Az amerikai titkosszolgálat szivárogtatta ki a két évvel ezelõtt elhangzott
õszödi Gyurcsány-beszédet, hogy ezzel buktassa meg az Oroszország felé
orientálódó magyar kormányt. A hír megalapozottságával kapcsolatban merülnek
ugyan fel kételyek - viszont jól hangzik. Mint ahogy általában az
összeesküvés-elméletek és a városi legendák.
Könnyen lehet, hogy a rendszerváltás utáni magyar politikatörténet egyik
legnagyobb talánya marad, hogy ki(k) és milyen céllal szivárogtatták ki
Gyurcsány Ferenc 2006. május 26-án Balatonõszödön, az MSZP-frakció elõtt
elmondott beszédét. A miniszterelnök „beismerõ” szónoklata több hónappal késõbb,
szeptember 17-én került nyilvánosságra egy jó minõségû hangfelvételen. Bár a
szocialisták belsõ vizsgálatot indítottak az ügyben, összeesküvés-elméleteken és
városi legendákon kívül ma sincs más magyarázat a történtekre (lásd keretes
írásunkat).
„Azt nyilvánvalóan nem lehet megmondani, hogy ki fog-e valaha derülni Õszöd
titka. Ugyanakkor, ha ez meg is történne - mondjuk évek múlva egy „beismerés”
nyomán -, a témával kapcsolatos összeesküvés-elméletek vélhetõen tovább
virágoznának” - mondta Dezsõ András, a Legendavadászat címû könyv társszerzõje.
Jó példa erre a Kennedy-gyilkosság, amelyrõl az alapos kutatómunkát végzõ
Warren-bizottság megállapította ugyan, hogy egy magányos férfi volt az elkövetõ,
ám ezt sokan a mai napig nem hiszik el.
Dezsõ András szerint a „legendagyártás” hátterében többnyire az áll, hogy az
adott eseményrõl vagy nincs hivatalos információ, vagy azok túl bonyolultak az
átlagember számára, illetve a „hivatalos forrást” manipuláltnak, hiteltelennek
tartják. Az is fontos szempont, hogy a „valódi magyarázat” illeszkedjen az adott
személy vagy szubkultúra világnézetéhez, és egyben igazolja is azt.
A politika ugyan nem az egyetlen, ám népszerû terepe az összeesküvés-elméletek
gyártóinak. Az egyik legmasszívabb hazai legenda az úgynevezett rózsadombi
paktum. E szerint 1989-ben egy budai villában magyar-szovjet-amerikai-izraeli
részvétellel titkos megállapodás született. A hazai részrõl a magyar katolikus
egyház és az izraelita hitközség egy-egy megbízottja, valamint öt magyar
politikai vezetõ által jegyzett paktumban többek között olyan lényeges
kérdésekben egyeztek meg, mint a békés átmenet, vagy a szovjet befolyás
fenntartása az átmentett kommunistákon keresztül.
Dezsõ András hangsúlyozta, a legendákat egyszerûségük mellett a bennük szereplõ
valós elemek teszik hihetõvé. Példaként említette Dávid Ibolya esetét, akirõl a
2006-os választási kampány idején e-mailben terjedt el, hogy azért utazott
Ausztráliába, hogy drogos fia büntetõügyét elsimítsa, ami sikerült is neki,
„természetesen” a szocialista vezetésû Külügyminisztérium segítségével. „A
történetben annyi igaz volt, hogy az MDF elnökének valóban kint élt a fia, akit
meglátogatott. A hír elterjedése után hiába cáfolta a külügytõl kezdve a
rendõrségig mindenki a sztorit - az tovább él” - mondta a szerzõ. Hozzátette: ez
az eset is jól mutatja, hogy az összeesküvés-elméleteket gyakran használják
egy-egy személy vagy csoport lejáratására.
Az elméletek forrása lehet a népnyelv - például, hogy az MTV-székház ostromát a
kormány szervezte meg - vagy akár egy politikus is (emlékezetes Dávid Ibolya
nyilatkozata az MSZP és a Fidesz állítólagos paktumáról, miszerint az állami
beruházások túlszámlázásának hasznából 70-30 százalékban részesülnek a két oldal
pártközeli cégei).
„Alapvetõ igényünk, hogy a körülöttünk vagy velünk zajló eseményeket,
folyamatokat átlássuk, a titkokra fényt derítsünk. Ha ehhez kevés az
információnk, vagy azok nem minket igazolnak, hajlamosak vagyunk kiegészíteni
azokat, vagy sajátos magyarázatokat találni rájuk” - világított rá a fentiekhez
hasonlóan az összeesküvés-elméletek lélektani hátterére Erõs Ferenc, az MTA
Pszichológiai kutatóintézetének tudományos igazgató-helyettese. Hozzátette: ez
az igény akkor is erõs bennünk, ha az adott esemény mögött nem rejlik konkrét
ok. Mint mondta, a leegyszerûsített elméleteket általában azok fogadják el
inkább, akik az adott témában kevésbé tájékozottak. A gyors terjedésükre adott
magyarázatok között pedig ott szerepel a média - fõként az internet -, valamint
az a tény, hogy a közéleti társalgást - a viccekhez hasonlóan - jelentõsen
megkönnyíti a városi legendák kitárgyalása.