Vissza a tartalomjegyzékhez

Mester Ivett
Adószedők-e az orvosok?
Vizitdíjvita minden fronton

Március kilencedikén eldől a vizitdíj sorsa. Azt még nem tudjuk, marad-e vagy sem az egy éve bevezetett 300 forintos rendszer, annyi azonban biztos, hogy ha a népszavazás következményeként meg kell szüntetni a díjbeszedést, az újabb fejfájást fog okozni az egészségügyben érintetteknek. Az így keletkező anyagi hiányt ugyanis valahonnan pótolni kell majd.

A váci Jávorszky Ödön Városi Kórház számára kilencvenmillió forintnyi összeg folyt be a napi- és vizitdíjakból. „Ez az összeg megfelelt az eredetileg tervezettnek, és nagyon jól jött a kórháznak. Gépeket, berendezéseket tudtunk belőle vásárolni, ezenkívül sikerült javítanunk az élelmezés színvonalán is” - számolt be a Heteknek Dr. Erős András, a kórház főigazgatója. Mint mondta, a vizitdíj fontos bevételi forrás, melyre a finanszírozás csökkentése miatt szükség van, azonban úgy gondolja, hogy az angolszász területeken fennálló co-payment rendszer (melyben mindenki a helyi ellátás igénybevételekor köteles fizetni) ideálisabb lenne, és így meg lehetne szüntetni a vizitdíj „elbliccelésére” irányuló tendenciát is.
A főigazgató szerint a vizitdíjrendszer alól számos kibúvó van, és adminisztrációs terheket ró a dolgozókra. Emellett megerősítette azt az állítást is, mely szerint a díjak bevezetése redukálta az indokolatlan orvoslátogatásokat. A népszavazással kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy szomorúan venné tudomásul, ha eltörölnék a vizitdíjat, mivel bizonytalannak látja az így kieső összegek visszaáramoltatását.
A háziorvosok szintén megosztottak a kérdésben. Nyolcvanöten aláírásgyűjtést kezdeményeztek annak érdekében, hogy megmaradjon a vizitdíj. Mint az aláírók fogalmaznak, egy orvosok számára jó rendszer mellett szeretnének kiállni, továbbá nem akarnak „célpontjai lenni a belpolitikai csatározásoknak”. Ők sem hisznek abban, hogy bármelyik politikai erő is kárpótolná a kiesett jövedelmeket egy esetleges eredményes népszavazást követően. Az aláírók állítják, hogy bevételük átlagosan harmadával emelkedett a vizitdíjnak köszönhetően, amely pénzből fejleszteni képesek vagy egyszerűen csak biztonságosan tudják rendelőiket működtetni.
Egy, a Hetek által megkérdezett óbudai háziorvos azonban „péterfilléreknek” nevezte a vizitdíjból befolyó összeget, pedig havi bontásban neki is 100 ezer forintot jelent. Bevallása szerint azért fog igennel voksolni a népszavazáson, mert három egyetemistakorú gyermeke van, akiknek így sem kis összeg a taníttatása, és emellett megalázónak érzi, hogy adószedőt csinált belőle a kormány. „Ha beszedem a vizitdíjat, a felét közteherként kifizethetem, ha nem szedem be, akkor meg megbüntet az APEH” - magyarázza az orvos, aki szintén azt tapasztalja, hogy jogszabályilag is rendezetlenek a vizitdíjszedés körülményei.
Az egészségügyi tárca tájékoztatása szerint a háziorvosok bevételének negyede, átlag 180-200 ezer forint származik vizitdíjból, míg az intézmények havi néhány milliótól akár 10 millióig, jelentős bevételt is elkönyvelhetnek. Egyes felmérések szerint a hálapénz gyakorlata is visszaszorulóban van, konkrétan 20 százalékot érzékel a tárca.
Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára egy hétfőn elhangzott kérdésre, miszerint „mit tesz az egészségügyi tárca, ha a népszavazás megszünteti a vizitdíjat”, elmondta: önmagában az a tény, hogy népszavazást lehet tartani a vizitdíjról, azt jelenti, nem költségvetési tételről van szó, így költségvetési kompenzációja „nehezen vethető fel”. A kérdést feltevő dr. Nyul István, az Egészségügyi Bizottság MSZP-s tagja kifejtette a Heteknek, hogy egy lehetőség azért még van, amikor az egészségpénztárak átvállalják a vizitdíjat, így ez a tétel nem terhelné a beteget. A háziorvosok körében azonban teljes a bizonytalanság, hiszen ez a megoldás csak abban az esetben működhetne március 9-e után, ha az egészségpénztárak ebbe belemennének. „Erre azonban jelenleg nincs biztosíték” - tette hozzá a képviselő.
Miután Orbán Viktor kampánykörútja egyik állomásán kifejtette, hogy a vizitdíj valójában betegadó, az SZDSZ emlékeztetni volt kénytelen az ex-miniszterelnököt, hogy „ha a vizitdíj és a napidíj adó lenne, akkor mindenkinek kellene fizetnie, és nem csak annak, aki orvoshoz fordul”, ráadásul az így befolyt összeg a központi költségvetést illetné meg, és nem a kórházakat és a háziorvosokat. A párt azt is elmondta, szeretnék megismerni Orbán Viktor készülő javaslatát, mely szerint a vizitdíj és a napidíj eltörlése esetén „megnyugtató módon rendeznék a kórházak és a háziorvosok működésének rendjét”.
Mikola Istvánnak kész megoldásai vannak a felvetett kérdésekre. „A kormánynak kell visszaadnia azt, amit elvett” - szögezte le a Heteknek az Egészségügyi Bizottság fideszes alelnöke, aki azt is hozzátette, hogy itt az amortizációs forrásról, a praxis bevételének 8-9 százalékáról van szó. Arra a kérdésre pedig, hogy ha a központi költségvetésből finanszíroznák a háziorvosok kieső bevételét, ez nem sértené-e azt a szabályt, miszerint népszavazás nem szólhat költségvetést érintő témáról, Mikola elmondta: „Nem sérül ez a szabály, mivel ez a támogatás annak az állapotnak lenne a visszaállítása, ami a gazdasági társaság formációjában működő praxisok számára alapfeltétel. E nélkül pedig a közgazdasági rendszer semmiképp nem tartható fenn.”