Vissza a tartalomjegyzékhez

Holecz Erika
Csúcson a hitelfelvétel
Interjú Mérő Katalinnal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének ügyvezető igazgatójával

A tapasztalat szerint a megszorítások kellős közepén sem vásárolunk kevesebbet, sőt a hitelfelvételi kedv sem csökkent. Mivel magyarázza ezt a jelenséget?


Fotó: Somorjai László

- Ennek több oka van. Egyrészt a reáljövedelem-csökkenést a lakosság jelentős része csak átmenetinek gondolja, másrészt az emelkedő infláció és a svájci frank árfolyamának alakulása miatt svájcifrank-alapú hitelt negatív reálkamatra lehet felvenni. Általánosságban pedig az is fontos kérdés, hogy milyen a lakosság eladósodottságának a szintje. Nemzetközi viszonylatban a magyar a lakosság eladósodottsága például a nemzeti összjövedelemhez (GDP) képest egyáltalán nem tekinthető kiugróan magasnak, tehát ebből a szempontból van még tere a hitelek növekedésének.
Mi a felelőssége a banknak, illetve az ügyfélnek a hitelfelvételkor, hogy elkerülhető legyen egy esetleges „hitelbedőlés”?
- A bankoknak a hitelezési eljárások során - saját üzleti érdekük miatt - alaposan meg kell vizsgálniuk az ügyfél hitel(visszafizető)képességét.  Az ügyfélnek viszont arra kell nagyon odafigyelnie, hogy ne a csábító reklámok alapján válasszon, hanem az ő egyéni helyzete és szempontjai szerint „legkedvezőbb konstrukciójú” hitelszerződést kösse meg. Tehát mind a bank, illetve banki ügyintézők felkészültsége és korrektsége, mind pedig az ügyfelek kellő tájékozottsága egyaránt nagyon fontos ebben a kérdésben.
A legjobb hitel mindkét fél szempontjából az - fedezettől függetlenül -, melyet az ügyfelek képesek visszafizetni. Devizahitelnél épp ezért bele kell kalkulálni az árfolyamváltozásból adódó részletnövekedést vagy a futamidő alatt esetlegesen fellépő „kedvezőtlen” körülményeket, mint betegség, munkahelyi problémák vagy éppen a család bővülése.
Melyek azok a hitelfajták, ahol nagyobb az eshetősége annak, hogy nem fogják törleszteni a hitelt?
- Általában azt lehet tapasztalni - nemcsak Magyarországon -, hanem a világon mindenütt, hogy a lakásfedezetű hitelek azok, amelyeket igyekeznek az ügyfelek mindenképp visszafizetni. Egy személyi kölcsönt vagy egy gépjárműhitelt - amely mögött nincs ingatlanfedezet - „könnyebben hagynak bukni” az érintettek. Magyarországon a bankok lakossági hitelállománya jó minőségűnek mondható, az úgynevezett „problémás” (átlag alatti, kétes, rossz) hitelek állománya kevesebb, mint a teljes hitelállomány két százaléka. Ez az érték mindenképpen jónak számít. S annak ellenére ez az álláspontom, hogy köztudott: a nem teljesítő hitelek egy részét a bankok nem tartják meg, hanem eladják ezen állományaikat professzionális követelésbehajtással foglalkozó cégeknek. Amikor nagyon magas „hitelbedőlésről” hallunk esetleg híradást, akkor jó ha tudjuk, nem a bankok érintettek, hanem egyes pénzügyi vállalkozások. Ezen pénzügyi szolgáltatók közt ugyanis több olyan cég is van, aki kimondottan a kockázatos ügyfelekre specializálódott. Ők hajlandóak kiugróan magas kamat mellett olyan ügyfeleket hitelezni, akik már egyetlen banktól sem kaphatnak hitelt.