilalommal tette lehetetlenné a területen a bontásokat és az építkezéseket. Ezen persze az önkormányzat hajlandó változtatni, ha azt látják, hogy a nagyközönségnek és ezen belül a budaváriaknak is lesz beleszólásuk a történésekbe. A konfliktusnak nyilvánvaló politikai színezete is van, hiszen a Budavári Önkormányzat markánsan jobboldali vezetésû. Bár az érintettek állítják, hogy mindent megtettek az együttmûködés érdekében, az eredmények mégsem ezt mutatják. Suchman Tamás, a kiemelt fejlesztésekért felelõs tárcaközi bizottság szocialista alelnöke a következõket állította lapunknak: „Mi folyamatosan készek voltunk a konstruktív együttmûködésre. A budavári fõépítészt is háromszor kértem, hogy fejtse ki az álláspontját, hogy mit is óhajt a területen látni.”
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség részérõl is azt a tájékoztatást kapta lapunk, hogy az elmúlt idõszakban számos engedményt tettek, hogy a beruházás megvalósulhasson; ezért történt meg a projekt kibõvítése, ezért volt a folyamatos tárgyalás és az eredeti határidõk többszöri meghosszabbítása is. Buda várában ezzel szemben úgy látják, hogy a kormány a saját magának adott határidõket sem tudta betartani, ezért tolódott minél késõbbre a megvalósulás.
Egyértelmû, hogy a projekt egyik kulcshelyszínére elrendelt változtatási tilalommal az önkormányzat ellehetetlenítette a beruházás folytatását. Suchman Tamás szerint egyedül azt tudják tenni, hogy jogorvoslattal élnek, aminek az eredménye valószínûleg csak évek múlva lesz meg. Addig is folytatják a munkálatokat azokon a területeken - karmelita kolostor, nyugati oldal - ,amelyekre nem vonatkozik a tilalom.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél elmondták: annak érdekében, hogy Magyarország ne veszítsen el uniós forrásokat, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter felkérést kapott, hogy vizsgálja meg a beruházás megvalósíthatóságát, és ha azt a körülmények indokolják, tegyen lépéseket a források gazdaságfejlesztési célokra való átcsoportosítására. A parlamentben már az is elhangzott Burány Sándor államtitkár szájából, hogy a válságkezelõ programok számára juttatnak a pénzösszegekbõl. Így elképzelhetõ, hogy a gazdasági válság begyûrûzésével egy idõre búcsút inthetünk a Várban éktelenkedõ Honvéd Fõparancsnokság helyreállításának.
„Úgy tartják, hogy a mûvészek és az építészek ízlésének progresszívnak, elõremutatónak kell lenni. A megvalósult mûvek esetén azonban figyelembe kell venni azt, hogy képeket csak annak kell nézni, aki megveszi õket, az épületek viszont ott vannak az emberek elõtt. Fontos azt is elfogadni, hogy a progresszivitásnak és a befogadó közegnek találkoznia kell” - mondta lapunknak Kis Péter építész, aki két alkalommal - 1994-ben és 2004-ben - is nyert pályázatot a volt Honvéd Fõparancsnokság rekonstrukciójára kiírt pályázaton. Ismeretes, hogy az építészt sokat támadták nyertes pályamûvei miatt. A leginkább elfogadott változat egy oszlopcsarnokos terv volt, ám az nem felelt meg a kerületi szabályozásnak. „Mivel a tervezõknek szabadságot szerettek volna adni, a pályázatokra benyújtott munkáknak nem kellett betartaniuk ezeket az elõírásokat” - állítja Kis Péter, hozzátéve, hogy május óta foglalkoztak azzal, milyen geometriai formákkal felelhetnek meg a szabályoknak.
„A szabályozási terv abban segít, hogy a kerületek meghatározhassák, hogy milyen épületeket szeretnének a területükön látni” - mondta el a Heteknek Nagy Béla, az I. kerületi szabályozási tervet készítõ Mû-Hely Tervezõ és Tanácsadó Zrt. vezetõje. Hangsúlyozta, hogy a kerület többször is jelezte, hogy kész a szabályozási terv módosítására is, ha olyan változat születik, amely illeszkedik a környezethez.