Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
A választás szabadsága
Az amerikaiak többsége felnőttként dönt a hitéről

Az amerikai elnökválasztás kapcsán sokan felhívták a figyelmet arra, hogy milyen politikai előnyökkel jár egy társadalom számára az, ha már az előzetes kampányban több tízmillió ember véleményt nyilvánít. A szabad választás tradíciója azonban Amerikában nem korlátozódik csupán a politikai életre. Egy friss tanulmány szerint ugyanezek a dinamikus elvek érvényesülnek a vallásgyakorlásban is. Az amerikaiak közel fele - függetlenül a szülei vallásától - felnőttkorában dönti el, hogy akar-e valamelyik felekezethez csatlakozni, és ha igen, melyikhez.

A szociológusok egy része a felmérés eredményeit úgy értékeli, hogy a vallás is a piaci elvekhez hasonlóan működik, ahol az egyházak folyamatos versenyben vannak - akárcsak az elnökjelöltek -, a lakosság pedig teljes szabadságot élvez abban, hogy eldöntse, hitét hogyan és mely felekezet keretein belül kívánja megélni.
A február végén közzétett felmérés során több mint 35 ezer embert kérdeztek meg. Az eredmények megerősítették, hogy a vallási kötődés nagyon sokszínű, és könnyen változik az Államokban. Az amerikai felnőttek közel fele elhagyja azt a vallást, illetve felekezetet, melyben felnevelkedett. A Pew Forum on Religion and Public Life nevű, a vallási és társadalmi kérdések vizsgálatára szakosodott közvélemény-kutató szervezet felmérése szerint minden egyes egyházra, felekezetre jellemző, hogy a tagok „jönnek-mennek”, a döntő különbség az, hogy a felekezethez csatlakozók száma hogyan aránylik az adott közösséget elhagyók számához. A Pew Forum igazgatója, Luis Lugo ezt a tendenciát a piaci mechanizmushoz hasonlította. Lugo véleménye szerint a „vallási gazdaság piacként működik, ami azt jelenti, hogy nagyon dinamikus és versenyképes, mindenki egyszerre nyer és veszít, vannak nyertesek és győztesek, de senki sem állhat egy helyben”.
Roger Finke szociológus a tanulmány megállapításaival kapcsolatosan elmondta, hogy a múltban egyes vallások rendelkeztek tradicionális megtartó erővel, melyekben a hívők nemzedékeken át ottragadtak. Jelenleg azonban csökken a bizalom a szervezett vallási formák iránt, és a bizalomvesztés leginkább a hagyományos felekezetek irányában mutatkozik meg.
Mások úgy vélik, hogy a vallás terén tapasztalható dinamikus mozgás összefüggésben áll az amerikai életformával és kultúrával, mely rendkívül mobilisnak mondható: az emberek gyakran költöznek, és könnyedén változtatják munkahelyüket.


Amerikai muzulmánok

Az „Amerika vallási térképe“ című tanulmány megállapította, hogy az amerikai felnőttek több mint egynegyede hagyta ott gyermekkori hitét, egy részük valamely más vallás vagy felekezet miatt, más részük pedig jelenleg egyetlen hitvallást sem követ. Ennek ellenére az Egyesült Államok lakosságának 78 százaléka továbbra is kereszténynek vallja magát. A korábban egyértelműen protestáns országban azonban a protestáns hívők száma fokozatosan csökken, jelenleg az amerikaiak mindössze 51 százaléka tartozik valamely protestáns irányzathoz.
A protestánsokon belül jelentős mozgás és aprózódás figyelhető meg. A több száz különböző felekezetet a tanulmány három kategóriába sorolta: vannak az úgynevezett evangéliumi protestáns gyülekezetek, melyeket a felnőtt lakosság 26,3 százaléka látogat, ezeket követik a hagyományos protestáns felekezetek 18,1 százalékkal, valamint a fekete protestáns gyülekezetek. A kutatás azokat a korábbi megállapításokat is igazolta, melyek szerint a hagyományos protestáns egyházak híveinek száma csökken, a felekezet nélküli gyülekezetek azonban gyarapodnak, továbbá növekszik azoknak száma is, akik semmilyen vallási csoportosuláshoz sem kötődnek. Bár az evangéliumi gyülekezetek nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a „gyülekezet vagy egyház nélküliek” közül szerezzenek új híveket, a tanulmány szerint az újonnan csatlakozók többsége protestánsként nevelkedett.
Jelentősebb visszaesés figyelhető meg a baptista és a metodista felekezeteknél, ennek ellenére a baptista gyülekezetek össztagsága teszi ki továbbra is a protestánsok egyharmadát, valamint a teljes amerikai lakosság egyötödét.
Egyre többen kerülnek abba a kategóriába, akik magukról azt állítják, hogy nem kötődnek semmilyen vallási intézményhez sem, ugyanakkor nagy részük valamiképpen fontosnak tartja a hitet. Az amerikai lakosság csupán 4 százaléka vallja magát ateistának vagy agnosztikusnak.
Az amerikai vallási színtér dinamizmusát leginkább a katolikus egyház tapasztalatával lehetne szemléltetni, amelyet egyesek a vallások közötti mozgás legnagyobb vesztesének tartanak. A felmérés alapján az amerikaiak közel egyharmada katolikusként nevelkedett fel, mára azonban a társadalom kevesebb mint egynegyede nevezi magát katolikusnak, ami azt jelenti, hogy az amerikaiak majdnem 10%százaléka volt katolikusokból áll. Ugyanakkor a magukat katolikusoknak vallók aránya a társadalomban viszonylag változatlan a katolikus bevándorlóknak köszönhetően, akik leginkább Latin-Amerikából érkeztek. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a 30 év alatti katolikusok közel fele spanyol ajkú.
A bevándorlók más világvallások arányát is növelik az Egyesült Államokban, többek között az iszlámhívők, a hinduk és a buddhisták számát. A hinduk jellegzetessége, hogy ehhez a valláshoz a „leghűségesebbek” a tagok: a hinduként nevelkedettek 84%százaléka megmarad hindunak, ezzel szemben ez az arány a Jehova tanúinál a legrosszabb, mivel az aktív térítő tevékenységet végző jehovisták mindössze 37 százalékban tudják megtartani a követőiket.
A vallással kapcsolatban a kor meg-oszlása sem elhanyagolható. A 70 év felettiek 62 százaléka protestánsnak vallja magát, a fiatalok, nevezetesen a 18 és 29 közötti korosztály egynegyede azonban nem kötődik semmilyen vallási intézményhez.
A tanulmány további érdekes eredményekkel is szolgált. Rávilágított többek között arra, hogy a férfiak általában nagyobb arányban nem kötődnek egyetlen vallási intézményhez sem. A legnagyobb családokkal a mormonok és az iszlámhívők rendelkeznek, az Amerikában élő mormonok több mint egyötöde és az iszlámhívők 15 százaléka vállal három vagy annál több gyermeket.