Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
A demokrácia ereje
A szoros versenyben a hitelesség és nem a politológia dönt

Az elemzők többsége a demokrácia győzelmeként értékeli az amerikai elnökjelöltségért zajló szoros küzdelmet. A politológusok elméletei sorra dőlnek meg, miközben a jelöltek felismerték: a küzdelmet nem a hangzatosabb ígéretekkel, hanem a választók bizalmának elnyerésével lehet megnyerni. Az indulóknak keményen meg kell dolgozniuk államról államra járva a szavazatokért: ki kell állniuk a nem mindig megértő hallgatóság elé, és vállalni kell a legélesebb kérdéseket és bírálatokat is. Mindezt hónapokon keresztül úgy, hogy a győzteseknek a novemberi elnökválasztás előtt még egyszer végig kell járniuk
a maratoni kampánykörutat.

A legutóbbi előválasztásokon Nevadában Hillary Clinton diadalmaskodott, a dél-karolinai republikánus versenyt pedig John McCain nyerte. Mindezek ellenére egyik párt sem rendelkezik egyértelmű esélyessel, ezért lankadatlanul folyik tovább a kampány, melyben most a sorsdöntő, nagyobb államok következnek. A szakemberek előtt világos, hogy a 2008-as elnökségi kampány nemcsak a hatalmas költségek szempontjából tekinthető egyedülállónak az Egyesült Államok történelmében, hanem a kiszámíthatóság hiánya miatt is.
Az idei választáson - eddig - nem az előrejelzések, a szakértők vagy akár az egyes jelöltek programjai határozzák meg a szavazás kimenetét, hanem a verseny magukról a szavazókról szól - hívja fel a figyelmet a Time magazin, amely szerint ez ékes bizonyíték az amerikai demokrácia életképességére.
Iowában az előzetes várakozásokkal szemben Barack Obama került ki győztesen Hillary Clintonnal szemben, aki csak harmadik lett. New Hamsphire-ben úgy tűnt, hogy utcahosszal Obama vezet, azonban Hillary Clinton gyors stílusváltásának hatására a nők és a fiatalok nagy számban járultak az urnákhoz, és segítették győzelemre a volt first ladyt. Clinton stratégái ugyanis felismerték, hogy jelöltjük alulmarad Obamával szemben, ha a választóknak azt hangoztatja, hogy mennyi mindent tett már értük. Obama beszédei ugyanis többnyire arról szóltak, hogy mennyi mindent akar tenni ezután az emberekért. Clinton tanácsadói belátták, hogy a szavazóknál nem hoz eredményt, ha úgy szólítják meg őket, hogy „engem kellene támogatnotok, mert tartoztok nekem”, és nem vet jó fényt a kampányra az sem, ha a szenátor mögött férje, a volt elnök és egykori külügyminisztere, Madeleine Albright áll. Mindez ugyanis azt sugallhatja, hogy a Clinton-éra újraélesztése következik. Ezért változtattak a színpadképen, és azóta Hillary a kampánygyűléseken sokkal több kérdésre válaszol, mivel így hitelesebben fejtheti ki terveit.
A republikánus oldalon Mike Huckabee iowai győzelme okozott nem kis meglepetést. Az egykori baptista lelkész kevés pénzzel és sajtónyilvánossággal rendelkezett, de személyes, közérthető stílusa és szónoki rutinja meghozta az eredményt számára. Huckabee a társadalmi kérdések iránt fogékony konzervatív - elsősorban evangéliumi keresztény - szavazók között a legnépszerűbb. Esélyeit javítja, hogy a gyengén szereplő Fred Thompson visszalépésével már nem kell mással osztoznia az evangéliumi szavazatokon. (Dél-Karolinában a hasonló programmal kampányoló Huckabee 30, míg Thompson 16 százalékot kapott, amely együtt jóval több, mint a győztes John McCain 33 százalékos eredménye.)
Szintén nagy meglepetés McCain kiváló szereplése, hiszen őt nyáron szinte már eltemették, miután népszerűsége jelentősen visszaesett, és nem sikerült elegendő kampánypénzt sem összegyűjtenie. Ehhez képest a vietnami veterán New Hampshire-ben és Dél-Karolinában is az első helyen végzett. A 71 éves arizonai szenátor sikerének egyik titka furcsamód az, hogy eredeti kampánystratégiája összeomlott. A szükségből John McCain - életében nem először - erényt tudott kovácsolni. Egy republikánus elemző szerint stratégái azzal, hogy félremenedzselték kampányát, valójában nagy szívességet tettek neki. Mint fogalmazott: „Lerombolták a bázisát, és elvágták az utánpótlás útját, így egyetlen lehetősége maradt: saját magára, illetve ösztöneire kellett hagyatkoznia.” A komoly háborús tapasztalattal rendelkező McCain felvette a kesztyűt és küzdött, nem hiába. New Hamsphire-i győzelme után elmondta, hogy véleménye szerint az elv és a meggyőzés diadalmaskodott a pénz és a politikai üzenet felett.
A nagy megmérettetések azonban csak most következnek. A republikánus párt jelöltjei már a január 29-ei floridai előválasztásokra készülnek, ahol eldőlhet Rudy Giuliani sorsa, aki Floridán kívül gyakorlatilag láthatatlan volt az eddigi kampányban. Kérdéses, hogy kiváró taktikája meghozza-e számára a kívánt eredményt. A volt New York-i polgármester ugyanis nem pazarolta energiáját kisebb államokra, hanem a nagyobb befolyással rendelkező államokra összpontosított. Amenynyiben a napsütéses államban nem tud nyerni, nagyon kevés esélye marad a talpon maradásra.
A demokraták Florida előtt még Dél-Karolinában is összemérik erejüket a hétvégén. A készülődés során heves szóváltások zajlottak Hillary Clinton és Barack Obama között. A Jó Reggelt, Amerika című műsorban Barack Obama azért bírálta Bill Clintont, hogy pontatlan megjegyzéseket tesz a színes bőrű elnökjelölt múltjával kapcsolatosan. A volt elnök részéről olyan állítások hangzottak el, miszerint „mese”, hogy Obama már a kezdetektől ellenezte az iraki háborút, valamint felemlítette azt, hogy demokrata létére a republikánus Ronald Reagant úgy állította be, mint aki pozitív irányba változtatta meg az amerikai politikai életet. Reagant a demokrata tábor a közép- és a dolgozó osztály ellenségének tekinti. A kedélyek nem csitultak a demokraták legutóbbi televíziós vitáján sem. Obama és Clinton között heves szócsata bontakozott ki, mikor Obama felhozta Clinton férjének személyével kapcsolatos állításait.
Az amerikaiak számíthatnak arra, hogy az amúgy is érzékeny faji kérdés előtérbe kerül a kampány során, különösen Dél-Karolinában, ahol a becslések szerint a szavazók több mint fele afroamerikai. Ezt jelzi a vita, amely a híres polgárjogi harcos, Martin Luther King kapcsán kezdődött a demokrata jelöltek között. Hillary Clinton nem aratott osztatlan sikert azzal a kijelentésével, miszerint King álma a faji egyenlőségről csak akkor valósult meg, amikor Johnson elnök aláírta az 1964-es polgárjogi törvényeket.
Az elnökjelölti kampány döntő állomása február 5-én, az úgynevezett „szuper kedden” lesz, amikor egyszerre huszonkét államban kerül sor előválasztásra, köztük a jelentősebb nagy államokban, például Kaliforniában. A példátlanul szoros verseny miatt azonban korántsem biztos, hogy ezen a napon eldől, kik indulhatnak novemberben az elnöki székért.