Vissza a tartalomjegyzékhez


Orwelli Európa
High-tech a terror ellen

A terrorfenyegetettség és a terjedő szervezett bűnözés új high-tech beruházásokra ösztönzi az EU vezetőit.
Az Egyesült Királyságban már eddig is 4,2 millió zárt láncú kamera működik, az unió is újabb fokozatra kapcsol.
Legújabb presztízsprojektje, a Galileo navigációs rendszer révén az égből figyeli a polgárokat.

Papp Levente, Brüsszel

A globalizáció és az európai integráció kétségtelenül kedvez a terrorszervezeteknek és a szervezett bűnözésnek. A személyek és az áruk szabad mozgása, a határok megszűnése új helyzetet teremt, ahol a bűnözés, illetve a terrorszervezetek könnyen nemzetközivé válhatnak - véli a European Voice uniós hetilap. Biztonságtechnikai kérdésekben az Egyesült Államok diktál, és az Európai Unió igyekszik felzárkózni a terrorfenyegetettség és a high-tech bűnözés elleni küzdelemben. Az USA már évekkel ezelőtt kiépítette saját műholdrendszerét, amelyet egyaránt használnak katonai, biztonságtechnikai és számos különböző gazdasági célra. Például az autóinkban működő GPS-rendszerek is erre épülnek. A demokráciákban a terror elleni harcot csak a mindent figyelő állam kiépítésével tudják elképzelni az Atlanti-óceán mindkét partján. A Big Brother-világ kiépítésében főszerepet kapnak a műholdrendszerek, nem véletlen, hogy az unió saját navigációs programot indított el. A Galileót először magántőke bevonásával kívánták finanszírozni, hiszen a számtalan gazdasági hasznosíthatóság busás hasznot ígér a befektetőknek. A privát befektetők azonban mégsem ítélték olyan jó üzletnek a Galileót, és kivonultak a projektből, ezért az EU az adófizetők pénzéből kénytelen folytatni a mega űrberuházást. A németek, a britek és a hollandok egyaránt kifejezték nemtetszésüket amiatt, hogy állami pénzből finanszírozzák a projektet. Ennek ellenére a bizottság amellett döntött, hogy előteremtik a hiányzó 2,4 milliárd eurót, ha kell, nagy árat fizetnek érte. A biztonsági versengés árát leginkább az újonnan csatlakozó országoknak kell megfizetniük, hiszen a legújabb brüsszeli döntés értelmében 2013-ig 2,3 milliárd eurót vonnak el az agrártámogatások rendszerétől, másként fogalmazva az újonnan csatlakozó kelet-európai tagállamok agráriumának felzárkóztatási esélyeitől. Viszont 2013-ban a tervek szerint már működik a Galileo, és így lehetővé válik, hogy a műholdak segítségével kontrollálják a közlekedést, a szárazföldi és a vízi forgalmat, a mezőgazdasági termelést, az állattenyésztést és a gazdaság más területeit. Persze nem csak gazdasági célokat szolgál majd a beruházás.

A figyelő nagy testvér

A személyek és az áruforgalom megfigyelése biztonságtechnikai szempont is. Évtizedekkel ezelőtt az USA-ban kezdték el a zárt láncú megfigyelőkamerák kiépítését, de napjainkban az öreg kontinens is felzárkózott a technikai fejlődést diktáló Amerikához. Az Egyesült Királyságban 4,2 millió zárt láncú kamera üzemel a köztereken, minden 14 polgárra jut egy. Szakértők szerint a következő öt évben a kamerák száma megtízszereződhet. Ez azt jelenti, hogy 2012-ben már 42 millió kamera fogja megfigyelni a királyság lakóit. A francia belügyminiszter, Michele Alliot-Marie irigyen tekint a britek rendszerére, mivel ők csak szerény egymillió megfigyelőkamerával rendelkeznek. A belügyminiszter szerint a vandalizmus és az erőszak megfékezése érdekében minimum háromszor ennyi kamerára van szükség.
A megfigyelőrendszerek az adófizetők pénzéből az adófizetők biztonságát hivatottak megvédeni, de kérdés, hogy vajon nem élnek-e vissza az üzemeltetők az információkkal. Egyre intelligensebb rendszerek egyre több pénzbe kerülnek. Rendszámfelismerő programok segítségével ki tudják szűrni a lopott járműveket vagy az autópályán bliccelőket. A gyorshajtóknak is lassan befellegzik, ha mindenütt kiépítik az autópályákon a sebességmérő kamerákat, vagy GPS beépítésére kötelezik az autótulajdonosokat. Az arcfelismerő rendszerek már egyértelműen a bűnözők, illetve a terroristák kiszűrésére szolgálnak.

Repterek, konténerek

2001. szeptember 11-e megmutatta, hogy a terrortámadások egyik fő célpontja a légi közlekedés. Az idén júniusban a glasgow-i reptér ellen végrehajtott támadás is jelzi, hogy fokozott biztonsági intézkedésekre van szükség Európában is. Az amszterdami Schiphol reptéren már működik egy úgynevezett milliméterhullám-technológiára épülő átvilágító high-tech berendezés, ami minden tárgyat kijelez, amit egy személy magánál tart. Christophe Naudin, a párizsi egyetem kriminalisztikakutatója a European Voice-nak elmondta, hogy több titkosszolgálati jelentés szerint terrorszervezetek vegyi anyagokkal történő támadások előkészítésén fáradoznak. Egy mérges gázokkal történő támadás egy zárt légterű repülőgépen beláthatatlan következményekkel járna. Új technológiák kifejlesztése van folyamatban, melyek már a reptéren, a levegő összetételét elemezve kiszűrnék a vegyi anyagokat csempésző utasokat. Még a reptereknél is nagyobb veszélyforrás lehet a nemzetközi konténerkereskedelem. A világkereskedelem csaknem 95 százalékát konténerek felhasználásával bonyolítják, amelyek többnyire hatalmas szállítóhajókon, illetve kamionokkal vagy vasúton érik el a célállomásukat. Titkosszolgálati szakvélemények alapján terrorcsoportok nukleáris vagy vegyi bombák célba juttatására is használhatnak konténereket. Jelenleg könnyen felbontható, hagyományos plombákkal zárják le, és gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hogy ki és mikor nyitja ki őket. Rádiófrekvenciás érzékelőkkel felszerelt intelligens zárakat fejlesztenek ki, amelyek jelzik, hogy mikor és hol nyitották fel az adott konténert, ezzel nagyban megkönnyítve az ellenőrző hatóság dolgát. Ez jelenleg még nem áll rendelkezésre, így marad a hagyományos ellenőrzés. Az USA kormánya egy hónapja csak olyan konténert hajlandó beengedni az országba, amelyet az indulási állomáson amerikai vámtisztek sugárzásmérő detektorokkal ellenőriztek, és nukláris fegyvertől mentesnek ítéltek. Ez hatalmas terhet ró a vámhatóságokra, olyan, mintha tűt keresnének a szénakazalban.