A hazai GDP fél százalékát kitevő beruházási összeg, a milliárdos iparűzési
adó és az 1500 munkahely ellenére a Hankook Tire az utóbbi idők legtöbbet
támadott külföldi cége Magyarországon. Vajon miért lett ügy a dél-korei
gumiabroncsgyár letelepedéséből? A helyszínen jártunk.
„Nem nyilatkozok” - mondja ellentmondást nem tűrően egy 30 körüli fiatalember
a dunaújvárosi Hankook gyár parkolójában, mikor arra kérem, röviden számoljon be
az ott folyó munkával kapcsolatos tapasztalatairól. Határozottan utasít el társa
is. Cigivel a szájában a gyárterületre bizonyára nem léphet be, így lenne némi
időnk a beszélgetésre, mégsem áll kötélnek. Meglehet, stratégiai hibát követtem
el azzal, hogy a főbejárat melletti parkolóban kérdezősködök: a melósok attól
tartanak, kamera rögzíti a történteket. A dél-koreai cég amennyire lehet,
igyekszik kerülni a sajtónyilvánosságot. Ludmann László, a cég kommunikációs
igazgatója előzetesen telefonon lényegében reménytelennek nevezte azon
próbálkozásunkat, hogy látogatást tegyünk a gyárban, és a személyes interjútól
is elzárkózott. Kérdéseinkre levélben ígért választ, ami többszöri kérésünk
ellenére lapzártánkig nem érkezett meg. (Úgy tudni, a válaszok nem itt, hanem
Hamburgban, a Hankook európai központjában születnek minden ilyen esetben.)
Célravezetőnek tűnt hát személyesen a munkásoktól kérdezősködni. Negyed nyolckor
érkeztem a parkolóba arra számítva, hogy a félnyolcas váltásnál lesz, aki szóba
áll velem. Elsőként egy Wolksvagen gurult be mellém, a beszélgetés azonban
hamvában holt: két jólöltözött dél-koreai fiatal pattant ki a kocsiból. Az
autóval, taxival, busszal érkező melósok mintegy harmada lehetett koreai. A már
említett kudarc után a buszmegállónál sikerült szóba elegyedni néhány fiatallal.
Kiderült, ők csak tanulók. Ugyanúgy a gyárban dolgoznak, mint a többiek, de csak
a sikeres betanítás után válnak teljes jogú gyári munkássá. A jog itt elsősorban
a túlórára vonatkozik. Egy szabolcsi fiatalember (a keleti országrészből több
száz munkást hívtak, akiknek lakást bérel a cég, és a szállításukról is
gondoskodik) szerint a pluszmunkával 130 ezer forintot is meg lehet keresni itt,
de olyanról is hallottak, aki 170 ezret vitt haza egy hónapban. Úgy tudják, a 8
millió forintos munkaügyi bírságot éppen a szabálytalan túlórázások miatt
szabták ki a Hankookra. (A cég koreaiak engedély nélküli foglalkoztatása miatt
további 17 milliós bírságot kapott).
„Nem értem mi a gond. Ha valaki sokat akar dolgozni, miért nem teheti?” - fűzi
hozzá interjúalanyom, társai bólogatnak. A jogszabályok, úgy tűnik, őket kevésbé
érdeklik, mint a munkaügyi hatóságot. A havi fix mellé egyébként munkaruhát napi
egyszeri meleg ételt és ingyen buszt kapnak a Hankook-melósok
Az illegális szakszervezet
Némileg másként látja a munkaügyi helyzetet a Vegyipari Dolgozók
Szakszervezetének alelnöke. Székely Tamás képviseli a gyárban megalakult
Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezetét - amely jelenleg illegalitásban
működik. Az érdekképviseleti szervezetet a bíróság júniusban bejegyezte ugyan,
ám ezt a Hankook szabálytalanságokra hivatkozva megtámadta a Fővárosi Bíróságon.
A bíróság augusztus 31-én született elutasító határozat ellen szintén
fellebbezett a menedzsment, így egyelőre nincs jogerős végzés. Székely szerint a
cég csak az időt húzza, és közben igyekszik „erodálni” a 400 fős
szakszervezetet. „Nincsenek direkt elbocsátások, de mindenkinek a munkájában
találhatnak kivetnivalót, ha akarnak” - fogalmazott. A szakszervezeti vezető nem
érti a Hankook hozzáállását, hiszen - hangsúlyozta - egy kollektív szerződés
keretében minden vitás kérdést tisztázni lehetne a dolgozók és a menedzsment
között. Például emelni lehetne az évi 200 óra túlmunkára vonatkozó limitet,
amire a szakszervezettel való megállapodáson kívül nincs más mód.
