Az amerikai elnökválasztás kapcsán sokan felhívták a figyelmet arra, hogy
milyen politikai előnyökkel jár egy társadalom számára az, ha már az előzetes
kampányban több tízmillió ember véleményt nyilvánít. A szabad választás
tradíciója azonban Amerikában nem korlátozódik csupán a politikai életre. Egy
friss tanulmány szerint ugyanezek a dinamikus elvek érvényesülnek a
vallásgyakorlásban is. Az amerikaiak közel fele - függetlenül a szülei
vallásától - felnőttkorában dönti el, hogy akar-e valamelyik felekezethez
csatlakozni, és ha igen, melyikhez.
A szociológusok egy része a felmérés eredményeit úgy értékeli, hogy a vallás
is a piaci elvekhez hasonlóan működik, ahol az egyházak folyamatos versenyben
vannak - akárcsak az elnökjelöltek -, a lakosság pedig teljes szabadságot élvez
abban, hogy eldöntse, hitét hogyan és mely felekezet keretein belül kívánja
megélni.
A február végén közzétett felmérés során több mint 35 ezer embert kérdeztek meg.
Az eredmények megerősítették, hogy a vallási kötődés nagyon sokszínű, és könnyen
változik az Államokban. Az amerikai felnőttek közel fele elhagyja azt a vallást,
illetve felekezetet, melyben felnevelkedett. A Pew Forum on Religion and Public
Life nevű, a vallási és társadalmi kérdések vizsgálatára szakosodott
közvélemény-kutató szervezet felmérése szerint minden egyes egyházra,
felekezetre jellemző, hogy a tagok „jönnek-mennek”, a döntő különbség az, hogy a
felekezethez csatlakozók száma hogyan aránylik az adott közösséget elhagyók
számához. A Pew Forum igazgatója, Luis Lugo ezt a tendenciát a piaci
mechanizmushoz hasonlította. Lugo véleménye szerint a „vallási gazdaság piacként
működik, ami azt jelenti, hogy nagyon dinamikus és versenyképes, mindenki
egyszerre nyer és veszít, vannak nyertesek és győztesek, de senki sem állhat egy
helyben”.
Roger Finke szociológus a tanulmány megállapításaival kapcsolatosan elmondta,
hogy a múltban egyes vallások rendelkeztek tradicionális megtartó erővel,
melyekben a hívők nemzedékeken át ottragadtak. Jelenleg azonban csökken a
bizalom a szervezett vallási formák iránt, és a bizalomvesztés leginkább a
hagyományos felekezetek irányában mutatkozik meg.
Mások úgy vélik, hogy a vallás terén tapasztalható dinamikus mozgás
összefüggésben áll az amerikai életformával és kultúrával, mely rendkívül
mobilisnak mondható: az emberek gyakran költöznek, és könnyedén változtatják
munkahelyüket.
Amerikai muzulmánok
Az „Amerika vallási térképe“ című tanulmány megállapította, hogy az amerikai
felnőttek több mint egynegyede hagyta ott gyermekkori hitét, egy részük valamely
más vallás vagy felekezet miatt, más részük pedig jelenleg egyetlen hitvallást
sem követ. Ennek ellenére az Egyesült Államok lakosságának 78 százaléka továbbra
is kereszténynek vallja magát. A korábban egyértelműen protestáns országban
azonban a protestáns hívők száma fokozatosan csökken, jelenleg az amerikaiak
mindössze 51 százaléka tartozik valamely protestáns irányzathoz.
A protestánsokon belül jelentős mozgás és aprózódás figyelhető meg. A több száz
különböző felekezetet a tanulmány három kategóriába sorolta: vannak az
úgynevezett evangéliumi protestáns gyülekezetek, melyeket a felnőtt lakosság
26,3 százaléka látogat, ezeket követik a hagyományos protestáns felekezetek 18,1
százalékkal, valamint a fekete protestáns gyülekezetek. A kutatás azokat a
korábbi megállapításokat is igazolta, melyek szerint a hagyományos protestáns
egyházak híveinek száma csökken, a felekezet nélküli gyülekezetek azonban
gyarapodnak, továbbá növekszik azoknak száma is, akik semmilyen vallási
csoportosuláshoz sem kötődnek. Bár az evangéliumi gyülekezetek nagy
erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a „gyülekezet vagy egyház nélküliek” közül
szerezzenek új híveket, a tanulmány szerint az újonnan csatlakozók többsége
protestánsként nevelkedett.
Jelentősebb visszaesés figyelhető meg a baptista és a metodista felekezeteknél,
ennek ellenére a baptista gyülekezetek össztagsága teszi ki továbbra is a
protestánsok egyharmadát, valamint a teljes amerikai lakosság egyötödét.
Egyre többen kerülnek abba a kategóriába, akik magukról azt állítják, hogy nem
kötődnek semmilyen vallási intézményhez sem, ugyanakkor nagy részük valamiképpen
fontosnak tartja a hitet. Az amerikai lakosság csupán 4 százaléka vallja magát
ateistának vagy agnosztikusnak.
Az amerikai vallási színtér dinamizmusát leginkább a katolikus egyház
tapasztalatával lehetne szemléltetni, amelyet egyesek a vallások közötti mozgás
legnagyobb vesztesének tartanak. A felmérés alapján az amerikaiak közel
egyharmada katolikusként nevelkedett fel, mára azonban a társadalom kevesebb
mint egynegyede nevezi magát katolikusnak, ami azt jelenti, hogy az amerikaiak
majdnem 10%százaléka volt katolikusokból áll. Ugyanakkor a magukat
katolikusoknak vallók aránya a társadalomban viszonylag változatlan a katolikus
bevándorlóknak köszönhetően, akik leginkább Latin-Amerikából érkeztek. Nem
elhanyagolható az a tény sem, hogy a 30 év alatti katolikusok közel fele spanyol
ajkú.
A bevándorlók más világvallások arányát is növelik az Egyesült Államokban,
többek között az iszlámhívők, a hinduk és a buddhisták számát. A hinduk
jellegzetessége, hogy ehhez a valláshoz a „leghűségesebbek” a tagok: a hinduként
nevelkedettek 84%százaléka megmarad hindunak, ezzel szemben ez az arány a Jehova
tanúinál a legrosszabb, mivel az aktív térítő tevékenységet végző jehovisták
mindössze 37 százalékban tudják megtartani a követőiket.
A vallással kapcsolatban a kor meg-oszlása sem elhanyagolható. A 70 év felettiek
62 százaléka protestánsnak vallja magát, a fiatalok, nevezetesen a 18 és 29
közötti korosztály egynegyede azonban nem kötődik semmilyen vallási
intézményhez.
A tanulmány további érdekes eredményekkel is szolgált. Rávilágított többek
között arra, hogy a férfiak általában nagyobb arányban nem kötődnek egyetlen
vallási intézményhez sem. A legnagyobb családokkal a mormonok és az iszlámhívők
rendelkeznek, az Amerikában élő mormonok több mint egyötöde és az iszlámhívők 15
százaléka vállal három vagy annál több gyermeket.