Két év diplomáciai huzavona után az Egyesült Államok és más vezető
nagyhatalmak a héten ismét tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák Irán
nukleáris programját. Amerika mellett Anglia, Kína, Franciaország, Németország
és Oroszország részvételével zajlanak a tárgyalások. Az európai országok
képviselői a Washington által favorizált újabb gazdasági szankciókkal szemben
állítólag javaslatot tesznek majd gazdaságserkentő intézkedésekre is, ha cserébe
Teherán felfüggeszti az urándúsítást.
„Minden rendelkezésünkre álló eszközt be kell vetnünk, a szankciókat és az
ösztönzést egyaránt - nyilatkozta az egyik európai résztvevő. - Ennek a harmadik
határozatnak a célja további szankciók bevezetése, de a pozitív ösztönzés is
megjelenik benne.” Washington mindeddig mereven elzárkózott attól, hogy Iránnal
bármiféle ilyen jellegű koncessziót kössön, most azonban egyes vélemények
szerint a gyors eredmény érdekében az utolsó évét töltő Bush-kormány hajlandó
lesz bizonyos kompromisszumokra. A tárgyalások célja, hogy még a héten határozat
szülessen, mielőtt pénteken Oroszország átveszi Panamától a Biztonsági Tanács
elnöki posztját. Moszkva építette Irán első atomerőművét, és jelenleg is szoros
kereskedelmi szálak fűzik Teheránhoz, ezért nem kíván elnökölni egy ilyen
jellegű határozat kiadásakor.
Irán már a megjelenése előtt számos fórumon elutasította az új ENSZ-határozatot.
Mohammed Khazee iráni ENSZ-nagykövet világossá tette: Irán nem függeszti fel az
urániumdúsítást. „Nem lenne logikus lépés a részünkről, ha egyetértenénk ezzel a
határozattal. Semmilyen okot nem látunk arra, hogy felfüggesszük az
urándúsítást.
Senki sem állíthatja azt, hogy a szankciók nem okoznak kárt, de nem aggódunk.
Megtanultunk együtt élni velük” - fogalmazott Khazee.
Az iráni atomügyekért felelős elnökhelyettes, Javad Vaeedi így figyelmeztetett:
„Bizonyos nyugati hatalmak rossz úton járnak, és az Iránnal szembeni határozatok
hozatala még sokba fog nekik kerülni.” Ali Ahani iráni külügyminiszter-helyettes
a franciákat figyelmeztette ekképpen: „sajnálatos lenne”, ha Párizs továbbra is
„szövetkezne az amerikaiakkal” Irán nukleáris programjával szemben.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) már öt éve vizsgálja Irán nukleáris
programjának tényleges célját. Mohamed el-Baradei, a NAÜ főigazgatója szerint
„Irán közel két évtizeden keresztül ellenőrizetlenül folytatta nukleáris
programját, és ez bizalomvesztést eredményezett a nemzetközi közösség részéről.
A mi feladatunk meggyőződni arról, hogy Irán nukleáris programja kizárólag békés
célokat szolgál. Ezt a feladatunkat már öt éve végezzük”. Az ügynökség legutóbbi
jelentése szerint a gyanú nagy része elhárult már Irán nukleáris programjával
kapcsolatban, néhány kérdés vár még tisztázásra.
Mohammed Khazee iráni ENSZ-nagykövet
A közlemény kiadását követően azonban Simon Smith, a NAÜ brit főmunkatársa
elmondta, hogy Teherán 2003 után is törekedhetett nukleáris fegyver
előállítására. Smith ezzel azokat az amerikai titkosszolgálati jelentéseket is
cáfolta, melyek szerint Irán 2003-ban felhagyott az atomfegyver előállításának
kísérleteivel.
Februárban egy másik esemény is aggodalmat ébresztett Teheránnal szemben. Mahmúd
Ahmadinezsád iráni elnök február elején személyesen indította útnak annak a
Sahab-3B közép-hatótávolságú rakétának a prototípusát, amely a beszámoló szerint
az iráni műholdakat is majd pályára állítja. Az iráni jelentések szerint az
Omid-1 elnevezésű kémlelő műhold már ezen a nyáron pályára állítható. Amennyiben
Teherán saját műholdról lesz képes ballisztikus rakétáit vezérelni, a térségben
található izraeli és amerikai katonai bázisok jóval nagyobb fenyegetettségnek
lesznek kitéve - állítják katonai szakértők. Ahmadinezsád februári
bejelentésének azonban az a legnagyobb jelentősége, hogy amennyiben Irán képes
egy műholdat föld körüli pályára állítani, akkor ugyanezzel a
rakétatechnológiával Európát vagy akár az Egyesült Államokat is képes lesz
bombákkal célba venni.
Erre a hírre még Moszkva is rosszalló pillantásokat vetett Teherán felé.
Alexander Loszukov orosz külügyminiszter-helyettes úgy nyilatkozott, hogy Irán
ezzel a lépésével „kétséget ébresztett” azzal kapcsolatban, hogy Teherán nem
fejleszt atomfegyvert. A nagy hatótávolságú rakéták ugyanis nélkülözhetetlen
alapkellékei egy ország nukleáris fegyvertárának. Ha Teheránnak sikerül egy
ilyen rakétát nukleáris töltettel felszerelni, a perzsa állam lesz az első
iszlám ország, amely globális atomhatalommá válik.