Alig egy hét alatt két szencációs bejelentést tett a NASA: a múlt héten a
Phoenix ûrszonda végre igazolta a korábbi elképzeléseket, és jeget talált a
vörös bolygón, néhány nappal késõbb pedig bejelentette, hogy a jég mellett még
mást is talált.
A múlt heti bejelentést követõen - amelybõl a nagyközönség is megtudhatta,
hogy a Phoenix vizet talált a Marson - a NASA kutatói kedden sajtótájékoztatót
tartottak, amibõl kiderült, hogy a szonda mást is talált a vörös bolygón,
nevezetesen perklorátot. Az egy klór- és négy oxigénatomból álló vegyület számos
további kérdést vet fel a Mars geokémiájával kapcsolatban, de azt a kérdést,
hogy volt-e, vagy van-e élet a Marson, nem válaszolja meg. A perklorát ugyanis
egy erõsen oxidáns hatású molekula, amely képes szerves vegyületeket lebontani,
jelenléte azonban önmagában nem akadálya az életnek. Peter Smith, az Arizonai
Egyetem kutatója, a TEGA nevû mûszerrel kivitelezett elemzéseket végzõ csoport
vezetõje szerint a perklorát jelenléte nem jelent sem rosszat, sem jót. A New
Scientist címû tudományos lapnak nyilatkozva Smith példaként említette, hogy a
chilei Atacama-sivatagban korábban olyan mikrobákat találtak, amelyek a
perklorátot „üzemanyagként” használják. Az Atacama-sivatag mellesleg kedvelt
terepe nemcsak a NASA-nak, amely itt tesztelte a Marsra küldött mûszereket,
hanem a filmeseknek is, akik szeretik itt forgatni a Marson játszódó filmeket.
Nem véletlenül, az 1000 kilométeren keresztül húzódó sivatagban ugyanis
évszázadonként egyszer esik csak az esõ, így ez a Marshoz legjobban hasonlító
adottságokkal rendelkezõ hely a Földön. A marsi élet után kutatókat optimistává
tette az a tény, hogy ebben a száraz sivatagban is találtak életet, a
Chroococcidiopsis nevû baktérium formájában.
Ha a Phoenix a leszállóhelytõl messzebb is talál perklorátot, az érdekes
adatokkal szolgálhat a Mars légkörérõl, ahonnan valószínûleg származik. Ennek
vizsgálata „sok egyetemistának hosszú időre elfoglaltságot adhat ” - nyilatkozta
a Michel Hetcht, a Phoenix „vizes” laborjának (MECA) vezetõje. Mindeközben egy
csoport annak a lehetõségét is vizsgálja, hogy a Phoenix leszállóegysége a
kilövést követõen szennyezõdött perkloráttal. Smith szerint ennek a
valószínûsége nagyon kicsi, de a NASA kutatói szeretnék megerõsíteni a kapott
adatokat. Ezzel azért is sietniük kell, mert a keddi sajtótájékoztatóra
hamarabb került sor, mint ahogyan a NASA azt eredetileg tervezte. Az elõrehozott
sajtótájákoztatót az Aviation Week címû lap „kényszerítette” ki, amely múlt
pénteken kész tényként tárgyalta, hogy a NASA nagy horderejû bejelentést készül
tenni, mely szerint a Marson lehetett, vagy még mindig lehet (alacsonyrendû)
élet. Az újság beszámolója szerint a Phoenix-projektben dolgozók megmosolyogták
azt, hogy a világsajtó felkapta a NASA július 31-ei bejelentését, miszerint a
Phoenix vizet talált a Marson, mivel ez már „papírforma” volt, és ezt õk elõre
prognosztizálták (lásd keretes írásunkat). Az Aviation Week szerint a NASA - még
nem eléggé feldolgozott - adatai ennél jóval „provokatívabbak”. Az újság szerint
a víz megtalálásának bejelentésekor ezért sem került sor szokásos
sajtótájékoztatóra: a NASA így kívánta elkerülni, hogy a kutatásban részt vevõk
olyan részletekkel szolgáljanak, amelyet csak augusztus közepén szerettek volna
bejelenteni.