Eperjesi Ildikó
Védelmi gyakorlat valódi terroristákkal
Palesztinok támadtak egy olajterminálra Izraelben

Miközben Izrael történetének legnagyobb civil hadgyakorlatát tartották, a Gázai övezet határán valóságos háborús viszonyok alakultak ki. Palesztin terroristák rajtaütöttek azon az üzemanyag-terminálon, ahonnan a gázai palesztinok a benzint kapják. Két izraeli civil vesztette életét a támadásban.

Itt még soha nem történt ilyen - mondták megdöbbenéssel a Nahal Oz nevû kibuc lakói. Településük mindössze 700 méterre van a Hamasz uralta Gázai övezettõl. Az ottani üzemanyag-terminált és az ott lévõ munkásokat támadta meg négy vagy öt gázai palesztin. Valószínûleg az Izraelt és Gázát elválasztó biztonsági kerítést vágták át. Nem volt ugyanis nyoma annak, hogy alagutat fúrtak volna.
A rajtaütésben két izraeli civil vesztette életét, akik azon dolgoztak, hogy a Gázai övezetben lakók tudjanak mit tölteni gépkocsijuk tankjába. Az izraeli hadsereg szerint a terroristák valószínûleg katonákat akartak rabolni, akikért aztán cserébe elõadták volna követeléseiket. Az odaérkezõ izraeli katonákat és mentõsöket is tûz alá vették. Az egyik terroristát még a terminálon lelõtték. A többiek elmenekültek, de jármûvüket tûz alá vette az izraeli légierõ. Itt is legalább az egyikük életét vesztette. Az Iszlám Dzsihád, a Népi Ellenállási Bizottságok, és a Mahmúd Abbász elnök Fatah pártjához tartozó Mudzsahedek Brigádja vállalta magára a merényletet.
Ezzel azonban nem volt vége. Nahal Ozt még sokáig aknavetõvel lõtték. „Olyan volt, mintha kitört volna a háború, a riasztás után azonnal védett szobába rohantunk” - sorolta az Inet-nek Ofra Hartov, a kibuc egyik lakosa. Az izraeli hadsereg az egész Negev sivatagban a legnagyobb riadókészültséget léptette életbe.
Jeruzsálemben eközben a rend-õrséget és a mentõket helyezték a legmagasabb készültségi fokozatba terrortámadás veszélye miatt. Ezek után nem tûnt az élettõl elrugaszkodottnak, hogy Izrael történetének legnagyobb civil védelmi gyakorlata során túszejtést, ellenséges rakétabecsa-pódásokat és vegyi támadást szimuláltak a rendõrök és a polgárok.
A Tel Aviv-i tengerparton egy utasokkal teli busz állt egy parkolóban. A rendõrség azt szimulálta, hogy fegyveres terroristák veszik át az uralmat a jármû fölött, és túszul ejtik az utasokat.
Az izraeli parlamentben, a knesszetben azt gyakorolták, mi a teendõ rakétabecsapódás esetén. Az alkalmazottaknak és bizottsági tagoknak azonnal az óvóhelyre kellett sietniük.
Galileában két helyrõl kellett a hátországi parancsnokságnak kimentenie a „sérülteket”. Názáretben és a terület északi részén azt gyakorolták, hogy hogyan szabadítsák ki a romok alól az ott rekedteket, ha rakétatalálat ér lakóházakat.
A Fordulópont-2 nevû gyakorlat harmadik napján, kedden reggel egész Izraelben megszólaltak a légi riadót jelzõ szirénák (kivéve a palesztinok által rendszeresen rakétákkal támadott Szderótot és a többi Gázai övezethez közeli települést). Az iskolásoknak, a minisztériumi dolgozóknak, a helyhatósági alkalmazottaknak azonnal megerõsített helyre kellett sietniük.
