Afganisztán máktermesztõ tartományaiban arra kénysze-rültek a földmûvesek,
hogy lányaikat adják el hiteleik elengedéséért cserébe.
A gyakorlat a terményhelyet-tesítõ program miatt alakult ki, a hagyományos
zöldségek és gabona termesztésére államilag kényszerített gazdák ugyanis nem
tudják eltartani családjaikat az ebbõl származó bevételbõl.

Egy olyan országban, ahonnan a világ heroin- és ópiumellátásának 93 százaléka
származik, a termõföldek felszámolása egyre több parasztot tesz
fizetésképtelenné. Mullah Mohammed Omar tálib vezetõ ugyanis betiltotta a
máktermesztést, s ez a családok többségére nézve súlyos következményekkel
jár.
Jelenleg mintegy 500 ezer afgán család tartja fenn magát máktermesztésbõl, az
átlagosan hatfõs famíliák bevétele 300 dollár (49 200 Ft) körül mozog fejenként.
Az igazi hasznot azonban a kereskedõk, a tálib szövetségesek, illetve azok a
korrupt tisztviselõk fölözik le, akik tevékenységüket legitimálják. A farmerek
jutaléka csupán a létfenntartáshoz elegendõ, ezért nem ritka jelenség, hogy a
helyi kereskedõtõl kölcsönkért pénzösszeget fizetõképesség hiánya miatt
alternatív módon törlesztik az adósok.
A helyi szokások értelmében az érintett család köteles egyik lányát férjhez adni
a hitelezõhöz - korra való tekintet nélkül. Sajnos már olyan is elõfordult, hogy
egy apa két hónapos kislányának kezét ígérte oda egy felnõtt férfinak. És mivel
a hitelezõk nem ismernek könyörületet, az adósság miatt kötött házasságok
száma várhatóan növekedni fog.
Ez a gyakorlat abból a tradícióból ered, amely alapján a võlegény családja
jegyajándékként bizonyos összeget fizet a menyasszony édesapjának. Ez az összeg
ma 3-8 ezer dollárra (fél-másfél millió forint) tehetõ, amely egy kétségbeesett
földmûvesnek „megváltás”, de valójában foltot ejt az érintett hajadon és egész
családja, nem utolsósorban pedig a nemzet becsületén is. Ha egy adós gazdának
lánygyermek híján erre nincs lehetõsége, a hitelezõk egy ablak nélküli szobába,
kis lángon égõ tûz mellé teszik megkötözve. Lassú és biztos fulladás vár rá.
Hamid Karzai afgán elnök nemrégiben felszólította népét, hogy ne adják el
pénzért lányaikat, fõleg ne idõs személyeknek - ráadásul kényszerházasságokba -,
ám a helyi farmerek az életükkel játszanak, ha nem tudják a kölcsönt
visszafizetni. Hiába az elnök felszólítása, ha a szomorú gyakorlatért közvetve
éppen a kormány a felelõs. A kabinet termények kiirtására rendelt osztagai
folyamatosan számolják fel a mákültetvényeket, így azok a családok, amelyeket
hitel terhel, százával kerülnek lehetetlen helyzetbe egyetlen anyagi forrásuk
elvesztése miatt.
Egyéb termények, mint például a búza vagy a kukorica termesztésének állami
szintû szorgalmazása kudarcba fulladt, mivel a mákkal eddig tízszer annyit
kereshettek a földmûvesek. Ráadásul egy olyan országban, ahol nem létezik állami
hitel a kisgazdák számára, az ópiumtermelõk könnyen juthatnak anyagi elõnyökhöz.
Ennek ellenére Loren Stoddard, a Nemzetközi Fejlõdésért Felelõs Amerikai
Ügynökség afganisztáni igazgatója szerint a terményhelyettesítõ program már
hozott eredményeket, mivel mintegy 40 ezer család részesül valamilyen
kárpótlásban az ópiumból származó jövedelem kieséséért cserébe. Az érintettek
viszont ebbõl az összegbõl nem tudják fenntartani a családjukat, sokan az
eladott lányaik után kapott pénzbõl élnek, mivel a búzából vagy gyümölcsből
származó bevétel egyhavi költségüket sem fedezi.
Sajnos a mákföldek felszámolása nem az egyetlen oka a jelenségnek. Bizonyos
tartományokban a hitelezõk szándékosan vadásznak az „ópiumvirágokra”, azaz a
hajadonokra, akiket könnyen megszerezhetnek a vészhelyzet következtében elõállt
fizetésképtelenség ürügyén. A déli tartományokban pedig az apák nemcsak az
adósságuk elengedését kapják lányukért cserébe, hanem ezenfelül méltányos
összeget is a võlegény családjától. Ezért aztán a nehéz anyagi körülmények
között élõ lányos apák ezt be is kalkulálják a költségvetésbe, gyakran már
nyolcéves lányaikat is kiházasítva.
Jelen állás szerint az afgán jegyességek fele kifizetetlen adósságok miatt
köttetett, és az újdonsült menyasszonyok között ötéves kislánnyal is
találkozhatunk, aki amíg elég éretté nem válik a házaséletre, háztartási
alkalmazottként dolgozik a võlegény családjánál. Ezek a lányok gyakran már az
esküvõ napján az öngyilkosságba menekülnek, vagy azért imádkoznak Allahhoz, hogy
ne szülessen lánygyermekük, aki esetleg hasonló sorsra juthat. (Forrás:
Newsweek)