A munkaügyi felügyelőség vizsgálata szerint egyébként a dolgozóknak többször is
nagy létszámban, a megengedett 12 óránál többet, akár 16-18 órát kellett
folyamatosan dolgozniuk az üzemben. Több esetben a két munkanap között
kötelezően előírt 11 óra pihenőidőt sem tudta biztosítani a cég. Szabálytalannak
ítélték többek között azt is, hogy augusztus 20-án több olyan dolgozót is
berendeltek a gyárba, akik nem tartoznak a megszakítás nélküli, folyamatos
munkarendbe, továbbá a felvett dolgozókat késve jelentették be a munkaügyi
nyilvántartási rendszerbe. Székely Tamás szerint kétségtelen, hogy a magyar és
az ázsiai munkakultúra közti szakadéknyi különbség is felelős a feszültségekért.
Ugyanakkor nem érti, hogy a magyar tanácsadók miért nem hívták fel a menedzsment
figyelmét ezeknek az alapvető munkajogi szabályoknak a betartására, ezzel
ugyanis támadási felületet „megspórolt” volna a Hankook. „Örülünk, hogy ide
települt a gyár, hogy munkahelyket teremetett és iparűzési adót fizet. De
számukra is előnyösebb lenne, ha meg tudnánk egyezni” - mondta Székely.
Harc a nemzetközi tőke ellen
„Nem akartunk Ózd sorsára jutni“ - magyarázta Pintér Attila, Dunaújváros
gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere, a Dutrade Zrt. kereskedelmi
igazgatója, miért fontos az 55 ezer lakost számláló iparváros számára a „több
lábon állás”, és miért fogadták lelkesen a multicég érkezését. Örömük sem
felhőtlen, sem osztatlan nem volt. A beruházáshoz kapcsolt összesen 26
milliárdos állami támogatás (lásd keretes írásunkat), a munkaügyi
szabálytalanságok, a szakszervezeti harc, a földspekulcáió vádja és a kulcsi
lakópark elleni lakossági tiltakozás is állandó témát adott a sajtónak. Pintér
Attila szerint az „ügynek” politikai gyökerei vannak. Vagyis: a jobboldal
számára itt egy újabb lehetőség, hogy elverje a port a szerintük a nemzetközi
tőkével elvtelenül kollaboráló kormányon, elsősorban a liberálisokon. A
szocialista politikus nem érti, hogy miért okozott botrányt a Hankook állami
támogatása. „Európában egyáltalán nem szokatlan ilyen mértékű támogatást adni
egy ekkora beruházáshoz. A Hankook éppen azért fordult el Szlovákiától, mert nem
kapott elegendő állami segítséget. Így most nálunk lesz 1500 munkahellyel több,
és a gyár közvetve legalább ennyi munkahelyet teremt a beszállítói körben“ -
fejtette ki az alpolgármester. Hozzátette: a cég valóban alkalmaz dél-koreai
munkásokat, és határokon túlról is csábítanak munkaerőt, ám ez nem a Hankook
hibája, hanem éppen a magyar szakképzés hiányosságait mutatja. Pintér Attila
arra számít, hogy Pentele-híddal és az M6-os, illetve M8-as ide tervezett
csomópontjának kiépítésével, valamint a dél-koreaihoz hasonló beruházásokkal a
térség az ország egyik legjelentősebb ipari és logisztikai központjává válhat.
Egyedül a 2010-re teljes kapacitásal működő gumigyártól több százmilliós, akár
milliárdos iparűzési adóra számítanak a jelenleg 14 milliárdos
költségvetésükben.
Az iparűzési adónak egyébként csak 65 százaléka kerül Dunaújvárosba. A
fennmaradó összeg Rácalmást illeti meg (a gyár a két település között fekszik).
Nem meglepő, hogy Szalai Árpád, a 4200 fős település alpolgármestere szintén a
pozitívumokat említi a beruházás kapcsán. A félmilliárdos költségvetésük
százmilliókkal fog megugrani, megpezsdül a gazdasági élet, és a dél-koreai multi
talán az ipari parkjukba is további befektetőket vonz. Nem osztja az utóbbi
kitétellel kapcsolatos optimizmust egy másik közeli település, a 2400 lelkes
Kulcs jegyzője, Török Zoltán. „A Hankookra vadászati engedély volt kiadva, ami
nem szokatlan, hiszen Magyarországon minden ellen tiltakozni kell, ez már szinte
nemzet sport. Több ilyen cég biztosan nem települ hozzánk“ - mondta indulatosan.
A Hankook által Kulcsra tervezett 6 milliárdos lakópark ügye, úgy tűnik
érzékenyen érintette a helyieket, nem is akar erről nyilatkozni. A beruházó a
vezetői számára építendő hotel mellé biológiai szennyvíztisztítót, közösségi
házat, rekreációs központot, tornatermet és utakat ígért. A gond ott kezdődött,
hogy az építkezés miatt a községben felállított szélturbinát arrébb kellett
volna telepíteni. Az üzemeltető cég igazgatója magánszemélyént népszavazást
kezdeményezett a beruházás ellen. Egy dunaújvárosi újságíró szerint az illető
sikerrel apellált a helyiek idegenellenességére is. Hivatalosan ugyan nem, de
négyszemközti beszélgetésekben többen mondogatták, ide ugyan kutyaevő koreaiak
ne jöjjenek. A népszavazásra végül nem került sor: a Hankook úgy döntött, nem
épít Kulcson lakóparkot.