Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Obama nyerésre áll

Végjátékhoz érkezett a demokrata versenyfutás az elnökjelöltségért. Bár Hillary Clinton makacsul elutasítja a vereség elismerését, aligha állíthatja meg már Barack Obamát. Az illinoisi szenátor a múlt heti oregoni gyõzelmével biztosította az elõválasztásokon megnyerhetõ delegáltak többségének támogatását, és a szuperdelegáltak közül is egyre többen sorakoznak fel Obama mögött. A republikánus oldalon zajló események is a színes bõrû szenátor esélyét növelhetik.

A múlt héten John McCain nyilvánosan visszautasította két evangéliumi vezetõ támogatását, mellyel könnyen elvesztheti a párt bázisának számító evangéliumi keresztények szavazatait. Pedig George W. Bush újraválasztásában is ez a tábor játszott döntõ szerepet.
Nemrégiben egy tíz éve készült hangfelvétel került napvilágra, melyen John Hagee Jeremiás próféta egyik kijelentését - miszerint Izrael a bűnei miatt került száműzetésbe, ahonnan Isten vissza fogja hozni őket - kommentálva arról beszél, hogy a holokauszt is eszköz lehetett arra, hogy a zsidók az ígéret földjére eljussanak. Bár az amerikai média egy része igyekezett példátlan sértésnek beállítani a lelkész szavait, Hagee csupán egy évszázadok óta sok rabbi által is tárgyalt vitára utalt.
A lelkész ellen a másik vád, hogy a katolikus egyházra a Jelenések könyvének szóhasználatával a „nagy paráznaként” utalt, és hamis vallási rendszernek nevezte azt.
McCain most teljes mértékben elhatárolódott Hagee-tõl és elmondta, sértõnek találja ezeket a megjegyzéseket, melyekrõl nem volt tudomása, amikor elfogadta támogatását. Az arizonai szenátor korábban nagy erõfeszítéseket tett azért, hogy a húszezer fõs texasi megagyülekezetet vezető pásztor felsorakozzon mellette. Bár egyes nézeteitõl több ízben is elhatárolódott, támogatását nem utasította vissza, amit a lelkész Izrael melletti határozott kiállásával indokolt. Hagee-t, aki egyébként nagy televíziós nézõ­kö­zön­ség­gel is rendelkezik, korábban is felkeresték republikánus elnökjelöltek, hogy támogatását maguk mögött tudhassák.
Hagee időközben levelet írt a katolikus egyháznak, melyben elmondta, hogy a katolikusok, protestánsok és a zsidók közötti kapcsolat történelmének legsötétebb fejezeteit hangsúlyozta, de bocsánatot kér minden olyan megjegyzésért, melyet sértõnek találtak a katolikusok. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy kritikusai durván elferdítik álláspontját azokban a kérdésekben, melyek a legközelebb állnak hozzá. A pásztor úgy döntött, hogy a továbbiakban nem vesz részt a 2008-as elnökségi kampányban, mivel ezek a támadások csakis arról szólnak, hogy elvonják a figyelmet azokról a fontos kérdésekrõl, melyeket nemzeti szinten kellene megvitatni.
McCain döntésében bizonyára szerepet játszott több katolikus csoport, köztük egy Egyesült Katolikusok nevû szervezet „felvilágosítása”, mely levélben hívta fel a szenátor figyelmét arra, hogy Hagee „hosszú idõ óta kritikákkal illeti a katolikus egyházat”. Az arizonai szenátor Hagee mellett egy másik ismert evangéliumi vezetõ, Rod Parsley támogatását is visszautasította, mivel az ohiói pásztor bírálattal illette az iszlámot, és a vallást természeténél fogva erõszakosnak, valamint antikrisztusinak nevezte.
Némelyek a helyzetet párhuzamba állítják azzal, ahogy Barack Obama és egykori lelkésze, Jeremiah Wright keveredett ellentétbe a pásztor vitatott kijelentései miatt. McCain azonban nem gyõzi hangsúlyozni, hogy míg Wright hosszú idõn át pásztora és mentora volt Obamának, addig õ nem járt sem Hagee, sem pedig Parsley gyülekezetébe, és ezek a vezetõk sohasem voltak a pásztorai.

A demokratáknál szinte már biztosra veszik Barack Obama elnökjelöltségét, mivel matematikailag behozhatatlan elõnyre tett szert, és egyre több úgynevezett szuperdelegált sorakozik fel mellette. Hillary Clinton azonban leszögezte, végigküzdi a június 3-áig tartó elõválasztási idõszakot, de igazából nem sok eséllyel. Nem javított a volt first lady helyzetén, hogy a dél-dakotai Sioux Falls Argus Leader című újságban arra emlékeztetett, hogy Bobby Kennedyt, aki akkor elnökjelölt volt, júniusban gyilkolták meg. Clinton gyorsan bocsánatot kért nem túl szerencsés kijelentéséért, mely egyesek szerint azt sugallhatja, hogy ezt kívánja Obama számára, és azzal magyarázkodott, hogy azért jutott csak az eszébe, mert sokat foglalkozik a Kennedy­ekkel azóta, hogy kiderült, Robert fiatalabb testvérének, Edward Kennedy szenátornak agytumora van. Clinton leszögezte, hogy a gyilkosság időpontját akarta hangsúlyozni, nem pedig a gyilkosságot, és sajnálkozását fejezte ki a nem megfelelõ hivatkozás miatt. Sokan úgy vélik, hogy ez után a kiszólás után a legkevésbé számíthat arra, hogy a szuperdelegáltakat a maga oldalára tudja állítani. (Lapzártakor Obama is mentegetőzésre kényszerül, mert azt állította, hogy nagybátyja ott volt az Auschwitzot felszabadító amerikai katonák között. Miután felhívták figyelmét, hogy a koncentrációs tábort szovjet katonák szabadították fel, szóvivője útján pontosított, miszerint anyai nagyanyjának a testvére valójában Buchenwald felszabadításában vett rész, ami megfelel a valóságnak.)
Obama beszédei időközben egyre magabiztosabb hangnemet ütnek meg. Azt reméli, hogy Bill Clinton segítségével egyesíti majd a két táborra oszlott Demokrata Pártot. Clinton megnyerése azonban nem olyan könnyû feladat, mivel a volt elnök úgy véli, Obamának fel kellene ajánlani felesége számára az alelnöki posztot, hiszen a jelentõsebb államokban Hillary bizonyult erõsebbnek. Egyesek szerint már folynak a tárgyalások a két kampánystáb között ezzel kapcsolatosan, de kérdéses a végkifejlet a korábbi „sérelmek” miatt. Bill Clintont például azzal vádolták, hogy faji alapon utalt arra, hogy Obama története „mesébe illõ”, és mert dél-karolinai sikerét az 1980-as évek színes bõrû jelöltjéhez, Jesse Jacksonéhoz hasonlította, akinek végül nem sikerült álmát megvalósítania. Ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy ha a jelöltség eldõl, akkor Bill Clinton a párt érdekeit fogja szem elõtt tartani, és teljes erõbedobással fog beszállni a kampányba.
A június 3-án lezáruló elõválasz­tásokból már csak három megmérettetés van hátra, Puerto Ricóban, Montanában és Dél-Dakotában, miközben Obama 158 delegálttal vezet. A Clinton dinasztiától azonban még nem kell végleg elköszönnünk, Bill Clinton ugyanis az elmúlt héten megemlítette, hogy huszonnyolc éves lányuk egy nap még politikai karrierbe kezdhet, miután sikeresnek bizonyult az anyja melletti kampányolásban.