Vissza a tartalomjegyzékhez

Pátkai Mihály
Irán nem tágít, dúsít

Két év diplomáciai huzavona után az Egyesült Államok és más vezető nagyhatalmak a héten ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák Irán nukleáris programját. Amerika mellett Anglia, Kína, Franciaország, Németország és Oroszország részvételével zajlanak a tárgyalások. Az európai országok képviselői a Washington által favorizált újabb gazdasági szankciókkal szemben állítólag javaslatot tesznek majd gazdaságserkentő intézkedésekre is, ha cserébe Teherán felfüggeszti az urándúsítást.

„Minden rendelkezésünkre álló eszközt be kell vetnünk, a szankciókat és az ösztönzést egyaránt - nyilatkozta az egyik európai résztvevő. - Ennek a harmadik határozatnak a célja további szankciók bevezetése, de a pozitív ösztönzés is megjelenik benne.” Washington mindeddig mereven elzárkózott attól, hogy Iránnal bármiféle ilyen jellegű koncessziót kössön, most azonban egyes vélemények szerint a gyors eredmény érdekében az utolsó évét töltő Bush-kormány hajlandó lesz bizonyos kompromisszumokra. A tárgyalások célja, hogy még a héten határozat szülessen, mielőtt pénteken Oroszország átveszi Panamától a Biztonsági Tanács elnöki posztját. Moszkva építette Irán első atomerőművét, és jelenleg is szoros kereskedelmi szálak fűzik Teheránhoz, ezért nem kíván elnökölni egy ilyen jellegű határozat kiadásakor.
Irán már a megjelenése előtt számos fórumon elutasította az új ENSZ-határozatot. Mohammed Khazee iráni ENSZ-nagykövet világossá tette: Irán nem függeszti fel az urániumdúsítást. „Nem lenne logikus lépés a részünkről, ha egyetértenénk ezzel a határozattal. Semmilyen okot nem látunk arra, hogy felfüggesszük az urándúsítást.
Senki sem állíthatja azt, hogy a szankciók nem okoznak kárt, de nem aggódunk. Megtanultunk együtt élni velük” - fogalmazott Khazee.
Az iráni atomügyekért felelős elnökhelyettes, Javad Vaeedi így figyelmeztetett: „Bizonyos nyugati hatalmak rossz úton járnak, és az Iránnal szembeni határozatok hozatala még sokba fog nekik kerülni.” Ali Ahani iráni külügyminiszter-helyettes a franciákat figyelmeztette ekképpen: „sajnálatos lenne”, ha Párizs továbbra is „szövetkezne az amerikaiakkal” Irán nukleáris programjával szemben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már öt éve vizsgálja Irán nukleáris programjának tényleges célját. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója szerint „Irán közel két évtizeden keresztül ellenőrizetlenül folytatta nukleáris programját, és ez bizalomvesztést eredményezett a nemzetközi közösség részéről. A mi feladatunk meggyőződni arról, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál. Ezt a feladatunkat már öt éve végezzük”. Az ügynökség legutóbbi jelentése szerint a gyanú nagy része elhárult már Irán nukleáris programjával kapcsolatban, néhány kérdés vár még tisztázásra.


Mohammed Khazee iráni ENSZ-nagykövet

A közlemény kiadását követően azonban Simon Smith, a NAÜ brit főmunkatársa elmondta, hogy Teherán 2003 után is törekedhetett nukleáris fegyver előállítására. Smith ezzel azokat az amerikai titkosszolgálati jelentéseket is cáfolta, melyek szerint Irán 2003-ban felhagyott az atomfegyver előállításának kísérleteivel.
Februárban egy másik esemény is aggodalmat ébresztett Teheránnal szemben. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök február elején személyesen indította útnak annak a Sahab-3B közép-hatótávolságú rakétának a prototípusát, amely a beszámoló szerint az iráni műholdakat is majd pályára állítja. Az iráni jelentések szerint az Omid-1 elnevezésű kémlelő műhold már ezen a nyáron pályára állítható. Amennyiben Teherán saját műholdról lesz képes ballisztikus rakétáit vezérelni, a térségben található izraeli és amerikai katonai bázisok jóval nagyobb fenyegetettségnek lesznek kitéve - állítják katonai szakértők. Ahmadinezsád februári bejelentésének azonban az a legnagyobb jelentősége, hogy amennyiben Irán képes egy műholdat föld körüli pályára állítani, akkor ugyanezzel a rakétatechnológiával Európát vagy akár az Egyesült Államokat is képes lesz bombákkal célba venni.
Erre a hírre még Moszkva is rosszalló pillantásokat vetett Teherán felé. Alexander Loszukov orosz külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy Irán ezzel a lépésével „kétséget ébresztett” azzal kapcsolatban, hogy Teherán nem fejleszt atomfegyvert. A nagy hatótávolságú rakéták ugyanis nélkülözhetetlen alapkellékei egy ország nukleáris fegyvertárának. Ha Teheránnak sikerül egy ilyen rakétát nukleáris töltettel felszerelni, a perzsa állam lesz az első iszlám ország, amely globális atomhatalommá válik.