Eger városától tíz kilométerre északkeletre, a dimbes-dombos utakon,
szõlõhátak mellett haladva, a Bükk hegység déli lejtõjén, a Kánya-patak
völgyében egy kis hegyi faluba, Noszvajba érünk. Azt gondolnánk, hogy ilyen
tiszta és takaros kis hegyi falu, ahol a házak erkélyérõl gyönyörû
virágzuhatagok bomlanak le, csak a szomszédos Ausztriában lelhetõ fel.
Nem véletlen, hogy Noszvaj az Európai Virágos Falvak versenyén kétszer is
elnyerte a „Legvirágosabb település” címet. Mindössze 1700 lakost számlál, de
programjaival, adottságaival és látnivalóival méltán veszi fel a versenyt a nagy
nevû üdülõvárosokkal. Aki csendre, tiszta hegyi levegõre és festõi tájakra
vágyik, itt igazán fel tud töltõdni. Szállást bõven talál magának a kempingtõl
az ötcsillagos szállodáig bármilyent.
A falu története egészen a honfoglalásig nyúlik vissza, amikor királyi birtok
volt, az elsõ dokumentumai 1248-ból származnak mint püspöki falu, majd 1782-ben
Vécsey Anna és második férje, a francia származású de la Motte márki birtokába
került a település. A de la Motte-kastély, amely copf stílusban épült a 18.
században, a magyar kastélyépítés remeke, jelenleg szállóként üzemel, de
turisták számára is megtekinthetõ a nagy kiterjedésû angolkerttel együtt.
Jelenleg a települést kizárólag protestáns lakosok lakják, a református templom
mellett egy baptista imaház is mûködik. A 19. században a tömeges elszegényedés
hozta létre az itteni, nagyrészt már lakatlan barlang- és pincelakásokat, a „pocemeket”,
amelyekhez a riolittufa szolgált építõanyagul.
Noszvajtól északra, a Kánya-patak festõi szépségû erdõkkel, hegyekkel
koszorúzott völgyében található Síkfõkút tavaival és forrásaival, mely alkalmas
könnyed kirándulásra és nehezebb túrákra vágyóknak egyaránt. Szõlõtermelõ dûlõk,
pincék övezik a települést, a régió az egri borvidék szerves részévé vált, s
Eger egyik legjobb termelõterületének tartják.
Noszvaj legjellegzetesebb kézmûves terméke a mogyorófaveszszõbõl font háti
kosár, amelyhez az országban mindössze két helyen készítenek hasonlót.
Noszvajban fellelhetõek mûködõ díszmûkovács- és fafaragó mûhelyek is, no meg
itt van hazánkban a legtöbb kemence is. Nemcsak a falu, de az egész ország
büszke arra, hogy itt fõzik a legfinomabb, tartósítószermentes szilvalekvárt.
Ünnepnapja is van eme különlegességnek, minden évben augusztus végén rendezik
meg a Szilvanapot. Az üstökben már hajnali négykor rotyog a szilva, hogy
tíz-tizenkét órás kavargatás után, mire a nagyérdemû közönség megérkezik,
kóstolni és hazavinni is lehessen belõle.