Vissza a tartalomjegyzékhez

Lukács András
Mit rejt a Mars?
Vizet – és még valami mást – találtak a vörös bolygón

Alig egy hét alatt két szencációs bejelentést tett a NASA: a múlt héten a Phoenix ûrszonda végre igazolta a korábbi elképzeléseket, és jeget talált a vörös bolygón, néhány nappal késõbb pedig bejelentette, hogy a jég mellett még mást is talált.

A múlt heti bejelentést követõen - amelybõl a nagyközönség is megtudhatta, hogy a Phoenix vizet talált a Marson - a NASA kutatói kedden sajtótájékoztatót tartottak, amibõl kiderült, hogy a szonda mást is talált a vörös bolygón, nevezetesen perklorátot. Az egy klór- és négy oxigénatomból álló vegyület számos további kérdést vet fel a Mars geokémiájával kapcsolatban, de azt a kérdést, hogy volt-e, vagy van-e élet a Marson, nem válaszolja meg. A perklorát ugyanis egy erõsen oxidáns hatású molekula, amely képes szerves vegyületeket lebontani, jelenléte azonban önmagában nem akadálya az életnek. Peter Smith, az Arizonai Egyetem kutatója, a TEGA nevû mûszerrel kivitelezett elemzéseket végzõ csoport vezetõje szerint a perklorát jelenléte nem jelent sem rosszat, sem jót. A New Scientist címû tudományos lapnak nyilatkozva Smith példaként említette, hogy a chilei Atacama-sivatagban korábban olyan mikrobákat találtak, amelyek a perklorátot „üzemanyagként” használják. Az Ataca­ma-sivatag mellesleg kedvelt terepe nemcsak a NASA-nak, amely itt tesztelte a Marsra küldött mûszereket, hanem a filmeseknek is, akik szeretik itt forgatni a Marson játszódó filmeket. Nem véletlenül, az 1000 kilométeren keresztül húzódó sivatagban ugyanis évszázadonként egyszer esik csak az esõ, így ez a Marshoz legjobban hasonlító adottságokkal rendelkezõ hely a Földön. A marsi élet után kutatókat optimistává tette az a tény, hogy ebben a száraz sivatagban is találtak életet, a Chroococcidiopsis nevû baktérium formájában.

Ha a Phoenix a leszállóhelytõl messzebb is talál perklorátot, az érdekes adatokkal szolgálhat a Mars légkörérõl, ahonnan valószínûleg származik. Ennek vizsgálata „sok egyetemistának hosszú időre elfoglaltságot adhat ” - nyilatkozta a Michel Hetcht, a Phoenix „vizes” laborjának (MECA) ve­zetõje. Mindeközben egy csoport annak a lehetõségét is vizsgál­ja, hogy a Phoe­nix leszállóegysége a kilövést követõen szennyezõdött perkloráttal. Smith szerint ennek a valószínûsége nagyon kicsi, de a NASA kutatói szeretnék megerõsíteni a kapott adatokat. Ezzel azért is si­et­niük kell, mert a keddi sajtótájékoztatóra hamarabb került sor, mint ahogyan a NASA azt eredetileg tervezte. Az elõrehozott sajtótájákoztatót az Aviation Week cí­mû lap „kényszerítet­te” ki, amely múlt pénteken kész tényként tárgyal­ta, hogy a NASA nagy horderejû bejelentést készül tenni, mely szerint a Marson lehetett, vagy még mindig lehet (alacsonyrendû) élet. Az újság beszámolója szerint a Phoenix-projektben dolgozók megmosolyogták azt, hogy a világsajtó felkapta a NASA július 31-ei bejelentését, miszerint a Phoenix vizet talált a Marson, mivel ez már „papírforma” volt, és ezt õk elõre prognosztizálták (lásd keretes írásunkat). Az Aviation Week szerint a NASA - még nem eléggé feldolgozott - adatai ennél jóval „provokatívabbak”. Az újság szerint a víz megtalálásának bejelentésekor ezért sem került sor szokásos sajtótájékoztatóra: a NASA így kívánta elkerülni, hogy a kutatásban részt vevõk olyan részletekkel szolgáljanak, amelyet csak augusztus közepén szerettek volna bejelenteni.