Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Vese ötmillióért eladó

Emberi vese eladó. Ezzel a szokatlan szövegû hirdetéssel próbált meg ötmillió forinthoz jutni egy Cegléd környékén élõ hölgy, aki családja tartozását akarta kiegyenlíteni saját szervének eladásából.

„Eladnám a vesémet. Egy 30 éves, teljesen egészséges nõ eladná az egyik veséjét.” - Valószínûleg sokan felkapták a fejüket ennek az internetes hirdetésnek a láttán, amelyet az azóta névtelenségét kérõ hölgy azért helyezett el a világhálón, hogy rendezni tudja családja adósságát.
A férjével két gyermeket nevelõ asszony ugyanis ötmillió forinttal tartozik, és a rossz adósok BAR-listájára is felkerült. Hiába van munkahelyük, elcsúsztak a törlesztõrészletekkel, így bármikor kikapcsolhatják náluk az áramot és a gázt.
„Együtt érzek a hölggyel nehéz anyagi helyzetében” - mondta lapunknak az országos Szerv Koordinációs Iroda igazgatója. Márton János szerint az ötmilliós veseajánlat törvényellenes, és ha esetleg jelentkezett is valaki a hölgy hirdetésére, akkor sem juthatna el a mûtõasztalig. Vesét eladni nem, csak adományozni lehet, a magyar törvények szerint. A négy-öt napos kórházi tartózkodással járó beavatkozást rokoni, illetve élettársi kapcsolat esetén engedélyezik a magyar jogszabályok.
A megjelent hírek a valósággal szemben azt sugallhatják a laikus közönségnek, hogy az élõdonoros veseadományozás komoly egészségügyi kockázattal és esetleg maradandó egészségkárosodással járhat, amelyre csak végsõ kétségbeesésében vállalkozik valaki. Ezzel szemben a tények azt igazolják, hogy a modern sebészi technika és transzplantológia eredményeként a veseadományozás az élõdonor számára nagy biztonsággal, minimális kockázattal, négy-öt napos kórházi tartózkodással és rövid, két-három hetes felépüléssel járó beavatkozás.
Magyarországon három centrumban végeznek élõdonoros veseátültetést, Budapesten, az SE, Transzplantációs és Sebészeti Klinikán, Pécsett, a PTE Sebészeti Klinikán és Szegeden, az SZTE Sebészeti Klinikán belül.
„Le kell szögeznünk, hogy ezt a hatályos magyar és az európai uniós jogszabályok is szigorúan tiltják, a szervkereskedelmet büntetik” - állította lapunknak Kis Ádám ügyvéd, nyugdíjas rendõrtiszt. Ennek ellenére az Európai Unióban, de tõlünk nyugatra és keletre is virágzik az illegális szervkereskedelem.
Nemrég a szlovák vámosok csempészésen értek egy cseh orvost: gépkocsijában tizenhat mûanyag tasak volt, tele emberi szívvel, csontátültetéshez felhasználható szövetekkel, és tizenhét tartály vért is találtak nála. Az orvos az egyik nyugat-európai országba akarta eljuttatni a szerveket, amelyeket elhunyt személyek testébõl operált ki bármilyen engedély vagy felhatalmazás nélkül - mutatott rá egy nemrég történt esetre az ügyvéd. Az egész világon illegális az emberi szervekkel való kereskedés. Csupán két állam kivétel ez alól: Kína és Irán.
Indiában és Kínában folyik a legdurvább formája: India a világ legszegényebb országai közé tartozik. Itt a felemelkedés egyik lehetõsége a szervkereskedelem. Emberek ezrei várnak arra, hogy eladhassák szerveiket, mert más kiutat nem látnak helyzetük javítására. „Mivel az embernek két vese adatott meg, az indiaiak ezt ki is használják: a leggyakrabban felajánlott szerv a vese” - mondja az ügyvéd lapunknak. Az ügyvéd szerint a volt jugoszláv tagköztársaságokban simán elvégzik a szükséges mûtéteket, ha a páciens beszerzi a vesét.
Egy újsághírre hivatkozik, amely szerint a zágrábi Jutarnji list címû lap állítja, hogy Belgrádban két állami és egy magánklinikán végeznek veseátültetést olyan esetekben, amikor a beteg több tízezer euróért beszerzi magának az egészséges vesét. Az elszegényedett volt szovjet és más kommunista államokban, Ukrajnában, a Moldáv Köztársaságban, Romániában és Oroszországban sokan választják az önkéntes „adományozást”. Ma Törökországban folyik a legtöbb illegális szervátültetés, mert kedvezõek a földrajzi adottságai. Európa és Ázsia határán fekszik, így mindkét oldalról könnyen megközelíthetõ - elemezte a nemzetközi helyzetet a volt rendõr.
A magyar határtól nem mesze, Arad mellett fekszik Pécska, ahol egy román asszonnyal beszélgetünk, akinek a bátyja eladta egyik veséjét tizennyolc évvel ezelõtt. Julianna szerint a nyomor vitte rá a bátyját a mûtétre, aki késõbb szerinte ennek szövõdményeibe halt meg. „Nagyon szegények voltunk mindig, a bátyám Bukarestben dolgozott, onnan küldte haza a pénzt, de a rendszerváltással megszűnt a gyár, ahol dolgozott, a család valósággal nyomorgott. Alkalmi munkákat vállalt, amikor egyszer egy ismerõse felajánlotta neki a lehetõséget, hogy valaki vesedonort keres” - mesélte a szomorú történetet az asszony.
„Mi sajnos csak a mûtét után tudtuk meg a dolgot, mert nem engedtük volna meg a bátyámnak, hogy ilyen áldozatot hozzon a családjáért. Bukarestben egy magánkórházban mûtötték meg, onnan került késõbb mint vesebeteg az egyik állami kórházba. Sok pénzt ígértek neki, de a kezelések után csak 1500 dollárnyi maradt a vese árából, de annak jó része is orvosságra kellett neki” - emlékezett vissza az esetre az asszony. Julianna szerint ma is folyik a szervezett szervkereskedelem az országban, sok nyugati beteg talál szervet magának Romániában.