Vissza a tartalomjegyzékhez

Széchey Noémi
Bordélytemplom Texasban
Több száz gyerek lett a vallási többnejűség áldozata

Továbbra sem tudni, mi lesz annak a 416 gyereknek a sorsa, akiket a hónap elején helyeztek védõõrizet alá a texasi hatóságok. A hat hónap és 17 év közötti gyerekeket, és az õket elkísérõ 139 asszonyt azt követõen szállították el a többnejûséget hirdetõ szakadár mormon szekta texasi rancháról, hogy szexuális visszaélés miatt segélykérés érkezett a gyermekvédelmi hatósághoz. A hatóságok szerint a vallási színezetû közösségben minden a szexrõl szólt: a férfiak tetszésük szerint válogathattak a gyereklányok között, míg a fiútestvéreiket kizárták a közösségbõl, hogy ne jelentsenek „konkurenciát” az idõsebb szektatagoknak.

A texasi hatóságok április elején vonultak ki a texasi San Antonio várostól mintegy 260 km-re észak-nyugatra található Eldorado városka melletti vallási központhoz, miután egy helyi segélyközponthoz befutott egy 16 éves lány telefonhívása. A lány elmondta, hogy 14 évesen akarata ellenére hetedik feleségként hozzákényszerítették egy 50 éves férfihoz, akitõl egy évre rá gyermeke született, és azóta is többször megerõszakolták, megverték és megfenyegették. (Texas­ban a házassági korhatár 16 év, szülõi beleegyezés esetén is.) A lány által megnevezett Dale Barlow már többször volt börtönben szexuális bûncselekmények miatt, most is feltételesen van szabadlábon. (Miután a férfi neve nyilvánosságra került, azonnal jelentkezett felügyelõ tisztjénél, akinek azt mondta, nem ismeri a lányt, és harminc éve nem járt Texasban. Elképzelhetõ, hogy a lány egy másik férfiról beszélt, mivel a szektatagok között gyakori a Barlow családnév.)

A többszöri telefonhívást követõen rendelte el a bíróság, hogy a teleprõl veszélyeztetettség miatt valamennyi gyermeket el kell távolítani. A gyerekeket - többségében lányokat - és anyáikat a San Antonió-i Coliseum nevû sportcsarnokban helyezték el.
David Doran seriff elmondta, hogy a texasi hatóságok a titokzatos szekta 2003-as megjelenése óta figyelemmel kísérték annak tevékenységét, informátoruk révén tudomásuk is volt arról, hogy a szektatagok poligámiában élnek, ám hivatalosan fellépni ellenük nem tudtak mindaddig, amíg segélykérés nem érkezett hozzájuk. Mivel az Egyesült Államok egész területén tiltott a többnejûség, jogi szempontból nézve a férfiaknak egy törvényes feleségük van, a többi úgynevezett „szellemi” feleség. A jogilag így lányanyaként élõ többgyermekes asszonyok számos szociális juttatást igénybe vehetnek.
Doran az évek során többször is járt a telepen, ám mindig csak egy-két vezetõvel tudott beszélni, ottjártakor a szektatagok elrejtõztek. Így semmi olyat nem látott, ami feljogosította volna õt az intézkedésre. „Tisztában voltunk vele, hogy ez a csoport szexu­álisan bántalmazhat fiatalkorú lányokat, de még egyszer mondom, ez itt az Egyesült Államok. Tiszteletben tartjuk õket, és nem sértjük meg emberi jogaikat mindaddig, amíg segélyhívást nem kapunk” - mondta Doran. Ám a telefonhívást követõen rögtön életbe léptették a több éve kidolgozott tervet, aminek során az állam történetének eddigi legnagyobb gyermekjóléti akcióját hajtották végre, mintegy 700 rendõr és szociális munkás részvételével.

