Vissza a tartalomjegyzékhez

Sebestyén István
Az amerikaiak szivárogtattak Őszödről?
Összeesküvés-elméletek és városi legendák – évfordulós magyarázatok egy témára

Az amerikai titkosszolgálat szivárogtatta ki a két évvel ezelõtt elhangzott õszödi Gyurcsány-beszédet, hogy ezzel buktassa meg az Oroszország felé orientálódó magyar kormányt. A hír megalapozottságával kapcsolatban merülnek ugyan fel kételyek - viszont jól hangzik. Mint ahogy általában az összeesküvés-elméletek és a városi legendák.

Könnyen lehet, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik legnagyobb talánya marad, hogy ki(k) és milyen céllal szivárogtatták ki Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án Balatonõszödön, az MSZP-frakció elõtt elmondott beszédét. A miniszterelnök „beismerõ” szónoklata több hónappal késõbb, szeptember 17-én került nyilvánosságra egy jó mi­nõségû hangfelvételen. Bár a szocialisták belsõ vizsgálatot indítottak az ügyben, összeesküvés-elméleteken és városi legendákon kívül ma sincs más magyarázat a történtekre (lásd keretes írásunkat).
„Azt nyilvánvalóan nem lehet megmondani, hogy ki fog-e valaha derülni Õszöd titka. Ugyanakkor, ha ez meg is történne - mondjuk évek múlva egy „beismerés” nyomán -, a témával kapcsolatos összeesküvés-elméletek vélhetõen tovább virágoznának” - mondta Dezsõ András, a Legendavadászat címû könyv társszerzõje. Jó példa erre a Kennedy-gyilkosság, amelyrõl az alapos kutatómunkát végzõ Warren-bizottság megállapította ugyan, hogy egy magányos férfi volt az elkövetõ, ám ezt sokan a mai napig nem hiszik el.
Dezsõ András szerint a „legendagyártás” hátterében többnyire az áll, hogy az adott eseményrõl vagy nincs hivatalos információ, vagy azok túl bonyolultak az átlagember számára, illetve a „hivatalos forrást” manipuláltnak, hiteltelennek tartják. Az is fontos szempont, hogy a „valódi magyarázat” illeszkedjen az adott személy vagy szubkultúra világnézetéhez, és egyben igazolja is azt.
A politika ugyan nem az egyetlen, ám népszerû terepe az összeesküvés-elméletek gyártóinak. Az egyik legmasszívabb hazai legenda az úgynevezett rózsadombi paktum. E szerint 1989-ben egy budai villában magyar-szovjet-ame­ri­kai-izraeli részvétellel titkos megállapodás született. A hazai részrõl a magyar katolikus egyház és az izraelita hitközség egy-egy megbízottja, valamint öt magyar politikai vezetõ által jegyzett paktumban többek között olyan lényeges kérdésekben egyeztek meg, mint a békés átmenet, vagy a szovjet befolyás fenntartása az átmentett kommunistákon keresztül.
Dezsõ András hangsúlyozta, a legendákat egyszerûségük mellett a bennük szereplõ valós elemek teszik hihetõvé. Példaként említette Dávid Ibolya esetét, akirõl a 2006-os választási kampány idején e-mailben terjedt el, hogy azért utazott Ausztráliába, hogy drogos fia büntetõügyét elsimítsa, ami sikerült is neki, „természetesen” a szocialista vezetésû Külügyminisztérium segítségével. „A történetben annyi igaz volt, hogy az MDF elnökének valóban kint élt a fia, akit meglátogatott. A hír elterjedése után hiába cáfolta a külügytõl kezdve a rendõrségig mindenki a sztorit - az tovább él” - mondta a szerzõ. Hozzátette: ez az eset is jól mutatja, hogy az összeesküvés-elméleteket gyakran használják egy-egy személy vagy csoport lejáratására.
Az elméletek forrása lehet a népnyelv - például, hogy az MTV-székház ostromát a kormány szervezte meg - vagy akár egy politikus is (emlékezetes Dávid Ibolya nyilatkozata az MSZP és a Fidesz állítólagos paktumáról, miszerint az állami beruházások túlszámlázásának hasznából 70-30 százalékban részesülnek a két oldal pártközeli cégei).
„Alapvetõ igényünk, hogy a körülöttünk vagy velünk zajló eseményeket, folyamatokat átlássuk, a titkokra fényt derítsünk. Ha ehhez kevés az információnk, vagy azok nem minket igazolnak, hajlamosak vagyunk kiegészíteni azokat, vagy sajátos magyarázatokat találni rájuk” - világított rá a fentiekhez hasonlóan az összeesküvés-elméletek lélektani hátterére Erõs Ferenc, az MTA Pszichológiai kutatóintézetének tudományos igazgató-helyettese. Hozzátette: ez az igény akkor is erõs bennünk, ha az adott esemény mögött nem rejlik konkrét ok. Mint mondta, a leegyszerûsített elméleteket általában azok fogadják el inkább, akik az adott témában kevésbé tájékozottak. A gyors terjedésükre adott magyarázatok között pedig ott szerepel a média - fõként az internet -, valamint az a tény, hogy a közéleti társalgást - a viccekhez hasonlóan - jelentõsen megkönnyíti a városi legendák kitárgyalása.