Vissza a tartalomjegyzékhez

Szubotics Mariann
Mindörökké tea
A hideg évszakok slágere

A teát leginkább a hidegben felmelegítő forró italként, míg nyári melegben jeges frissítőként isszuk, pedig ennél sokkal többre képes: segít leküzdeni a fáradtságot, serkenti az agyat, fokozza az éberséget. Mindezt ráadásul úgy teszi, hogy hangulatunkra, mentális teljesítőképességünkre előnyösen hat: a nap minden szakában ideális ital reggel felébreszti az elmét és a testet, napközben segíti a koncentrációt, este pedig ellazít.

Közismert, hogy a kávéhoz hasonlóan a tealevélben, így a belőle készült italban is megtalálható a koffein. Felmerül a kérdés, ha mindkét ital tartalmaz koffeint, akkor hogyan lehetséges, hogy a tea, illetve a kávé fogyasztása után merőben eltérő hatást tapasztalunk? Erre a fekete tea hatását vizsgáló kutatások adnak választ.
A teában megtalálható, a kávéhoz képest kisebb mennyiségű koffein, vagyis a tein mellett a tea másik természetes hatóanyaga, a teanin segít a szellemi felfrissülésben, és fokozza a kellemes közérzetet. A teaninnak köszönhetően ugyanakkor relaxált, de mégis éber állapotba kerülhetünk: kitisztulnak a gondolatok, és fokozódik a koncentráció - mindennemű káros hatás nélkül. A teanin a teinnel kombinálva úgy gyakorol kedvező hatást a szellemi teljesítőképességre, hogy közben szervezetünk nyugalmi állapotát sem borítja fel. A teanin hatása 2-3 csésze fekete tea elfogyasztását követően tapasztalható, feltéve persze, hogy egy filtert egy csésze tea elkészítéséhez használtunk fel.

Fő a változatosság

A teafélék három fő kategóriája a zöld, a fekete és az oolong tea. Mindhárom típust ugyanabból a növényfajból készítik, a fő különbségük az eltérő feldolgozásban rejlik.
A fekete teát több óráig fermentálják (erjesztik), mielőtt előkészítenék eladásra, az oolongot kevésbé, és a zöld teákat pedig egyáltalán nem fermentálják. A legjobb teák, pár kivételtől eltekintve, hűvös, hegyi környezetben nőnek. Ázsián kívül kevés ilyen teatermelő terület van a világon.
Mindhárom teafélével kapcsolatban egyre több kedvező egészségvédő hatást mutatnak ki. Időnként a zöld tea került előtérbe - főleg a Japánban szerzett tapasztalatok és vizsgálatok alapján -, bár hasonló kedvező élettani hatásokat bizonyítottak a teafogyasztás döntő többségét kitevő fekete teákról is. A teákban megtalálható antioxidáns - flavonoid - négyszer erőteljesebben hat, mint a C-vitamin. Egyes kutatások kimutatták, hogy ha kis mennyiségben isszák, a tea felveszi a harcot a rákkeltő szabad gyökökkel. Ha nem felforralt, csupán forró vízzel öntik le, akkor a zöld tea olyan alapvető fontosságú enzimet tartalmaz, melyek meggátolják egyes urológiai és emésztőszervi rákbetegségek kialakulását. A fekete teában lévő flavonoidok szintén megakadályozhatják bizonyos rákfajták kifejlődését (a vizsgálatok szerint a bőr-, a tüdő- és vastagbélrákét). Ezekben a teákban az antioxidánsok - akárcsak a C-vitamin esetében - lassítják a sejtek bizonyos öregedési folyamatait, melyek részben a napsugárzás, a levegő szennyezettsége vagy a stressz miatt mennek végbe. Mindemellett - mint minden tápláléknál - a teák esetében is ajánlott a mértékletesség, mert a kutatások még gyerekcipőben járnak.
A gyümölcsteák valójában nem teák, hanem azon főzetek, amik növények vagy fűszerek vízben forralt anyagait tartalmazzák: ezeknek gyakran gyógyhatásuk is van, ilyen például a csipkebogyó, málna, hibiszkuszvirág, rooibos vagy alma főzete. A leggyakoribb, kifejezetten gyógyteának használt növények a csipkebogyón kívül a borsmenta, a kamillavirág, a citromkóró és az ánizskapor. A Rosa Canina, azaz a csipkebogyó a vadrózsa vitamindús gyümölcse. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, lehűtve pedig kiválóan alkalmas a szomjúság oltására. Ugyanakkor fő hatóanyagának köszönhetően erősíti a kötőszöveteket is.

Ahány ország, annyi szokás

Az európaiak számára - főleg az angol érdekeltség okán - az indiai, pontosabban a Darjeeling tea vált a legismertebbé. Angliában előmelegítik a teáskannát, személyenként egy-egy kiskanál teát tesznek bele, plusz egyet a kanna számára. Forró vizet öntenek a levelekre, és 5-6 percig állni hagyják. Megkeverik, majd csészékbe töltik. Sovány tejjel, esetleg cukorral ízesítik.
Az üzbégek leforrázzák a zöld teát, két percig állni hagyják, leszűrik, pialákba (fületlen porcelán csésze) töltik, legfeljebb selyemcukrot adnak hozzá.
Az oroszok szamovár vagy nagy fém teáskanna tetejére teszik a teasűrítmény-kivonatot tartalmazó kannát. A csészékbe töltenek a teaesszenciából, majd feltöltik a szamovárból forró vízzel. Cukrot vesznek a foguk közé, és azon keresztül kortyolgatják a teát.
Törökországban szintén erős teasűrítményt engednek fel forró vízzel. Nagyon pici üvegpohárból isszák a rendkívül erős teát. Általában kockacukorral ízesítik.
Japánban kizárólag zöld teát isznak, méghozzá tradicionális rituálé, a chanoyu keretében.