Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Nincs malacuk

Bajban vannak a sertéssel, baromfival, juhokkal foglalkozó állattartó gazdák. A friss takarmányra májusig várni kell, addig marad a csillagászati áron mért tavalyi kukorica, búza. Az idén talán kegyesebb lesz a természet, a hús árának további emelése azonban elkerülhetetlennek látszik.

A friss széna már szárad, a kukorica, a búza, illetve a különbözõ tápok ára is az egekbe szökött. Kiss bácsi, a békési takarmányboltos sóhajtozva mondja, alig van forgalmuk, noha ebben a tavaszi idõszakban valaha a malactáp slágertermék volt. A visszaesett érdeklõdés is azt bizonyítja, hogy egyre kevesebben vásárolnak malacot, és alig néhányan foglakoznak háztáji sertéstartással. Egy mázsa kukoricáért 7500, búzáért 8000-8500 forintot kérnek a kereskedõk, míg a malac, a hízó és a baromfitáp mázsájáért 10-12 ezer forintot kér el a tápboltos. Kiss bácsi szerint a baj az, hogy a magas árak nem követik a felvásárlási árakat, így a paraszt most is hoppon maradt.
Az élõsertés kilójáért Békésben 290 forintot fizetnek a felvásárlók a háztáji ágazatban, míg a sertéstartó nagygazdák a 320 plusz áfát is megkapják. Azonban hiába a magasabb ár, a legtöbb nagy állattartó hitelekbõl gazdálkodik. Kovács János mezõkovácsházi sertéstartó egyenesen kétségbeejtõnek nevezte az ágazat jelenlegi helyzetét. A fehérjehordozók, köztük a szója ára - amely fontos szerepet tölt be az állatok etetésében - mázsánként 10 ezer forint. Több mint két évtizede sertéstartásra rendezkedtek be, így nem könnyû a váltás. Az ötven kocával mûködõ telepen havonta 2 millió forintot költenek csak a takarmányra, ami az összköltségnek a 65 százaléka. Ehhez jön még a bér és járulékai, illetve az energiaköltségek. Az élõsertés kilójáért a Kovács család 320 forintot kap, így nem nehéz kiszámolni, hogy komoly ráfizetéssel gazdálkodnak minden hónapban.

A szombat reggeli napsütésben állunk az egyik békési állatpiacon. Korán van, de a piacon már alkudoznak a kupecek, malacra, borjúra, gidákra. Sok a román rend­számú autó, nem titok, a kupecek jó része a szomszédból jött. Bár tilos és minden uniós szabálynak ellentmond, de élénk feketekereskedelem zajlik a két ország között. Nem kérdez itt senki semmit, gyorsan gazdát cserélnek a malacok, aztán mindenki megy a maga útján - mondja Laci, a vásártér üzemeltetõje. A piacon talán negyvenen álldogálnak, jó részük kupec, románok, magyarok vegyesen. Laci halkan megjegyzi: jó, ha ma rajtuk kívül hárman vesznek malacot. Az ínséges idõ ellenére van malac bõven, 10 ezerért már 20-25 kilós jószágot lehet kapni, de ha többet vesz a vevõ, még lehet az árból faragni. A kupecek alkudoznak, áldomást isznak, cserélik a malacokat, aztán gyorsan szétrebbennek, nem várják meg az állatorvosi ellenõrzést. Minek az, hiszen ismerjük a jószágot, na meg egymást régóta, meg aztán a pecsétért fizetni kell - mondja az egyik kupec miközben az utánfutóján rendezgeti a malacokat. Igyekszik haza, holnap korán indul, mert az egyik szolnoki településen nagyvásár lesz, jó bevételre számít.
A baromfitartók is hasonló gonddal küzdenek. Az ágazat egyik békési nagygazdája szerint, a múlt évhez képest átlagosan 40-50 százalékkal emelkedett a táp ára, nem beszélve az energia és a szükséges gyógyszerek költségeirõl. Ezt a változást nem tudják a felvásárlási árakba beépíteni, bár a múlt év hasonló idõszakában egy kiló csirkéért 179 forintot, míg az idén 225 forintot fizetnek a felvásárlók.
A saját számításai szerint a csirketartásra már jelenleg is ráfizet, de nem lehet a szakmából csak úgy kiszállni. „Egy kilogramm csirkéért a felvásárlók átlagosan 225 forintot fizetnek, míg az elõállítás költsége 240 forint vagy még azt is meghaladó összeg kilónkét. Így a ráfizetés kilogrammonként jelenleg 15-20 forint. Emelni kell az árakat, mese nincs - mondja.
A hazai élelmiszerpiac 8-10 százalékos drágulására számítanak az élelmiszer-feldolgozók érdekképviseleténél. Az élelmiszerárak emelkedése világtendencia, aminek a hatása itthon mérsékelten jelent meg eddig - mondja Varga Tibor agrárkutató.
A hazai vállalatok - leginkább a mezõgazdasági nyersanyagokat feldolgozó cégek - legnagyobb gondja, hogy költségeik már európai színvonalúak, de azt csak részben tudják érvényesíteni a fogyasztói árakban. Tavaly az agrártermékek több mint 30 százalékkal drágultak, miközben az ipari átadási árak ennél jóval kisebb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedtek - mondta lapunknak a kutató.
A gabonafélék a tavalyi árrobbanás után az idén fékezhetik a drágulást, mivel az össztermés az agrártárca elõrejelzései szerint is kétszer nagyobb, 15-16 millió tonna lehet. A prognózis ugyanakkor szakmailag nem teljesen megalapozott, mivel a takarmánykukorica esetében a nyári idõjárás lesz a perdöntõ - elemzi az idei várakozásokat Varga Zoltán. A kalászosoknál azonban már most valószínûsíthetõ a jó termés, így 40-45 ezer forint körüli tonnánkénti árakra lehet számítani, szemben a 60 ezret is meghaladó tavalyi árszinttel.