Vissza a tartalomjegyzékhez

Holecz Erika
Egyre rosszabb adósok vagyunk

Megszorítások ide vagy oda, a lakosság továbbra is mohón veszi fel a hiteleket, ezzel együtt drámai módon emelkedik a banki adóslistán szereplők száma: 2002-höz képest a rossz adósok 200 ezres tábora - KHR feketelistája szerint - mára 420 ezerre duzzadt, 660 ezer mulasztással. Az utóbbi három hónapban 20 ezer fővel gyarapodott a BAR-listás tábor, a mulasztások száma pedig 60 ezerrel emelkedett ezen időszak alatt.

A jegybank, a bankszövetség, a felügyelet, az illetékes minisztériumok, bankok és az adatvédelmi ombudsman kéz a kézben szorgalmazza a pozitív lista bevezetését. Hivatkozván arra, hogy keveset tudnak a bankok az ügyfelekről, emiatt nagyobb kockázatot vállalnak a hitelkihelyezésnél, ez pedig drágítja a kölcsönöket. Továbbá megakadályozhatná a nehéz helyzetű családok túlzott eladósodását, sőt még élesedhetne a piaci verseny a hitelintézetek között. Az adatvédelmi biztos viszont ellenkező véleményen van, Péterfalvi Attila szerint kiszolgáltatottabbá válnának a hiteligénylők a pénzintézeteknek, továbbá az is igen nehezen ellenőrizhető, hogy ki férhet a személyes adatokhoz, ki használhatja fel azokat vagy akár kereskedhet velük. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy sok országban éppen a pozitív lista alkalmazása váltott ki olyan reflexeket, hogy szükség van a személyes adatok törvényi védelmére. Az adatvédelmi biztos más megoldást javasol az eladósodási folyamat fékezésére: alaposabb hitelbírálat vagy az emberek átfogóbb tájékoztatása a meggondolatlan hitelfelvétel következményeiről. Magyarország legnagyobb behajtó cége, az Intrum Justitia ügyvezetőjének, Felfalusi Péternek a véleménye szerint, ha az állampolgároknak volna egy fix azonosítója, mint sok nyugat-európai államban, ahol ez a TAJ-szám, akkor egyértelműen azonosítani lehetne bárkit, függetlenül attól, hogy nevet változtat. Ma hazánkban, ha valaki megváltoztatja nevét, máris eltűnik az intézmények elől, sajnos gyakori lett ez a jelenség. Csak egy kiragadott példát nézve, Finnországban, ha valakinek 30 napnál hosszabb ideig 3 számlatartozása van, (még ha közüzemi számla is), akkor egy DVD-t sem tud megvásárolni, sőt ha adó-visszatérítésre jogosult, de van tartozása, nem kapja meg a visszatérítést, amíg nem rendezi az elmaradását.
Nem kevesebb a tét a „jó adós” lista bevezetésével, mint hitelenként 1-1,5 százalékos kamatcsökkentés, amely egy 10 milliós hitelnél 20 éves időszak alatt elérheti a 2-3 millió forintos megtakarítást is. A jelenlegi rendszer merevségét bizonyítja, hogy az utóbbi időben egyre többen tesznek panaszt a PSZÁF-nál, miszerint az ügyfelek nem, vagy nehézkesen jutnak hozzá ahhoz az információhoz, hogy a KHR-ben szerepelnek-e vagy sem. Mérő Katalin, a PSZÁF ügyvezetője szerint előrelépést jelent az ügyben, hogy az igazságügyi minisztérium olyan még el nem fogadott javaslatot mutatott be, miszerint egy személyről minden adat bekerülne a pozitívadós-listába, de a betekintéshez az ügyfél hozzájárulása is szükséges lenne. Aki nem járul hozzá, arra esetlegesen nem vonatkozna, hogy alacsonyabb kamatok mellett vehet fel kölcsönt. Szerinte, ha csökkenhetnének a kamatok, akkor az ügyfelek úgy vehetnének fel több hitelt, hogy nem nőne a törlesztési terhük, ami jó lenne mind a banknak, mind a hiteligénylőnek. A javaslat az adatvédelmi aggályokat némileg kiküszöböli, de vajon mi a garancia arra, hogy ez a lista nem kerül „kereskedelmi” forgalomba, és nem fognak a hozzáférők visszaélni vele.
A viták pro és kontra folynak tovább, a szakemberek szerint 2010-nél előbb nem számíthatunk a pozitív lista áldásos hatásaira, a hitelfelvevők addig is tovább adósodhatnak anélkül, hogy egy mechanikus, de ésszerű rendszer megállítaná a már ki nem fizethető hitelek sorát.