Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Sávváltás
Szabadjára engedett forint

Tökéletes időzítés - így kommentálta a pénzügyi szakma a jegybank döntését, miszerint eltörlik a forint árfolyamsávját. Ez a lépés hozzájárulhat az infláció elleni eredményesebb küzdelemhez.


Simor András jegybankelnök. Meglépte

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a múlt heti kormányülésről távozva még cáfolta, hogy eltörölnék a forint árfolyamsávját, hétfőn, a Monetáris Tanács ülését követően azonban e döntésről adott hírt. Az eltörlést Simor kezdettől javasolta, a kormány azonban ellenállt az elképzelésnek. Vélhetően az infláció tavalyi megugrása és az idei magas volta győzhette meg a kabinetet. A megállapodást kivételesen sikerült tökéletesen titokban tartani, így az egész piacot meglepte a döntés.
Ennek értelmében a forint keddtől nincs egy meghatározott sávon belüli mozgáshoz kötve, így a jegybanknak nagyobb mozgástere nyílik az infláció kordában tartásához. Eddig ugyanis a forint egy viszonylag szűk sávban, az euróhoz viszonyítva 240 és 324,7 forint között ingadozhatott csupán. Amennyiben e határokon túl erősödött vagy gyengült volna, a jegybanknak be kellett volna avatkoznia forint- vagy devizavásárlással a valutatartalék rovására. Ebben a rendszerben a jegybanknak egyszerre két feladatnak kellett megfelelnie: egyrészt megtartani a forintot a sávban, másrészt elérni az inflációs célt. Mint azt Simor András a döntés bejelentését kommentálva elmondta, hosszú távon e két cél összeütközésbe került volna egymással.
A forint árfolyamsávjának eltörlése hosszabb távon az euró bevezetését is szolgálja. Elemzők megjegyezték, hogy a sáv megszüntetése mindenképpen időszerű volt, hiszen hamarosan, az euró bevezetését megelőző két évben be kell vezetni az euró előszobájának is nevezett ERM II rendszert. A volt szocialista országok közül Szlovákiában van csupán árfolyamsáv, ott is az említett ERM II, az euróra való felkészülés jegyében.
A forint árfolyamsávjának eltörlése azonban nem jelenti azt, hogy a jövőben megúszhatnánk a kamatemelést. Megfigyelők szerint a magyar gazdaság állapota most is indokolttá tenne egy kisebb mértékű emelést, ám a jegybank sáveltörlési döntése most kiváltotta ezt. A várakozások szerint nem kizárt a közeljövőben kisebb mértékű emelés. Egyelőre azonban jól reagáltak a piacok, a bejelentésre jelentős erősödésbe kezdett a forint. Elképzelhető azonban továbbra is kisebb-nagyobb ingadozás az árfolyamban, jelentős gyengülésre viszont nem kell számítani, ami jó hír a devizaadósok számára.
Miközben az árfolyamsáv eltörlése pozitív hatást fejthet ki a monetáris politikára, egy újabb veszély merült fel szakmai körökben: a stagfláció. A kiigazítási csomag negatív hatásaként jelentősen, egy százalék körülire esett vissza a gazdaság növekedése, miközben 8 százalékra ugrott az infláció. E két negatív tény együttese a stagfláció, amely a stagnálás és az infláció kettőseként értelmezhető. Lényegesen nem javul a helyzet az idén sem: a GDP néhány tizeddel, 2 százalék körül nő, az infláció pedig megközelítheti a 6 százalékot. A problémát az jelenti, hogy nehéz megfelelő intézkedéseket hozni úgy, hogy mindkettőt orvosolni lehessen. Az egyik probléma enyhítését célzó lépések felerősíthetik a másik jelenséget, így könnyű beleragadni ebbe az állapotba. Ez ma még elméleti kérdés, a közgazdászok vitáznak azon, belesétálunk-e ebbe a gödörbe.