A szirénák azonban sok helyen csak elvileg szólaltak meg. Több száz panasz érkezett ugyanis arra, hogy - elsõsorban Jeruzsálemben és Tel Avivban - sokan nem hallották a riadót. Ráadásul sokan azt sem tudták, hová szaladjanak, mert nem találták a nyilvános óvóhelyeket.
A hadsereg polgári védelmi parancsnokságának vezetõje, Jair Golan elismerte a hiányosságokat, és egyben megígérte, hogy orvosolják azokat. A parancsnok azt mondja, a második libanoni háború óta eltelt közel két évet a hadsereg és a hátország fejlesztésével töltötték, de tovább kell lépni. Várhatóan több száz szirénát szerelnek fel az egész országban a már aktivált másfél ezer mellett. Azt is fontolgatják, hogy egy valódi rakétatámadás esetén SMS-üzenetet küldenének minden izraeli mobiltelefonjára, vagy csipogókkal riasztanák a lakosságot, esetleg felhasználnák a rádiót, a televíziót, illetve az internetet is.
A gyakorlatot az új Országos Vészhelyzet Hivatal irányította, amelyet a második libanoni háború utáni vizsgálatok nyomán hoztak létre Izraelben. Több tanulmány ugyanis az izraeli haderõ soraiban és a polgári lakosság védelmében is súlyos hibákat mutatott ki, amelyeket Izrael és a Hezbollah libanoni terrorszervezet két évvel ezelõtti háborújában vétettek. A gyakorlat egyik fõ célja az volt, hogy ezeket kiküszöböljék. Azt azonban a kormányzat elismerte, hogy akár öt évbe is beletelhet, amíg minden izraeli megkapja az új gázmaszkokat, amelyeknek szétosztásáról múlt héten döntöttek. A kritikusok szerint éppen ez volt a gyakorlat újabb gyengéje: nem volt szó arról, hogy mi a teendõ egy esetleges bio-lógiai vagy vegyi támadás esetén.
Több tiszt elismerte azt is, hogy az ötnapos eseménysorozat egy dolgot világosan megmutatott: az izraeli hátország ugyanolyan védtelen az esetleges rakétatámadásokkal szemben, mint amikor a Hezbollah elkezdte katyusákkal lõni az észak-izraeli településeket 2006-ban. Elemzõk felvetették azt is, hogy az Olmert-kormánynak nem „haszontalan” gyakorlatozásra kellene fordítania az idõt, energiát és pénzt, hanem inkább az Izrael határain az ellenségek által felhalmozott több tízezer rakétát kellene megsemmisítenie a hadseregnek.
A kritikusok azt is felrótták, hogy a gyakorlat tovább erõsítette a háborús hangulatot a Közel-Keleten. Ehud Barak védelmi miniszter erre azt válaszolta, Izrael állama nem érdekelt abban, hogy eszkalálódjon a helyzet a térségben. A hátországi parancsnok is úgy ítéli meg, hogy Izrael szomszédai nem értik félre a gyakorlat lényegét. Ennek némileg ellentmond, hogy Fejszál Mekdad szír külügyminiszter-helyettes kijelentette: ha Izrael így lép fel, „akkor Szíriának sincs más választása, mint hogy elõre megtervezi a konfliktust”. Közben Irán elnöke bejelentette, hogy már hatezer urándúsító centrifugát telepítenek a natanzi kísérleti üzembe, a már üzembe helyezett háromezer mellé. Ezzel nyíltan vállalja, hogy dacol az ENSZ Biztonsági Tanácsának három határozatával, amelyek az atomprogram felfüggesztését követelik. Benjamin Netanjahu ellenzéki vezetõ úgy véli, a muzulmán köztársaság lesz az elsõ állam a történelemben, amelyet semmivel sem lehet elrettenteni, még atomfegyverekkel sem. A Likud-vezetõ szerint minden terület, ahonnan Izrael kivonul, megnyílik az iráni terrortevékenység elõtt.