Bagyarik Cecília
Hibás válasz az agyban
A sclerosis multiplex titkai

Illés Zsolt ideggyógyász orvos fiatal kora ellenére megjárta már a tudomány fellegvárainak számító intézeteket Japántól Amerikáig. Kutatásai során az emberi agy megbetegedéseivel foglalkozik, s ezen belül is a sclerosis multiplex megválaszolatlan kérdései érdeklik.

Úgy tartják, hogy a tudomány három legizgalmasabb kutatási területe ma a genom (az örökítõ információ, génjeink összessége - a szerk.), a kozmosz és az emberi agy.
Ezek nagyon komplex, ugyanakkor nagyon logikus rendszerek, amelyek törvényszerûségek alapján mûködnek. Közös tulajdonságuk még, hogy mind a három hálózatrendszerekbõl épül fel: hálózatok épülnek más hálózatokra, melyek egymást képesek szabályozni. Ez a leglátványosabban az agyban látható. Egyébként nyugodtan ide sorolhatjuk az immunrendszert is, mely ugyanilyen hálózatokkal mûködik, és a modern gyógyászatban legalább olyan forradalmi szerepe van, mint a genetikai kutatásoknak.
Ezek valóban a tudomány határterületén helyezkednek el? Meg fogjuk-e valaha tökéletesen ismerni például az emberi agyat?
-Erre a kérdésre nincs objektív válaszom, de szubjektíve azt mondhatom, hogy az emberi agy annyira komplex, annyira összetett, hogy a maga teljességében valószínûleg sohasem ismerhetõ meg. Egy idegsejten többezer másik idegsejt végzõdhet, így el lehet képzelni, hogy a beérkezõ ingerek milyen nagy mértékben befolyásolják a mûködését. És persze ez a sejt is számtalan más idegsejthálózattal lép kapcsolatba. Hihetetlen az agyban lévõ hatalmas komplexitás!
Önt mi foglalkoztatja leginkább ebben az izgalmas birodalomban?
-Az agykutatás hatalmas terület, ezen belül két nagy irány az agyi funkciók kutatása és a betegségek okainak feltárása. Az én kutatási témám a sclerosis multiplex (SM), ahol nem magával az idegsejtekkel van a probléma, hanem elsõsorban a nyúlványukat körülvevõ, szigetelõ velõshüvellyel.
Hogyan válik érthetõvé egy laikus számára a sclerosis multiplex lényege?
-Az SM autoimmun betegség, melynek során a szervezet, illetve immunrendszere saját magát támadja meg.
A klasszikus elképzelés szerint egy vírus vagy egy baktérium támadása után az aktiválódó immunsejtek szerencsétlen módon a szervezet saját fehérjéit is idegenként ismerik fel. Az SM esetén ez a központi idegrendszer, az agy és a gerincvelõ egy fehérjéje, amely az idegsejteket befedõ velõshüvelyben helyezkedik el. Így a központi idegrendszer ellen is beindul az immunválasz. Amikor mi a beteggel találkozunk, a betegség már több éve zajlik. Kialakulásában fontos lehet a pubertás körüli idõszak, azok a hatások, amelyek akkor érnek bennünket. Ezt a tényezõt a migrációs kutatások alapján ismerték fel. Ha valaki pubertás elõtt elköltözik mondjuk Európából, ahol gyakoribb az SM, egy olyan területre, ahol ritkább, például Ázsiába, akkor õ jóval kevésbé lesz veszélyeztetett, mint azok, akik az öreg kontinensen maradtak. Ha viszont a pubertás után történik meg a migráció, akkor ez különbség már nem áll fenn. Ez a fogékonysági idõszak a SM-nél valószínûleg az immunrendszer mûködésével függ össze. Ez a periódus az immunrendszer egy nagyon aktív idõszaka.
Van magyarázat az immunrendszer ilyen kóros mûködésére?
-Az is az utóbbi évek kutatásaiból derült ki, hogy fontos kérdés, kit milyen fertõzések érnek. A fejlett országokban ugyan egyre kevesebb a fertõzéses, elsõsorban parazitás megbetegedés a fejlõdõ országokhoz képest, ám ezzel arányosan növekszik az autoimmun kórképek kialakulása. Úgy tûnik, a világ civilizált részének lakóit nem érik már azok a fertõzések, amelyekre az immunrendszerünknek szüksége lenne egy megfelelõ érési folyamathoz. Így viszont bizonyos autoimmun és allergiás betegségekkel szemben védtelenekké válunk.
Valamennyi fertõzésnek kiszolgáltatottá válhat az agyunk?
-Maga az SM betegség valószínûleg nem az agyban kezdõdik, hanem valahol a vérünkben és a nyirokszerveinkben: az immunsejtjeink ott aktiválódnak. Az agy nagyon védi magát, külön immunszabályozása van. Ha kapunk egy súlyos tüdõgyulladást, az agy megpróbálja magát elszeparálni ettõl a gyulladásos folyamattól. De ha az aktivált, az agyi fehérjéket felismerõ immunsejteknek sikerül valahogy bejutni az agyba, akkor ott ugyanolyan gyulladást okoznak, mint bármelyik másik gyulladás a testünkben.
Amikor megvágjuk az ujjunkat, és egy kórokozó bekerül a szervezetünkbe, a falósejtek azonnal felismerik, kis fehérjerészekre bontják le, ezeket elviszik a környéki nyirokcsomókba. Ott bemutatják az immunsejteknek, amik ettõl aktiválódnak, visszalépnek a vérbe, és ott elkezdik keresni, hogy honnan ered az idegen fehérje. Ha megtalálják, ott elindul a gyulladás.
Ugyanez zajlik le az SM-ben is, ha a kórosan aktivált, agyi fehérjéket felismerõ sejtek bejutnak az agyba: elindul ott is a gyulladás. Ez roncsolni fogja azt az immunológiai határt, amivel az agy próbálja magát elszeparálni a szervezet többi részétõl, és lehetõvé teszi más immunmolekulák belépését is. Vagyis felerõsödik a gyulladás, és végül lebomlik az idegsejteket befedõ velõshüvely. Másodlagos módon azonban maga az idegrost is károsodni fog, és így nyilván az idegsejt funkciójában is változás áll be.
Tudható, hogy miért jön létre egyes esetekben kóros immunválasz?
-Sajnos még nem, de ha ezt megfejtjük, akkor nemcsak a tüneteket leszünk képesek kezelni, hanem gyógyítani is tudjuk majd a betegséget.