Ágyak a templomban

„A lányokat bántalmazták, vagy a bántalmazás közvetlen veszélyének voltak kitéve, ezért semmiképpen nem lenne biztonságos a számukra, ha visszatérnének a telepre” - nyilatkozta Marleigh Meisen, a texasi gyermekvédelmi hivatal munkatársa. „Olyan gyerekekkel van dolgunk, akik nem ismerik a külvilágot, ezért nagyon oda kell figyelnünk rájuk.” A világtól hermetikusan elzártan élõ (televíziót sem néző) közösség tagjait kisgyerek koruk óta arra tanítják, hogy a külvilág veszélyes és ellenséges, maga a Gonosz birodalma. A közösség tagjai több generáción keresztül egyetlen életformát láttak maguk elõtt, minden mással szemben pedig olyan mértékû bizalmatlanságot ültettek beléjük, hogy a saját józan ítélõképességükben sem mernek megbízni. Ezért különösen nagy szakmai kihívást jelent, hogy a gyerekekkel a lehetõ legkörültekintõbben bánjanak, és átsegítsék õket azon a sokkhatáson, amit a teleprõl való kilépésük jelent.
Barbara Walther, az üggyel megbízott bíró egyelõre nem tudja megmondani, pontosan mi történik majd a gyerekekkel, hiszen a közel hatszáz személyt érintõ, de egyetlen családjogi pert jelentõ ügy mindeddig precedens nélküli Amerikában. Mivel minden gyereknek és felnõttnek külön ügyvédet kell biztosítani, közel háromszázötven jogi képviselõt kell mozgósítani. Walthers felhívására eddig mintegy kétszázötvenen jelentkeztek, akik társadalmi munkában elvállalják a gyerekek védelmét. További problémát okoz, hogy számos gyereknek nem tudni a sze­­­­mély­azonosságát, van, akinek családneve sincs. Emellett folyamatosan változik az ügyben érintettek száma, mivel az eljárás megindítása óta több gyermek is született, illetve vannak, akik átlépték a 18 éves korhatárt.
A hatóságok fellépése ellen a vallási központ lakói nem mutattak ellenállást. Az egyhetes razzia során a mintegy 700 hektáron elterülõ 30-35 lakóépületet, kórházat, cement- és sajtüzemet, iskolát és több más gazdasági épületet, valamint egy 24 méter magas, hatalmas hófehér mészkõ templomépületet magába foglaló telepet kutatták át a hatóságok, akik számítógépeket, CD-ket, DVD-ket, fényképeket és különféle dokumentumokat foglaltak le.
A vizsgálat során utoljára maradt a legkényesebb pontnak számító templomépület. A templomba való bejutást mintegy hatvan férfi meg is akarta akadályozni, mivel hitük szerint egy „hitetlen” belépése végérvényesen megszentségteleníti a templomot. Ezért a templom körül térden állva imádkoztak, és megtagadták, hogy kinyissák az ajtót, és ezzel mintegy közre­mûködjenek a templom „meggyalázásában”, de semmiféle erõszakos ellenállást nem tanúsítottak. A hatóságoknak végül sikerült bejutniuk az épületbe, amely­nek legfelsõ szintjén ágyakat találtak, ahol - volt szektatagok beszámolója szerint - az idõsebb férfiak és a kiskorú lányok között létrejött házasságot az egybekelteknek a helyszínen és azonnal, többek szeme láttára el kellett hálniuk.

Hetven feleség

A központot az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza üzemelteti, amely a mormon vallásból vált ki mintegy száz éve, miután a fõ irányzat 1890-ben felhagyott az alapító, Joseph Smith által hirdetett többnejûséggel. (A mormonok által alapított „állam” ugyanis csak ezzel a feltétellel csatlakozhatott az Egyesült Államokhoz Utah néven.) A Warren Jeffs „próféta” (kis képünkön) vezetése alá tartozó szekta mintegy 10 ezer fõt számlál az arizonai Colorado City és az utahi Hildale városokban -, amely két, egymás közvetlen közelében lévõ település -, ahol ma is poligám közösséget alkotnak. A szekta szerint a mennybemenetel feltétele, hogy a férfiaknak legalább három feleségük legyen, míg a nõknek a férjüknek való teljes alávetettség jelenti az üdvösség útját. A szekta egy csoportja azt követõen költözött át Texasba, hogy az arizonai és az utahi hatóságok mind szigorúbban figyelték az ottani közösségeket különféle törvénytelenségek - kiskorúak bántalmazása, csalás - miatt.

