A hét elejére ígért interjút a Heteknek Kiss Bálint, a MÁV Általános
Biztosító Egyesület elnöke, ám az élet - pontosabban a Vám- és Pénzügyõrség
Országos Parancsnoksága - közbeszólt: sikkasztás és pénzmosás gyanújával elõbb
õrizetbe vették, majd elõzetes letartóztatásba helyezték az elnököt.
A MÁV ÁBE körül 2005-ben kezdõdtek a problémák: éppen abban az évben, amikor
az olcsó kötelezõ biztosítást ajánló egyesület ügyfélköre rohamosan nõni
kezdett. Szakemberek szerint „ennyire olcsón” képtelenség biztonságosan mûködni,
hiszen a magas ügyfélszámból logikusan következik a magas káreseményszám, ennek
kifizetését azonban nem fedezi az alacsony biztosítási díjakból származó
bevétel. A jelenleg 200 ezer ügyféllel rendelkezõ MÁV biztosítónál egymilliárd
forint tartalékhiány keletkezett, ami a 2006. évi auditált számok alapján vált
teljesen egyértelmûvé a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) számára.
Tavaly a PSZÁF többször felszólította a biztosítót az összeg pótlására, és
kilátásba helyezte, hogy ennek elmulasztása esetén kötelezi a MÁV ÁBE-t
ügyfélköre átadására. A múlt hét közepén Binder István PSZÁF-szóvivõ arról
tájékoztatta a Heteket, hogy a MÁV ÁBE vezetõi ígéretet tettek a tartalékhiány
megszüntetésére, és emiatt a felügyelet pozitívabban látja a jövõt. Pénteken
azonban robbant a bomba: egymilliárd forintos sikkasztás és pénzmosás alapos
gyanújával letartóztatták a MÁV ÁBE elnökét és több munkatársát. (Kiss ellen
azóta már vesztegetés gyanúja miatt is nyomoz a rendõrség, mert miközben
pénteken kórházba vitték, több órára eltûnt a vámnyomozók elõl. Azután
megkerült.)
A szóban forgó egymilliárd forint csak „névrokona” a tartalékhiányként
megállapított egymilliárd forintnak: valójában kétszer egymilliárd forintról van
szó. A sikkasztás tárgyát képezõ egymilliárd forintot az ügyfelek befizetéseibõl
utalta magánszámlára a MÁV ÁBE elnöke, ami már bûncselekmény. Arra a kérdésre,
hogy a PSZÁF tudott-e az elsikkasztott egymilliárdról, és ha igen, akkor csak
„altatás” céljából nyilatkozott-e úgy a VPOP akciója elõtt röviddel, hogy
rendezõdni látszanak a MÁV ÁBE ügyei - csupán kitérõ választ kapott a Hetek.
Zamecsnik Péter, Kiss Bálint MÁV ÁBE-elnök ügyvédje az ATV-ben azt mondta: „Szó
sincs arról, hogy bárki eltette a biztosítottak pénzét.” Tény, hogy a MÁV ÁBE
számlájáról egy betéti társaságon keresztül érkezett pénz Kiss számlájára, ám a
tranzakció megértéséhez tudni kell, hogy a biztosító hónapok óta tárgyalt a
PSZÁF-fal arról, hogy az átláthatóbb gazdálkodás érdekében váltson gazdasági
formát. Ezért volt szükség a pénzügyi tranzakcióra - fogalmazott Zamecsnik. Arra
a kérdésre, hogy a biztosító konkurenciája „nyomhatta-e fel” a MÁV ÁBE-t, az
ügyvéd úgy válaszolt: a kétszázezres ügyfélkör fimon falat lehet a konkurens
cégeknek.
A PSZÁF szóvivõje viszont azt mondta a Heteknek, hogy a biztosítottak pénzét
magánszámlára utalni büntetõjogi kategória, az ügyvéd érvelését pedig
visszautasította.
Kiss Bálint a letartóztatása elõtti - vélhetõen - utolsó interjújában a Heteknek
azt mondta: valójában egy összehangolt akció indult a MÁV ÁBE ellen, hogy a
zavarkeltés révén megroggyant biztosítót nyomott áron vásárolhassa fel a
konkurencia. Arról szól a történet, - mondta Kiss -, hogy vajon az elmúlt
tizenöt évben
minden biztosító „lehúzta-e” a lakosságot, vagy tényleg csak olyan áron lehet
dolgozni, amihez képest
a MÁV ÁBE tarifái feltûnõen alacsonyak.
Azóta azonban nemcsak az egymilliárdos sikkasztásra derült fény, hanem az is
nyilvánosságra került, hogy a MÁV ÁBE mintegy százmillió forinttal tartozik
különbözõ autószerelõ mûhelyeknek, valamint hogy a kötelezõ
gépjármû-felelõsségbiztosítással kapcsolatos panaszok húsz százaléka kötõdik a
MÁV ÁBE-hez.
Ugyanakkor ellentmondásnak tûnik, hogy miközben a legtöbb biztosító és a PSZÁF
is azt állítja, a MÁV ÁBE irreálisan alacsony áron dolgozott, a MÁV ÁBE által
átadni kötelezett 200 ezres ügyfélkörre máris van három jelentkezõ, pedig év
közben nem lehet díjat emelni.