A teát leginkább a hidegben felmelegítő forró italként, míg nyári melegben
jeges frissítőként isszuk, pedig ennél sokkal többre képes: segít leküzdeni a
fáradtságot, serkenti az agyat, fokozza az éberséget. Mindezt ráadásul úgy
teszi, hogy hangulatunkra, mentális teljesítőképességünkre előnyösen hat: a nap
minden szakában ideális ital reggel felébreszti az elmét és a testet, napközben
segíti a koncentrációt, este pedig ellazít.
Közismert, hogy a kávéhoz hasonlóan a tealevélben, így a belőle készült
italban is megtalálható a koffein. Felmerül a kérdés, ha mindkét ital tartalmaz
koffeint, akkor hogyan lehetséges, hogy a tea, illetve a kávé fogyasztása után
merőben eltérő hatást tapasztalunk? Erre a fekete tea hatását vizsgáló kutatások
adnak választ.
A teában megtalálható, a kávéhoz képest kisebb mennyiségű koffein, vagyis a tein
mellett a tea másik természetes hatóanyaga, a teanin segít a szellemi
felfrissülésben, és fokozza a kellemes közérzetet. A teaninnak köszönhetően
ugyanakkor relaxált, de mégis éber állapotba kerülhetünk: kitisztulnak a
gondolatok, és fokozódik a koncentráció - mindennemű káros hatás nélkül. A
teanin a teinnel kombinálva úgy gyakorol kedvező hatást a szellemi
teljesítőképességre, hogy közben szervezetünk nyugalmi állapotát sem borítja
fel. A teanin hatása 2-3 csésze fekete tea elfogyasztását követően
tapasztalható, feltéve persze, hogy egy filtert egy csésze tea elkészítéséhez
használtunk fel.
Fő a változatosság
A teafélék három fő kategóriája a zöld, a fekete és az oolong tea. Mindhárom
típust ugyanabból a növényfajból készítik, a fő különbségük az eltérő
feldolgozásban rejlik.
A fekete teát több óráig fermentálják (erjesztik), mielőtt előkészítenék
eladásra, az oolongot kevésbé, és a zöld teákat pedig egyáltalán nem
fermentálják. A legjobb teák, pár kivételtől eltekintve, hűvös, hegyi
környezetben nőnek. Ázsián kívül kevés ilyen teatermelő terület van a világon.
Mindhárom teafélével kapcsolatban egyre több kedvező egészségvédő hatást
mutatnak ki. Időnként a zöld tea került előtérbe - főleg a Japánban szerzett
tapasztalatok és vizsgálatok alapján -, bár hasonló kedvező élettani hatásokat
bizonyítottak a teafogyasztás döntő többségét kitevő fekete teákról is. A
teákban megtalálható antioxidáns - flavonoid - négyszer erőteljesebben hat, mint
a C-vitamin. Egyes kutatások kimutatták, hogy ha kis mennyiségben isszák, a tea
felveszi a harcot a rákkeltő szabad gyökökkel. Ha nem felforralt, csupán forró
vízzel öntik le, akkor a zöld tea olyan alapvető fontosságú enzimet tartalmaz,
melyek meggátolják egyes urológiai és emésztőszervi rákbetegségek kialakulását.
A fekete teában lévő flavonoidok szintén megakadályozhatják bizonyos rákfajták
kifejlődését (a vizsgálatok szerint a bőr-, a tüdő- és vastagbélrákét). Ezekben
a teákban az antioxidánsok - akárcsak a C-vitamin esetében - lassítják a sejtek
bizonyos öregedési folyamatait, melyek részben a napsugárzás, a levegő
szennyezettsége vagy a stressz miatt mennek végbe. Mindemellett - mint minden
tápláléknál - a teák esetében is ajánlott a mértékletesség, mert a kutatások még
gyerekcipőben járnak.
A gyümölcsteák valójában nem teák, hanem azon főzetek, amik növények vagy
fűszerek vízben forralt anyagait tartalmazzák: ezeknek gyakran gyógyhatásuk is
van, ilyen például a csipkebogyó, málna, hibiszkuszvirág, rooibos vagy alma
főzete. A leggyakoribb, kifejezetten gyógyteának használt növények a
csipkebogyón kívül a borsmenta, a kamillavirág, a citromkóró és az ánizskapor. A
Rosa Canina, azaz a csipkebogyó a vadrózsa vitamindús gyümölcse. A felaprított
és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, lehűtve pedig
kiválóan alkalmas a szomjúság oltására. Ugyanakkor fő hatóanyagának köszönhetően
erősíti a kötőszöveteket is.
Ahány ország, annyi szokás
Az európaiak számára - főleg az angol érdekeltség okán - az indiai,
pontosabban a Darjeeling tea vált a legismertebbé. Angliában előmelegítik a
teáskannát, személyenként egy-egy kiskanál teát tesznek bele, plusz egyet a
kanna számára. Forró vizet öntenek a levelekre, és 5-6 percig állni hagyják.
Megkeverik, majd csészékbe töltik. Sovány tejjel, esetleg cukorral ízesítik.
Az üzbégek leforrázzák a zöld teát, két percig állni hagyják, leszűrik, pialákba
(fületlen porcelán csésze) töltik, legfeljebb selyemcukrot adnak hozzá.
Az oroszok szamovár vagy nagy fém teáskanna tetejére teszik a
teasűrítmény-kivonatot tartalmazó kannát. A csészékbe töltenek a
teaesszenciából, majd feltöltik a szamovárból forró vízzel. Cukrot vesznek a
foguk közé, és azon keresztül kortyolgatják a teát.
Törökországban szintén erős teasűrítményt engednek fel forró vízzel. Nagyon pici
üvegpohárból isszák a rendkívül erős teát. Általában kockacukorral ízesítik.
Japánban kizárólag zöld teát isznak, méghozzá tradicionális rituálé, a chanoyu
keretében.