Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Ki lesz a következő?
Csődhullám söpör végig az amerikai pénzpiacokon

Drámai hangvételû cikksorozat, egyre terjedõ mendemondák és komoly részvényárzuhanás után csõdvédelmet kért a héten a negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers. Egy másik befektetési bankot, a Merrill Lynchet a Bank of America mentette meg az összeomlástól, míg a világ legnagyobb biztosítótársaságaként számon tartott AIG 85 milliárd dolláros szövetségi hitellel tudta csak elkerülni a gazdaságtörténet legsúlyosabb pénzügyi összeomlását.

Úgy tûnik, a hónapok óta gyûrûzõ jelzálogpiaci válság kíméletlenül darálja be egyre-másra a patinásnak számító pénzintézeteket. A tekintélyes Lehman Borthers például egy 158 éves múltra visszatekintõ pénzügyi óriás volt, amely eddigi történelme során számos válságot sikeresen túlélt már. Átvészelte az 1800-as évek válságait, a nagy gazdasági világválságot, a világháborúkat és az 1997-es nagy ázsiai pénzügyi válságot is.
Az elmúlt évben összeomlott másodlagos jelzálogpiac egyik jelentõs szereplõjeként azonban a bank mára közel 639 milliárd dolláros adósságot halmozott fel, amivel egyben történelmet írt: a Bloomberg szerint ugyanis ez a gazdaságtörténelem eddigi legnagyobb csõdje.
A második legnagyobb csõdöt 126 milliárd dolláros adóssággal a Worldcom érte el néhány évvel ezelõtt, míg a harmadik helyet az Enron foglalja el a maga 81 milliárdos adósságával a „szégyendobogón”.
Mivel az év elején a Bear Stearns nevû nagy befektetési bank és brókercég is összeomlott, a Wall Street-en igencsak megcsappant az ilyen pénzintézetek száma. A kifejezetten befektetésekre összpontosító bankok közül csak a Goldman Sachs és a Morgan Stanley maradt talpon.
Az események a piac több szereplõit is megmozgatták: a világ tíz legnagyobb bankja (a Bank of America, a Barclays, a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche Bank, a Goldman Sachs, a JP Morgan Chase, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és a UBS) megegyeztek egy 70 milliárd dolláros óriás likviditási alap létrehozásáról, mellyel a Lehman Brothers bukásának hatását kívánják kivédeni. Szükség esetén az egyes bankok az alap egyharmadának erejéig igényelhetnek segítséget, különféle biztosítékok ellenében. Az alap célja a likviditás támogatása és a volatilitás csökkentése a „rendkívüli piaci helyzetben”. Mindeközben az amerikai jegybank, a Fed is lépéseket tesz „a piacokon a Lehman válsága nyomán kialakuló potenciális kockázatok és zavarok mérséklése” érdekében. A befektetõk viszont biztonságos menedék után kutatnak, amibõl látszólag kevés mutatkozik egyelõre: az arany és az ezüst ára mindenesetre emelkedni látszik.
A Lehman bukását sokan vezetõjének, Richard Fuldnak a számlájára írják, aki sokak szerint a „magas kockázat, nagy nyereség” jelszóval mûködõ vállalati kultúra megtestesítõje volt.
A Lehman csõdje más változásokat is maga után vonhat. London üzleti negyedében, a Cityben az eddigi legnagyobb elbocsátási hullámra kerülhet sor, ha a cégnek mind az ötezer ottani dolgozóját szélnek eresztik. A globális bankszektorban az elkövetkezõ 1-2 évre egyébként 63 ezer elbocsátást jósoltak elõre (még a Lehman válsága elõtt), amelyek nagy részére Londonban és New Yorkban kerülne sor. Az Oxford Economics nevû brit agytröszt szerint a következõ 1-2 évben mintegy 20 ezer munkahely szûnhet meg a pénzügyi szektorban, ami késõbb a gazdaság más szektoraiban is éreztetheti hatását.