Vissza a tartalomjegyzékhez

Munkatársunktól
Sávos települések
Zászlókat osztogat a Jobbik

Árpádsávos zászlókat átadó missziót hirdetett a Jobbik azért, hogy az általuk egyik legősibb magyar jelképnek tartott, a magyar szabadságot, dicsőséget és összetartozást szimbolizáló piros-fehér lobogók újra méltó helyükre kerüljenek. Több mint száz település igényelte már a lobogót, melynek köszönhetően hazánkban létrejött a „sávos” és a „nem sávos” önkormányzatok hálózata.


Fotó: Somorjai László

Cegléd, Szarvas, Baja, Kecel, Karcag is az „árpádsávos települések” listáját gyarapítja, de a budapesti XXII. kerület és Nagykőrös önkormányzata is jelentkezett a Jobbik felhívására. Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke lapunknak elmondta, hogy az árpádsávos lobogót „többször meggyalázták” a második világháború idején és nem utolsósorban az októberi zavargások idején is, ugyanakkor a Jobbik hiszi, hogy az „árpádsávos lobogó segítségével honfoglaló őseinkhez hasonlóan lesz erőnk és bölcsességünk az előttünk álló történelmi akadályok, válságok leküzdésére”.
A zászlónak szerintük semmi köze nincs a nyilasterror idején használt lobogóhoz, „klasszikus lófarkas zászló” - nyugtat meg Szegedi, aki az akció előzményeként előadás-sorozatot szervezett a valódi árpádsávos zászlóról, és a Budai Várban zászlós felvonulást is rendezett pártjával.
Kecel város önkormányzatának jegyző asszonya igencsak meglepődött kérdésünk hallatán, ismeretei szerint ugyanis a képviselőtestület nem tárgyalt a lobogóról, így a polgármester magánakciójának tartja az esetet.
A parlamenten kívüli tömörülés kezdeményezése láttán logikus következtetésnek tűnhet, hogy a felajánlást elutasító önkormányzatokra egyfajta bélyeg kerül, Szegedi Csanád ugyanakkor a leghatározottabban elutasítja ezt a feltételezést. „Sokan félnek az árpádsávos lobogót kitenni, félnek a negatív visszhangoktól. Az is sajnálatos, hogy az MSZP-n túl a legtöbb fideszes polgármester sem támogatja a lobogózást” - tette hozzá.
Takáts László, Cegléd alpolgármestere elmondta, hogy a Jobbik politikai nézeteitől elhatárolódnak, miközben ő is úgy véli, hogy a zászló valódi eredetét sokan tényleg nem ismerik. Cegléden sem szavazott a képviselőtestület arról, átvegyék-e a Jobbik ajándékát, de Takáts szerint erre nem is lett volna szükség. A lobogó egyébként nem került ki a városháza homlokzatára a trikolór mellé.
„A Jobbik üzenetével alapvetően nem, de az árpádsávos zászló üzenetével egyetértünk” - osztja kollégája véleményét az egyik alföldi település alpolgármestere, aki azt is hozzátette: nem az épület homlokzatán, hanem a képviselői ülésteremben helyezték el a lobogót. Ő úgy véli, a zászló nem szegregál, nem különböztet, hanem mint ősi jelkép erősíti a magyarság öntudatát, hogy „eme nehéz helyzetben úrrá tudjunk lenni a kialakult helyzeten”. Azt is külön kéri, ne említsük a település nevét, mert semmiképp nem szeretnének „jobbikos-szélsőséges” vagy akár „árpádsávos” településként bevonulni a köztudatba.