Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Rakétaeső és tiltakozás
Mobil mendékhelyeket telepítenek a Gáza közelében fekvő izraeli városokba

Illegalitásba vonultak a Hamasz vezetői, miután Izrael bejelentette, hogy a terrorszervezetet teszi felelőssé a gázai rakétatámadások miatt. Előzőleg egyetlen nap alatt 40 rakéta csapódott be Izrael délkeleti részén, Szderót városában. Az egyik lövedék egy utcán sétáló családot talált el, akiknek nem volt idejük fedezékbe húzódni a rakéták elől. Két gyermek megsebesült, közülük egy nyolcéves kisfiúnak amputálni kellett az egyik lábát. A támadás után több száz szderóti tüntető vonult Jeruzsálembe, hogy azt követeljék, a kormány tegyen valamit a védelmük érdekében.

Ehud Barak izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy az ország déli részén és Szderót városában a hétköznapi élet olyan, mint egy orosz rulett. Anyák, apák és gyermekeik nap mint nap a halállal vagy sebesülésekkel néznek szembe, amikor iskolába mennek, felszállnak egy buszra vagy kimennek játszani. Micky Rosenfeld, a rendőrség szóvivője szerint az utcán bármikor lecsaphat a halál: „Szderót határa a Gázai övezet északi végétől csak 800 méterre fekszik, a városközpont pedig egy kilométerre. Emiatt a legkisebb rakéta, még egy hatvanmilliméteres is eléri a várost, és ártatlan polgárokat ölhet meg.”
Amikor 2005-ben Izrael teljesen kivonult Gázából, az izraeli vezetők azt hitték, hogy béke lesz. Rosenfeld szerint ennek épp az ellenkezője történt. Még több rakétatámadás érte a várost. 2005 és 2007 között négyszer több rakéta csapódott be, mint korábban. A rakétatámadásokban 13 ember vesztette életét, több százan megsérültek, és több ezren kerültek sokkos állapotba.
A támadások nyomán sokan segítséget ajánlottak fel, köztük keresztény szervezetek is, hogy segítsenek a Szderót városában és Izrael déli részén élő embereken. Többek között mobil menedékhelyeket vásárolnak bombatámadások esetére.
Nemrég hat menedékhelyet helyeztek el, a cél összesen 57 ilyen telepítése. Az akció ötletgazdája Josh Adler, akiben a második libanoni háború során merült fel az ötlet: „Láttuk, hogy szükség van menedékhelyekre, biztonságra, védelemre, életmentésre azoknak, akik nyílt közterületeken tartózkodnak, mint az utcákon, a parkokban, a sportpályákon, így született meg ez a kezdeményezés.”