Új tulajdonosokká válhatnak a vállalkozó kedvûek, ha kapnak az alkalmon, és
élnek az ÚTP adta lehetõségekkel. Az ÚTP, azaz az Új Tulajdonosi Program révén
ugyanis lehetõség nyílik arra, hogy meghatározott állami vállalatok
részvényeibõl vásárolhassanak. A kormány nem titkolja, hogy ily módon igyekszik
hosszú távú megtakarításra ösztönözni az állampolgárokat.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke és Gyurcsány Ferenc
Fotó: Somorjai László
A programhoz több ütemben lehet majd csatlakozni. Elsõként az Állami
Autópálya-kezelõ Zrt., illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. által
összeállított ingatlanportfolióból álló társaság lép be a tõzsdére, és
vásárolható részvényeinek maximum 50 százaléka. Az értékesítés második
szakaszában több cég, többek között a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Posta Zrt. ,
a Magyar Villamos Mûvek Zrt., a vízi közmûvek és ingatlanok kerülnek majd a
tõzsdére, és nyílik lehetõség részvényeik megvásárlására.
Veres János pénzügyminiszter tájékoztatása szerint 250 ezer forintos
részvényvásárlásig többféle kedvezmény vehetõ igénybe magánszemélyek számára.
Ennek értelmében mentesül az árfolyamnyereség- és kamatadó alól az, aki öt évig
birtokolja a részvényeket. Az ötéves idõtartammal az a célja a kormányzatnak,
hogy lehetõleg tartósan maradjanak tulajdonosok. További kedvezmény a
kamatmentes részlet-, illetve halasztott fizetési lehetõség azzal a kikötéssel,
hogy ebben az esetben a kifizetendõ osztalékot a törlesztésre kell fordítani.
Veres János hangsúlyozta, amennyiben öt év alatt meggondolja magát a befektetõ,
és nem kívánja megtartani a részvényeit, a vásárlást követõ másfél éven belül az
állam visszafizetési garanciát vállal a vételi árfolyamon.
A kormány vélhetõen a megtakarítási kedv erõsítését kívánja elérni a programmal.
Az adatok szerint ugyanis uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony a
megtakarítási hajlandóságunk. A lakosság megtakarítása alig éri el a GDP 2
százalékát, ennek nagy része is bankbetétekben, illetve készpénzben van.
Részvénybefektetések aránya alig haladja meg az 1 százalékot.
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora úgy véli, 50-100 milliárd
forintos ingatlan is bekerülhet az ÚTP portfoliójába. (A teljes állami cégek
vagyona megközelíti az 1700 milliárd forintot, az ingatlan vagyon pedig 40
milliárdra tehetõ.)
Mészáros - aki a program szakmai kidolgozója is egyben - elmondta, a program
lendületet adhat a magyar tõzsdei kereskedésnek. Véleményével egyetért
Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktõzsde (BÉT) elnöke is. Mint
fogalmazott, sikeres tõkepiac nélkül nincsen sikeres ország. Az elnök elmondta,
a Matáv 1997-es tõzsdére vitele óta várnak erre a pillanatra. Meggyõzõdése
szerint, ha nincsen megfelelõ részvénykínálat az országban, külföldön vásárolnak
a hazai befektetõk. Hangsúlyozta, az elmúlt öt évben közel 3 ezer milliárd
forintos árfolyamnyereséget realizáltak azok, akik részvényeket vásároltak a
BÉT-en, de a részvényeknek csak a 4 százalékát birtokolták hazai befektetõk. A
hatalmas nyereséget tehát külföldiek arathatták le. Alapvetõ érdek tehát az -
fejtette ki -, hogy legyen elegendõ kínálat, befektetési lehetõség a tõzsdén,
hogy a hazai megtakarítások itthon kamatozzanak, itthon tarthassuk a nyereséget.
Hozzátette: a rendszerváltás óta a legsikeresebbnek azok az egykori állami
vállalatok számítanak, amelyek jó ideje a tõzsdén vannak, úgymint a Mol, a
Richter vagy az OTP.
Az elképzelésnek - ahogy mindig, most is - számos ellenzõje, bírálója akad. Az
ellenzéki pártok szerint a miniszterelnök csupán saját üzleti szempontjait,
érdekeit helyezi elõtérbe. A népszavazás körüli idõszakban bedobott program
ötlete valójában figyelemelterelés. A legfõbb kritika mégis fõként amiatt éri a
programot, hogy csupán egy viszonylag szûk, amúgy is jó egzisztenciával
rendelkezõ réteg képes élni a lehetõséggel. Ahogy a rendszerváltás idõszakában
is csak egy adott kör tudott gyõztesen kijönni a privatizációból, a többség
vesztese lett az átalakulásnak, úgy most is a többség távolról nézi majd a
lehetõséget, mivel nem rendelkezik több évig nélkülözhetõ megtakarítással.