Vissza a tartalomjegyzékhez


A per árnyai

Két kiváló írás is megjelent a Hetek két legutóbbi számában a . Ha át akarjuk érezni a korszak atmoszféráját, ha meg akarjuk érteni a szereplõk cselekedeteinek mozgatórugóit, végig  kell  menni a következetes bolsevik gondolkodás logikai ösvényein. Segít ebben egy világhírû, magyar származású író, Arthur Koestler nem kevésbé híres regényének (Darkness at Noon 1940, magyarul Sötétség délben 1988) elolvasása.

A szerzõ 1905. szeptember 5-én született Budapesten, magyar zsidó apa és osztrák anya gyermekeként, akkor még Kösztler Arturnak hívták. A kalandos életû író elõször a cionista mozgalom vonzásába kerül, német lapokat tudósít Palesztinából, késõbb beszippantja soraiba a Németországi Kommunista Párt. 1932-ben Németországból a Szovjetunióba emigrált (ne mosolyogjunk, akkor még volt ilyen), ahol megtapasztalhatta az istenített ESZME és az általa létrehozott ördögi valóság áthidalhatatlan távolságát. Hét év kellett a teljes kiábránduláshoz. Megúszva a Szovjetunióban 1936-ban kezdõdõ tömeges leszámolásokat, a spanyol polgárháborúban a  falangisták halálos ítéletét, Arthur Koestler hosszas hányattatás után  Londonban talált otthonra, de lélekben talán soha, sehol. Idõs korában a parapszichológia rajongója lett 1983-ig, amikor feleségével együtt öngyilkosságot követtek el. A Sötétség délben kulcsregény a huszadik századi társadalmi üdvtanok gyakorlati mûködésének megértésében, ahol a szabadság és egyenlõség álma mindent összezúzó és megnyomorító erõvé válik, ahol a cél szentesíti az eszközt, a Párt helyettesíti Istent, és véreskezû diktátorok tetszelegnek  megváltó szerepben.
A Sötétség délben nyomasztó olvasmány, mint amilyen nyomasztó volt a kor, amirõl szól.
Nem véletlen, hogy Magyarországon közel ötven évig nem jelenhetett meg. Magukra ismertek a hóhérok. Örüljünk, hogy már hozzáférhetõ, Kelet-Közép-Európában „kötelezõ olvasmány” kell hogy legyen.

Kenessei István