Turai Júlia
Ha nem segít a büntetés
Egyre több a figyelmetlen, szófogadatlan gyermek

A figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében az esetek legalább harminc százalékában nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több nehézséget jelentenek, mint a környezete számára. Ilyenek a hallással vagy a beszédészleléssel kapcsolatos zavarok, amelyek ma már felismerhetõk és kezelhetõk. Arról nem beszélve, hogy a felnõttek megértõbb hozzáállása már önmagában is sokat javíthat a gyermek viselkedésén.

A The Times cikke egy újszerû, hallással kapcsolatos problémára hívja fel a figyelmet. A példaként felhozott kisfiú, Ben kiskorától küzdött valamilyen hallási nehézséggel, de komolyabb gondok csak az iskolában jelentkeztek. Tanára azt gyanította, hogy Ben hallássérült lehet, és elküldte hallásvizsgálatra, az eredmény azonban teljesen normális lett. Szülei rengeteg szakirodalmat kutattak át, és számos vizsgálatra vitték el a fiút, mire sikerült megtudni, hogy úgynevezett APD-ben (Auditory Processing Disorder) szenved, ami nem hallási rendellenesség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely a hallott információ pontos feldolgozását akadályozó problémákat foglal magában. Nagy szerepe van az adott körülményeknek, mert a zajos környezet például nehézséget okoz. Ben esetében a kommunikáció szemtõl szembe jól mûködik, de elveszettnek érzi magát a tömegben. „Amikor 8-10 gyerekkel egy születésnapi összejövetelen vagyunk, akkor fogalma sincs arról, hogy mi zajlik körülötte. Csak nézi az arcokat, és egy kis késedelemmel nevet” - meséli az apa. Ben hang- és zajérzékeny is, ami azt jelenti, hogy utálja a tûzijátékot, és hajszárítót sem lehet bekapcsolni mellette, bár - érdekes módon - ez egyáltalán nem befolyásolja zenei érzékét, a kisfiú ugyanis két hangszeren is játszik.
Az APD-ben szenvedõknek nehézségeik vannak a beszéd és az utasítások megértésében és az olvasásban. Bár gyógyítani nem tudják, sok olyan lehetõség van, ami javíthat a helyzetükön. Például az osztálytermekben egy gyerekre szerelhetõ adó-vevõ készülék használatával kiszûrik a háttérzajt. Számítógépes programok is segíthetnek azzal, hogy olyan játékokat alkalmaznak, amelyek megjutalmazzák a tanulókat, ha jól ismerik fel a hangokat, és pontosan követik a képernyõn megjelenõ utasításokat. Az angliai Halláskutató Intézet (MRC Institute of Hearing Research) országszerte 1600 hat és tizenegy év közötti gyermeket vizsgál, hogy többet lehessen megtudni az APD-rõl - számol be a The Times cikke.
A hazai kutatások alapján (Dr. Gósy Mária, Dr. Csépe Valéria és mások) az ilyen jellegû problémák kapcsán három fõ területet fontos kiemelni: az elsõ a viszonylag ritka hallási túlérzékenység, a második a sokkal gyakoribb beszédészlelési elmaradás vagy zavar (ebben egyes kutatók szerint a tanulók 30 százaléka érintett) és a sok esetben ezzel együtt járó nyelvi tudatossági probléma. Gyakran ez utóbbi húzódik meg a diszlexiás tünetek mögött is.
A gyermek beszédfeldolgozási folyamatának mûködése meghatározhatja a tanulásban való sikerességét vagy sikertelenségét. Ez alapvetõen két szinten megy végbe, amelyek egymástól elválaszthatatlan egységben mûködnek. Az alsóbb szintek mûködésének eredménye a beszédészlelés. A felsõbb szinteken a beszéd megértése zajlik. Ha valamely alsóbb szint sérül, az információ feldolgozása részleges vagy nem megfelelõ módon megy végbe. Ez pedig hatással van a megértési folyamatokra is.
A gyermekek beszédészlelési képességeinek fejlõdésére többféle tényezõ is negatív hatással van: például az állandó, magas zajszint (városi, forgalmas utak mellett), az elektronikus eszközök nagy mértékû vagy nem megfelelõ használata (például televíziós alapzaj), de a gyakori megfázás, náthás állapot és középfülgyulladás is káros lehet. Ezek fõleg a kiskorú gyermekek fejlõdésében idézhetnek elõ elmaradást, zavarokat, s ezt késõbb már nehéz orvosolni.
A nyelvi tudatosság egyik jelentõs tényezõje az a képesség, mellyel megkülönböztetjük egymástól, és helyes sorrendben érzékeljük a beszéd hangjait és más nyelvi egységeket, például a szótagokat. A kisgyermekek öt-hat éves korban még nem képesek egy szó hangjainak felismerésére és tökéletes azonosítására, azonban az azonos hanggal kezdõdõ és végzõdõ vagy rímelõ szavak, szótagok kiválasztására igen. Tehát a szótagok tudatos felismerése megelõzi az olvasást, míg a hangok tudatosítása csak az olvasás kialakulásának eredményeként jön létre.
A fent vázolt folyamatok sérülésére több tényezõ is utalhat. Ilyen például, ha a gyermek gyakran nem hallja meg a hozzá intézett szavakat; sokszor visszakérdez; beszéd­fejlõdése megkésett; az új szavakat torzítja; különféle beszédhibák; viselkedési problémák (hiperaktivitás vagy túlzott visszahúzódás); olvasási nehézség.
Ha idõben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor nagyobb esély van az akadályozó tényezõk kiszûrésére és korrekciójára. Hazánkban egyre több helyen, például nevelési tanácsadókban, logopédiai intézetekben vagy szakértői és rehabilitációs bizottságoknál kaphatunk segítséget, ahová a szülő maga is bizalommal fordulhat.
A legfontosabb azonban a szemléletváltozás: mint szülõk és pedagógusok egyaránt vegyük figyelembe, hogy a figyelmetlen és szófogadatlan gyermek viselkedésének hátterében gyakran nem szembeszegülés vagy lustaság áll, hanem olyan problémák, melyek a gyermeknek magának sokkal több hátrányt és frusztrációt jelentenek, mint környezete számára. Megeshet, hogy olyan dolgokat várunk el tõle, amelyekre egyszerûen nem képes. Ne utasítsuk el türelmetlenül, és ne „írjuk le” azt, aki nehezen kezelhetõ, hanem tegyük meg érte a tõlünk telhetõt…