A 70 feleséggel rendelkezõ Jeffst - aki apja 2002-ben bekövetkezett halála után vette át a szekta vezetését - 2006 augusztusában letartóztatták, miután 15 hónapon át bujkált a hatóságok elõl. Ekkor már az FBI által körözött 10 legkeresettebb személy között szerepelt Oszama bin Laden mellett. Tavaly Utahban élet­fogy­tiglanig terjedõ börtönbüntetésre ítélték, mivel közremûködött egy 14 éves lány megerõszakolásában, miután a lányt hozzákényszerítették 19 éves unokatestvéréhez. Jelenleg egy arizonai börtönben várja további pereinek a tárgyalását, amelyek többrendbeli vérfertõzés és kiskorúval létesített szexuális kapcsolat miatt vannak ellene folyamatban.
Jeffs ellen emellett több fiú is pert indított, akik azzal vádolják a szektavezért, hogy elszakította õket a családjuktól, és kitiltotta õket a kö­zösségbõl, hogy ne jelentsenek konkurenciát a feleségekért folytatott versenyben. A hatóságok szerint eddig mintegy ezer kamaszkorú fiút szakítottak el családjuktól és vallási közösségüktõl, elsõsorban azért, hogy az idõsebb szektatagoknak több nõ maradjon. Gideon Barlow is a kitiltottak között van, aki azóta sem láthatta anyját. „Nem tudom felfogni, hogyan hagyhatta az anyám, hogy ezt tegyék velem” - mondta Gideon, aki úgy tudja, õ egyike annak a 71 gyereknek, akiket 73 éves apjának szült a nyolc felesége. A szekta hivatalos közleményben tagadta, hogy a konkurencia miatt tiltotta volna ki a fiatalokat, állításuk szerint azok „bûnös” magatartása adott erre okot, mivel nem engedelmeskedtek a szabályoknak. Gideon „bûne” az volt, hogy rövid ujjú pólót hordott, CD-ket hallgatott, és barátnõje volt. A kizárt fiatalok azonban így elvesztették azt az egyetlen közösséget, amit valaha is ismertek. Úgy kerültek ki a számukra addig teljesen ismeretlen „nagyvilágba”, hogy korábban semmiféle oktatást nem kaptak, ugyanakkor minden kapcsolatuk megszakadt a családjukkal.

A hatóságok azért is vonakodtak fellépni a szektával szemben, hogy elkerüljék az 1993-as wacó-i tragédia megismétlõdését, ami David Koresh vallási központjánál alakult ki. Akkor az 51 napos állóháború végén máig tisztázatlan körülmények között tûz ütött ki, amelyben 80 ember halt meg. Emellett az elmúlt évtizedekben különösen nehézzé vált a szektával való kommunikáció azt követõen, hogy 1953-ban a hatóságok rajtaütése rendkívül rosszul sült el. A Short Creek-i razzia során - akkor így nevezték a két határmenti települést - 263 gyereket hurcoltak el ágyaikból és szüleik kezébõl a hatóságok az éjszakai rajtaütés során, és több mint száz felnõttet letartóztattak. A botrányba nemcsak a kormányzó bukott bele, hanem a hatóságok és a szekta között is olyan falat húzott fel, ami fél évszázadra megbénította köztük a kommunikációt. A közösség tagjaiban ugyanis az üldözöttség érzését erõsítették meg a történtek, és még bizalmatlanabbá tették õket a külvilággal és az állami szervekkel szemben. A hatóságok most ezért külön hangsúlyozzák, hogy nem a szabad vallásgyakorlás ellen léptek fel, hanem a kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális erõszak miatt.