Vissza a tartalomjegyzékhez

Makki Marie-Rose
Kenőpénz és visszaosztás
Korrupció Magyarországon

Magyarország a Transparency International legfrissebb korrupciós felmérése szerint a nemzetközi „tisztasági rangsor” alsó középmezõnyében helyezkedik el. Lényegében egy évtizede stagnál a helyzet, azaz átláthatatlan a közpénzek sorsa. A korrupció visszaszorításának nem a tisztázatlan pártfinanszírozás vagy a közbeszerzési útvesztõ az elsõdleges oka, hanem a társadalom beletörõdése és a mindenkori politikai elit ellenérdekeltsége.


Korrupciós fertõzöttségi térkép

„Magyarországon a közélet tisztaságával kapcsolatos problémák nagyjából a gazdasági fejlettségünknek megfelelõ szinten vannak ugyan, ám a korrupció mértéke a gazdasági növekedés kerékkötõjévé vált” - szögezte le Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a Transparency International sajtótájékoztatóján. A Transparency International 2008-as korrupcióérzékelési indexe (CPI) azt mutatja, hogy Magyarország korrupciós helyzete a tavalyihoz képest romlott, vesztettünk régióbeli kedvezõ helyezésünkbõl. Amennyiben nem történik hatékony fellépés a korrupció ellen, Magyarország a következõ években könnyen lecsúszhat a ranglétrán.
Magyarországot a tavalyinál valamivel korruptabbnak érzékelték a megkérdezett elemzõk és üzletemberek: pontszámunk 5,3-rõl 5,1-re esett vissza. Helyezésünk ennél jóval többet romlott, hiszen a 39. helyrõl a 47. helyre csúsztunk; az idén elõször többek között Csehország is megelõzte hazánkat. „Ennek legfõbb oka nem az, hogy rosszabbodott nálunk a helyzet, hanem az, hogy más országokban javult. Mi máig nem tettünk érdemi lépéseket a korrupció visszaszorítására” - mondta el érdeklõdésünkre Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi képviselõje.
A sajtótájékoztatón elhangzott: a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel szorosan összefüggõ, túlbonyolított közbeszerzési rendszer a hazai korrupció melegágya. A jogalkalmazás gyengesége, a korrupciós esetekre kiszabott enyhe szankciók erõsítik azt a feltételezést, hogy a korrupt magatartás, ügyintézés és üzletvitel nem kockázatos Magyarországon. A szoros személyi és kapcsolati hálókon keresztül megvalósított korrupt tranzakciók a gazdasági növekedés gátjává váltak. A nem megfelelõ számonkérés és szankcionálás vezet a jogszabályok papírszerû betartásához, amely kellõ hatósági szankciók hiányában a jövõben is korrupcióhoz fog vezetni.
A szakemberek hangsúlyozzák: a korrupció megfékezéséhez mindenekelõtt erõs politikai akaratra lenne szükség. A párt- és kampányfinanszírozás megfelelõ szabályozása szorosan összefügg a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételével. A gazdaság kifehérítése meddõ törekvés egy olyan mindenkori politikai elit részérõl, aki a maga tevékenységét nem teszi elszámoltathatóvá és átláthatóvá.
A korrupció visszaszorítása jelentõsen elõsegíti a gazdasági növekedést. Kutatások szerint azokban az országokban, ahol a CPI értéke 1 ponttal nõtt, a GDP 0,5 százalékával nõtt a külföldi tõkebeáramlás és 4 százalékkal az átlagjövedelem. Nemzetközi vonatkozásban a 2008-as index a szegénység és a korrupció közötti végzetes kapcsolatra is felhívja a figyelmet.
Az index.hu eredményei azt mutatják, hogy a legtehetõsebb országok felügyeleti mechanizmusai is veszélyben vannak, hiszen jelentõs visszaesést figyelhetünk meg Norvégiában és az Egyesült Királyságban. Ez a külföldön kötött üzletek és a politikai finanszírozás körüli korrupciós jelenségeknek köszönhetõ. „A nemzetközi mezõnyben nagyon sok kritika érte a brit szerveket azért, mert tudják, hogy amikor a vállalataik külföldön befektetéseket keresnek, akkor megvesztegetnek, mégsem lépnek fel ellenük hatékonyan” - mondja Alexa Noémi.
„A korrupció nehezen számszerûsíthetõ, rejtett jelenség. Nemzetközi becslések szerint a rendszerszerû korrupció - tehát amikor nagyon áthatja a közbeszerzési rendszert - összességében 20-25 százalékos drágulást eredményez. Nem gondolom, hogy Magyarországon ennyire rossz lenne a helyzet, hiszen egy 1600 milliárdos közbeszerzési piacnál ez 400 milliárdos veszteséget jelentene” - vélekedik Alexa Noémi, amikor az egyesek által 300 milliárd forintra becsült közbeszerzési „pluszkiadásokra” kerül a szó. Különösen, hogy a hazai korrupció világában a kölcsönös szívességi kapcsolatok hálózata sokkal meghatározóbb, mint a pénzmozgások.
„A hazai helyzet értékelésekor látnunk kell, hogy a korrupció világprobléma, és a leggazdagabb országok sem mentesek ettõl a jelenségtõl. Nem közömbös azonban a korrupció mértéke, és társadalmi hatása - hangsúlyozta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója. - Egyebek mellett jelentõs szerepet játszik a külföldi beruházók befektetési döntéseiben, és így közvetlen hatással van az ország versenyképességére. Ennél is fontosabbnak érzem, hogy a korrupció megmérgezi a társadalmat, aláássa az emberek bizalmát választott képviselõikben, a politikai, gazdasági elitben, és gyanakvást ébreszt azokkal szemben is, akik etikus eszközökkel érnek el eredményeket. Saját magukra nézve sem látják érdemesnek a jogszabályok betartását.”
„Már egy jó ideje beszélnek arról a magyarországi nagykövetek, hogy nagyon megsokasodtak a cégektõl, befektetõi köröktõl hozzájuk érkezõ panaszok a kiterjedt korrupció miatt” - mondja Alexa Noémi. A nagykövetek tavaly összefogtak, és létrehoztak egy átláthatósági munkacsoportot. A csoport munkájában 9 nagykövet vesz részt: az amerikai, brit, holland, német, osztrák, japán, kanadai, olasz és francia. Ezek az országok képviselik a Magyarországra beáramló tõke 85 százalékát. 2007 májusában a munkacsoport tárgyalt a magyarországi pártok és az üzleti világ képviselõivel a közszféra és az üzleti szféra átláthatóbbá tétele, a hazai gazdaságirányítás modernizálása céljából. Hangsúlyozták: az információhoz való hozzáférés, a pártfinanszírozás és a közbeszerzések terén lényegi és azonnali változásra lenne szükség. Mint köztudomású, a Gyurcsány-kormány létrehozott egy antikorrupciós testületet, amely annak rendje és módja szerint el is fogadott egy antikorrupciós programot, a szükséges törvénymódosításokkal együtt. A javaslat parlamenti megvitatása azonban február óta halasztódik.
A korrupció jelensége rendkívül szerteágazó, a szimpla etikai vétségtõl a legsúlyosabb bûncselekményig, a vesztegetésig bezárólag igen széles a skála, többek között beletartozhat a csalás, sikkasztás, zsarolás is.