Busa Viola
Drámai összecsapás készül
A CIA volt főnöke a radikális iszlám terveiről

Ha Irán szert tesz atombombára, szövetségeseire bízná annak bevetését - állítja Porter Goss, a CIA volt vezetõje. Goss az Izrael fennállásának hatvanadik évfordulójára rendezett, Epicentrum elnevezésû keresztény cionista konferencián adott interjút a rendezvény szervezõjének, Joel Rosenberg amerikai írónak. A volt CIA-fõnök szerint a jövõ a Közel-Keleten dõl el, ahol a radikális iszlám újabb, átfogó támadásokat szervez a nyugati világ ellen.

Porter Goss7

Goss szerint a radikális iszlám folyamatos veszélyforrást jelent, mivel folyamatosan zajlik a fiatal vagy épp még gyermek muzulmánok ideológiai kiképzése. Õk már egy olyan világképpel érik el a felnõttkort, amelyben az emberélet nem számít szent dolognak.
Az ideológusok könnyûszerrel meggyõzik õket arról, hogy saját életük feláldozásával nagy jutalomra számíthatnak a Paradicsomban, de ebben szerepet játszik a nacionalista érzelmek feltüzelése vagy épp a muszlimoknak a nyugati világ áldozataiként való bemutatása is.
Goss a nukleáris fenyegetést is nagyon reális veszélynek tartja. Azt állítja, hogy az atombombagyártással kapcsolatos ismeretek titkos „csereberéje” folyik, amelyben a Bush elnök által „a gonosz tengelyének” titulált országok is részt vesznek. Ez utóbbiak számára a politikai vagy gazdasági szankciók semmilyen elrettentõ erõt nem jelentenek.
A legnagyobb veszélyt Goss abban látja, ha Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök valóban atombomba birtokába jut. Ettõl függetlenül egyáltalán nem bizonyos, hogy Irán maga használná fel a bombát, viszont elérhetõvé teheti azt a szövetségesei számára. Iránt nagy valószínûség szerint visszatartja a kölcsönös pusztítás veszélye: Ah­ma­di­nezsád jól tudja, hogy amennyiben akár Ame­rika, akár Izrael ellen támadást indít, azzal Irán sorsát is megpecsételi. „Irán még abban az órában törlõdik a térképrõl” - állítja a CIA volt fõnöke.
Fennáll így a lehetõség, hogy Irán inkább mással végezteti el a piszkos munkát. Bár a nyugati világ sokkal éberebb, mint szeptember 11-e elõtt, nem zárható ki a meglepetésszerû támadások lehetõsége, például további öngyilkos merényletek vagy úgynevezett piszkos bombák becsempészése Amerikába vagy Izraelbe. A terroristák szándéka azonban nem feltétlenül a tömeges pusztítás. Hatékonyabbnak tartják azt a módszert, ha egy nyitott vagy viszonylag nyitott demokratikus társadalomra törnek rá váratlanul, így terrorizálni tudják az egész társadalmat.
Közismert, hogy Oroszország készséggel együttmûködik Iránnal. Ez részben anyagi okokból és hatalomvágyból történik, részben pedig azért, mert a muszlim fenyegetés Közép-Ázsiában is erõs.
Irak szerepe Goss szerint szintén kulcsfontosságú a térségben. Ha az ottani helyzet nem oldódik meg, az súlyos következményekkel járhat a térség stabilitására és haladására. Siker esetén azonban Irak jótékony hatással lehet az egész térségre.
Goss úgy véli, hogy értelmes párbeszéd csak az után kezdeményezhetõ a muzulmán világgal, ha a radikálisokat sikerül legyõzni.