Vissza a tartalomjegyzékhez

Mosberger Pálma
A válság zsebben volt
Soros György Budapesten

„Már háromszor kiáltottam, hogy »jön a farkas«, azonban csak most érkezett meg” - fogalmazott Soros György magyar származású milliárdos és befektetési guru Budapesten, az általa alapított Közép-európai Egyetemen tartott elõadásában.

Bár Soros volt azon kevesek egyike, akik korán felhívták a figyelmet a közelgõ válságra, a krízis súlyossága - bevallása szerint - felülmúlta a várakozásait.
A pénzember meglátása szerint a mostani válságban az a különös, hogy nem egy külsõ véletlen sokk okozta, mint például egy jelentősebb olajár-emelkedés, egy ország vagy egy pénzügyi intézet fizetésképtelensége, hanem maga a pénzügyi rendszer generálta. Ez ellentmond az eddig uralkodó közgazdasági elméletnek, miszerint a piacok önszabályozóak, azaz maguktól az egyensúly felé törekednek.

A periféria szenved

Ámbár a válság enyhült, és az amerikai és az európai pénzügyi hatóságok is megígérték, hogy nem engedik összeomlani a fõ pénzügyi intézményeket, a periférián lévõ térségek, mint például a kelet-európai, ázsiai, latin-amerikai országok nem engedhették meg maguknak, hogy hasonlóan garanciát vállaljanak, ezért újabb válság alakult ki - fogalmazott Soros. A jelek szerint - tette hozzá - a tõke elkezdett a perifériától a központ felé áramlani, emiatt a dollárhoz képest leértékelõdtek a valuták, a kamatok szárnyalni kezdtek, a tõzsdei árfolyamok pedig lezuhantak. Ámbár ezután az IMF bejelentette, hogy hajlandó a periférián lévõ, de szilárd gazdaságú országoknak az éves kvótájuk akár ötszörösét is kölcsönözni, de Soros szerint ez megkésett lépés, és a kölcsönzött összeg egyáltalán nem elegendõ. Véleménye szerint, még ha sikeresen meg is menekülnek a nemzetközi pénzügyi piacok, de a befektetõk, a vásárlók, illetve a vállalkozások egy olyan mély nyomot hagyó és megrázó megtapasztaláson mennek keresztül, amelynek csak a jövõben fogjuk érezni az igazi hatását. Soros szerint egy komoly recesszió és hanyatlás kikerülhetetlen. Ő maga sem gondolta, hogy ennyire komoly lesz a válság, pedig az év elején éppen õ jelezte elõre, hogy a legsúlyosabb válsággal nézünk szembe az 1930-as évek óta.

Szuperlufi

A „gazdasági lufik” idõrõl idõre felfújódnak, amikor a piaci árak és az azokat befolyásoló fundamentumok között eltorzul a viszony, illetve kipukkannak, amikor nyilvánvalóvá válik a kettejük között feszülõ szakadék - magyarázta a befektető.
Jó példa erre az ingatlanpiac, ahol trend az árak növekedése és a bankok egyre nagyobb kölcsönzési hajlandósága. A téves értelmezés pedig az - szögezte le az elõadó -, hogy az elõbbi két tendencia független egymástól. Emiatt a bankok még enyhébb feltételekkel adtak kölcsönöket, hiszen meglátásuk szerint a fedezet egyre növekvõ értéke kizárja az ügyfél fizetésképtelenségét. Emiatt még jobban felmentek az ingatlanárak, majd még könnyebben lehetett hitelt kapni, ami szintén növelte az ingatlanárakat.
Soros most megjelent könyvében, A 2008-as hitelválság és következményei - A pénzügyi piacok új paradigmájában azt írja, hogy az amerikai ingatlanpiaci lufi kipukkanása csak a gyújtózsinórja volt egy sokkal nagyobb „szuperlufi” kipukkanásának, amely már az 1980-as évek óta dagad. A „szuperlufi” lényege a második világháború óta a GDP-nél jóval gyorsabban növekedõ hitelállomány. A növekedés üteme azonban Ronald Reagan és Margaret Thatcher idején gyorsult fel igazán, amikor meg­erõsödött az a nézet, hogy a piacok maguktól is az egyensúly felé tartanak, így az állam elengedte a pénzpiac kezét, és a piac önszabályozó képességében bízva sorra gyengítette az ellenõrzéseket és követelményeket. Majd a pénzügyi piacok globalizációjának elõrehaladtával a tõke jelentõs része teljesen megszabadult az állami felügyelettõl, amelynek az igazi nyerteseivé a pénzügyi tõke tulajdonosai és menedzserei, illetve irányítói váltak.
Soros paradigmája szerint, mivel a piacok nem önszabályozóak, az államnak és a jegybankoknak be kell avatkozniuk. De nem elég csupán a pénzmennyiséget szabályozniuk, hanem kötelezni kell a pénzintézeteket, hogy több tartalékot halmozzanak fel, szigorúbban bírálják el hiteleiket, és új pénzpiaci termékeiket engedélyeztessék. Ezek a szabályozások jól mûködtek az ötvenes-hatvanas években, mikor a központi bankok még arról is útmutatást adtak a kereskedelmi bankoknak, hogy a gazdaság mely szektoraiba allokálják hiteleiket. Ezeknek az irányelveknek a betartása nagyban segítene az irracionális lufik - mint amilyen például az információs technológiai vagy az ingatlanpiaci boom volt, de szerinte akár a legújabb, a most kialakulóban lévõ bioenergiai lufi - elleni harcban is. Azonban feltétlen szükséges, hogy ne merev túlszabályozások áldozata legyen a piac, hanem a gazdaság aktuális állapotához képest a lehetõ legkevesebb hatékony regulációt alkalmazzák.
Meglátása szerint fontos, hogy az Obama-kormány különleges hangsúlyt helyezzen a racionális szabályozás kérdésére. Ugyanakkor óvatosnak kell lenni, mert a túlzott bürokrácia és a túlszabályozás sem jó, hiszen a bürokrácia is emberekbõl áll, akik szintén torzítva látják a piacokat, sõt ezen túlmenõen könnyen a lobbi és a korrupció résztvevõivé is válhatnak.

Magyarország

Soros szerint a magyar gazdaságnak az a gyenge pontja, hogy túl kevés ember fizet túl magas adót. Ezt nagyon nehéz kezelni, hiszen ha kevesen fizetnek adót, akkor nem lehet az adót csökkenteni. Viszont ha több embert adóztatnak meg, akkor a kormány népszerûsége drasztikusan csökken. Soros hozzátette, hogy bízik benne: a mostani válság rábírja a magyar kormányt, hogy túllépjen ezen a dilemmán.