A kínai, a londoni, az amerikai sajtóban egyaránt az elmúlt idõszak
legnagyobb erõszakos akciójának titulálták a Hszincsiang-Ujgur tartományban
hétfõn történt terrortámadást. A két terrorista teherautóval rohant a Kínai
Népköztársaság legnyugatibb tartományának egyik határrendészeti állomásába. Két
gránátot robbantottak. Az elkövetõket elfogták, és további 18 embert
tartóztattak le, akik részt vettek az akció kitervelésében.
A Hszincsiang tartomány területi pártbizottságának titkára
sajtótájékoztatóján elmondta, jól szervezett akció volt, primitív eszközökkel,
az elkövetõk pontos helyismerettel rendelkeztek, és külföldön kaptak kiképzést.
A gyanúsítottak muszlim ujgurok, akik Hszincsiang tartomány függetlenségét
szeretnék elérni.
A tartomány 3500-4000 kilométerre található Pekingtõl, Kína nemzetiségi
területe, melyet ujgurok, mongolok, kazahok és kirgizek laknak, illetve kis
százalékban han kínaiak. Az elsõ világháború után a kormány úgy döntött,
fellazítja a térség etnikai összetételét. Kínaiak betelepítése vette kezdetét,
párhuzamosan a nem kínai nõk sterilizálásával és kényszerabortuszokkal. Ma ennek
a politikának köszönhetõen a lakosság 60 százaléka kínai. A tartomány különösen
fontos Kína számára, mivel ez a térség szomszédos a kõolajban, földgázban és
egyéb nyersanyagokban gazdag iszlám országokkal. A dinamikusan fejlõdõ gazdasága
miatt egyre több energiára szoruló Kína számára kulcsfontosságú ez a terület.
Tehát a gazdaságpolitikai érdekek nem találkoznak az ujgurok függetlenségi
törekvésével, akik az 1993-ban megalakult Ujgurisztán Felszabadítási Front nevû
szervezetük létrejötte óta több mint 800 fegyveres akcióval igyekeznek érvényt
szerezni akaratuknak. A szeparatisták 1999-ben Oszama bin Ladennel léptek
szövetségre, 2001-ben pedig a tálibokkal: katonáik az õ táboraikban kapnak
kiképzést. A hétfõi támadás utáni sajtótájékoztatón a párttitkár arra nem tudott
válaszolni, vajon ebben az akcióban az al-Kaidának volt-e szerepe.
P. Szabó József újságíró, Kína-szakértõ szerint az ujgurok függetlenségi
törekvése irreális, hiszen nem tudnak elég erõsek lenni ahhoz, hogy Kínát
rávegyék a határok módosítására.
Arra a felvetésre, hogy a terrorveszély és ennek felnagyítása a központi hatalom
eszköze, hogy elnyomja az ellenzéki megmozdulást az olimpiai játékok elõtt,
ahogy ezt ujguri emigráns szervezetek állítják, a Kína-szakértõ azt válaszolta:
Pekingnek az az érdeke, hogy jól rendezett állam képét mutassa, és bebizonyítsa
az olimpiával a világnak és az 1 milliárd 300 ezer lakosának, hogy milyen nagy
teljesítményre képes. „Nem érdeke, hogy merényleteket szervezzen, megfélemlítse
a sportolókat, a nézõket. Várhatóak még terrorakciók az olimpia ideje alatt, de
ha azt kérdeznék tõlem, mi az, ami leginkább jellemzi az olimpiai
elõkészületeket Pekingben, a válasz a kiemelt biztonsági intézkedések” - tette
hozzá P. Szabó József.