Négy nap alatt hat halálos áldozatot szedett a kábítószer. Az áldozatok 21
és 33 év közöttiek, négyük bizonyosan heroin - vagy túladagolás, vagy a szer
szennyezettsége - miatt halt meg. Az eset kapcsán Rodler Norbert rendõr õrnagyot,
a BRFK kábítószer-bûnözés elleni szolgálatának vezetõjét kérdeztük.
Képünk illusztráció
A kábítószerek mérgezõ anyaggal történõ hígítása felveti a kérdést: milyen
további veszélyek leselkednek a kábítószer-fogyasztókra?
- Az esettõl függetlenül is igaz, hogy a kábítószer fogyasztása mindig
olyan, mint az orosz rulett: a fogyasztó nem tudja, mit kap. Bármikor belefuthat
egy töményebb koncentrátumú vagy éppen egy szennyezett anyagba. A szervezetben
már jelenlévõ alkohol vagy gyógyszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy a
kábítószerrel együtt végzetes legyen.
Ez a tény mennyire elrettentõ a fogyasztókra nézve?
- A veszély is befolyásolhatta, hogy a heroinfogyasztás az elmúlt két-három
évben nem növekedett. A visszatartó erõ mellett azonban fontos a hatóságok és a
civilszervezetek munkája is.
Ezek szerint a könnyû drogok jobban elterjedtek. Mely korosztály és mennyien
érintettek?
- Nagyon komoly számról lehet szó, de nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni.
Magyarországon leginkább a marihuána és a diszkódrogok terjednek - lassan, de
sajnos, folyamatosan. Felettébb aggasztó, hogy egyre több fiatal válik
érintetté. A legveszélyeztetettebb a 15 és 25 év közötti korosztály, a
kábítószer azonban mára az általános iskolákba is bejutott. Találkoztunk olyan
esettel is, hogy felsõ tagozatos általános iskolás vitte be és adta el a drogot.
Melyek a fõváros frekventáltabb kerületei?
- Ez kábítószertípusonként különbözõ. Heroin esetében a VIII., a XIII.,
valamint a XVIII. kerületben a Havanna lakótelep környéke a legfrekventáltabb. A
kokain fogyasztása a gazdagabb kerületekre jellemzõ, míg a diszkódrogok és a
marihuána mindenütt elterjedtek.
Egy kiló heroint 8-10 kilóra „hígítanak”, mielõtt a fogyasztóhoz ér. Olyan
idegen anyaggal, mint kakaó vagy téglapor, szennyezik a készítményt a nagyobb
haszon reményében. Ez elképesztõ brutalitásnak tûnik.
- Az esetek többségében semleges anyagokkal próbálják hígítani e szereket,
de vannak kirívó esetek, amikor rendkívül veszélyes anyagok kerülnek bele a
kábítószerbe. A fogyasztó tehát soha nem tudhatja, pontosan mit kap. Ráadásul a
szintetikus kábítószer esetében még azt sem tudjuk beazonosítani, hogy mi a
hatóanyag. A diszkódrogok, amfetaminszármazékok, extasy tabletta kapcsán ugyanis
olyan illegális laborok mûködnek, amelyek folyamatosan változtatják a
hatóanyagot - így akarnak kibújni a törvény hatálya alól.
Ezekben a laborokban azonban olyan anyagokkal kísérleteznek, amelyek ugyanazt a
hatást váltják ki, mint a tiltott szerek. Ezek után egy fehér porról még a
terjesztõjének sem könnyû megmondani, hogy mi benne a hatóanyag, és mi a
hordozó.
Hazánkban is léteznek ilyen laborok?
- Volt erre már példa - s tartok tõle, hogy lesz is. Jelenleg még jobban
megéri Nyugat-Európából - elsõsorban Hollandiából, Belgiumból - hozni ezeket a
szintetikus szereket.
Hány terjesztõi hálózat van Magyarországon?
- Ezt is a kábítószer típusai határozzák meg. A heroint egy török-délszláv
(nagyrészt koszovói albánokból álló) csoport juttatja Magyarországra, aztán az
anyag több láncolaton keresztül jut el a fogyasztóhoz. A végsõ terjesztõk
magyarok, vietnamiak, elvétve arabok. A marihuánát nagyrészt magyarok
terjesztik, és már több mint a felét magyarok is állítják elõ. Emiatt nagyon sok
hálózatról és rengeteg terjesztõrõl beszélhetünk. Az amfetaminszármazékokat,
extasy tablettákat is leginkább magyar hálózatok terjesztik - az anyagot azonban
külföldrõl hozzák. A terjesztõi hálózatok piramisszerûen épülnek fel, a végsõ
láncszem pedig akár egy kisiskolás is lehet.
Mit lehet tenni a szállítmányokkal kapcsolatban?
- A szállítmányok helyszíne és idõpontja folyamatosan változik, ennek
ellenére az idei évben eddig már többet foglaltunk le, mint tavaly az egész év
során - és elég komoly hálózatokhoz sikerült eljutni. A komoly haszon miatt
azonban újra-újratermelõdnek ezek a hálózatok.
Mit tudnak tenni a diszkókban és az iskolákban?
- Mostanában a szórakozóhelyi értékesítés valamennyire visszaszorult, de
fõleg gazdasági okok miatt: közvetlenül a dílertõl olcsóbban vehetik meg a
szert. Ezért a hálózatokhoz igyekszünk eljutni. Az iskolák esetében fontos, hogy
jelezzék a problémát. Régebben nagyon féltették a hírnevüket, és elzárkóztak
elõlünk, manapság már nagyobb együttmûködõ készséget tapasztalunk. Többször
elõfordult azonban, hogy nem az iskola, hanem a szülõk jelzése alapján tudtunk
fellépni és elindítani a nyomozást.