Bajban vannak a sertéssel, baromfival, juhokkal foglalkozó állattartó
gazdák. A friss takarmányra májusig várni kell, addig marad a csillagászati áron
mért tavalyi kukorica, búza. Az idén talán kegyesebb lesz a természet, a hús
árának további emelése azonban elkerülhetetlennek látszik.
A friss széna már szárad, a kukorica, a búza, illetve a különbözõ tápok ára
is az egekbe szökött. Kiss bácsi, a békési takarmányboltos sóhajtozva mondja,
alig van forgalmuk, noha ebben a tavaszi idõszakban valaha a malactáp
slágertermék volt. A visszaesett érdeklõdés is azt bizonyítja, hogy egyre
kevesebben vásárolnak malacot, és alig néhányan foglakoznak háztáji
sertéstartással. Egy mázsa kukoricáért 7500, búzáért 8000-8500 forintot kérnek a
kereskedõk, míg a malac, a hízó és a baromfitáp mázsájáért 10-12 ezer forintot
kér el a tápboltos. Kiss bácsi szerint a baj az, hogy a magas árak nem követik a
felvásárlási árakat, így a paraszt most is hoppon maradt.
Az élõsertés kilójáért Békésben 290 forintot fizetnek a felvásárlók a háztáji
ágazatban, míg a sertéstartó nagygazdák a 320 plusz áfát is megkapják. Azonban
hiába a magasabb ár, a legtöbb nagy állattartó hitelekbõl gazdálkodik. Kovács
János mezõkovácsházi sertéstartó egyenesen kétségbeejtõnek nevezte az ágazat
jelenlegi helyzetét. A fehérjehordozók, köztük a szója ára - amely fontos
szerepet tölt be az állatok etetésében - mázsánként 10 ezer forint. Több mint
két évtizede sertéstartásra rendezkedtek be, így nem könnyû a váltás. Az ötven
kocával mûködõ telepen havonta 2 millió forintot költenek csak a takarmányra,
ami az összköltségnek a 65 százaléka. Ehhez jön még a bér és járulékai, illetve
az energiaköltségek. Az élõsertés kilójáért a Kovács család 320 forintot kap,
így nem nehéz kiszámolni, hogy komoly ráfizetéssel gazdálkodnak minden hónapban.
A szombat reggeli napsütésben állunk az egyik békési állatpiacon. Korán van,
de a piacon már alkudoznak a kupecek, malacra, borjúra, gidákra. Sok a román
rendszámú autó, nem titok, a kupecek jó része a szomszédból jött. Bár tilos és
minden uniós szabálynak ellentmond, de élénk feketekereskedelem zajlik a két
ország között. Nem kérdez itt senki semmit, gyorsan gazdát cserélnek a malacok,
aztán mindenki megy a maga útján - mondja Laci, a vásártér üzemeltetõje. A
piacon talán negyvenen álldogálnak, jó részük kupec, románok, magyarok vegyesen.
Laci halkan megjegyzi: jó, ha ma rajtuk kívül hárman vesznek malacot. Az ínséges
idõ ellenére van malac bõven, 10 ezerért már 20-25 kilós jószágot lehet kapni,
de ha többet vesz a vevõ, még lehet az árból faragni. A kupecek alkudoznak,
áldomást isznak, cserélik a malacokat, aztán gyorsan szétrebbennek, nem várják
meg az állatorvosi ellenõrzést. Minek az, hiszen ismerjük a jószágot, na meg
egymást régóta, meg aztán a pecsétért fizetni kell - mondja az egyik kupec
miközben az utánfutóján rendezgeti a malacokat. Igyekszik haza, holnap korán
indul, mert az egyik szolnoki településen nagyvásár lesz, jó bevételre számít.
A baromfitartók is hasonló gonddal küzdenek. Az ágazat egyik békési nagygazdája
szerint, a múlt évhez képest átlagosan 40-50 százalékkal emelkedett a táp ára,
nem beszélve az energia és a szükséges gyógyszerek költségeirõl. Ezt a változást
nem tudják a felvásárlási árakba beépíteni, bár a múlt év hasonló idõszakában
egy kiló csirkéért 179 forintot, míg az idén 225 forintot fizetnek a
felvásárlók.
A saját számításai szerint a csirketartásra már jelenleg is ráfizet, de nem
lehet a szakmából csak úgy kiszállni. „Egy kilogramm csirkéért a felvásárlók
átlagosan 225 forintot fizetnek, míg az elõállítás költsége 240 forint vagy még
azt is meghaladó összeg kilónkét. Így a ráfizetés kilogrammonként jelenleg 15-20
forint. Emelni kell az árakat, mese nincs - mondja.
A hazai élelmiszerpiac 8-10 százalékos drágulására számítanak az
élelmiszer-feldolgozók érdekképviseleténél. Az élelmiszerárak emelkedése
világtendencia, aminek a hatása itthon mérsékelten jelent meg eddig - mondja
Varga Tibor agrárkutató.
A hazai vállalatok - leginkább a mezõgazdasági nyersanyagokat feldolgozó cégek -
legnagyobb gondja, hogy költségeik már európai színvonalúak, de azt csak részben
tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Tavaly az agrártermékek több mint 30
százalékkal drágultak, miközben az ipari átadási árak ennél jóval kisebb
mértékben, 8,5 százalékkal emelkedtek - mondta lapunknak a kutató.
A gabonafélék a tavalyi árrobbanás után az idén fékezhetik a drágulást, mivel az
össztermés az agrártárca elõrejelzései szerint is kétszer nagyobb, 15-16 millió
tonna lehet. A prognózis ugyanakkor szakmailag nem teljesen megalapozott, mivel
a takarmánykukorica esetében a nyári idõjárás lesz a perdöntõ - elemzi az idei
várakozásokat Varga Zoltán. A kalászosoknál azonban már most valószínûsíthetõ a
jó termés, így 40-45 ezer forint körüli tonnánkénti árakra lehet számítani,
szemben a 60 ezret is meghaladó tavalyi árszinttel.