Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Meg akarták ölni
Karancsi Tibor egykori nyomozó

Mit volt az első reakciója Kármán Irén megverése kapcsán?

- Az, hogy sajnos bekövetkezett, amire számítani lehetett. Bizonyos jelek utaltak rá, hogy „rajta vannak”, kapott fenyegetéseket telefonon is, e-mailben is, és feltörték az autóját. Folyamatosan figyelniük kellett a mozgását, másképp nem történhetett volna meg az elrablás és a verés. Szerintem meg akarták ölni, csak az ütlegelések miatti belső hasi vérzése miatt nem érezték a pulzusát, és azt hitték, már halott. Egykori nyomozóként egészen biztos vagyok ebben.
Eltűnt a nyilvánosság elől az olajügyek után, ezért kézen-fekvő a kérdés: önnel mi van?
- Szélmalomharcot vívok, mint Cervantes hőse. Akármibe fogok bele, akármihez adom a nevem: kihasználnak és félretesznek. Annak idején szembementem a saját főnökeimmel, megbecsült rendőri vezetőkkel, akik, mint később kiderült, aljas bűnözők voltak. Semmi mást nem tettem, mint amire felesküdtem: bűnüldöző vagyok és voltam.
Mi a valóság az olajügyekben?
- Egyszerű a képlet: akik az olajozásban részt vettek, büntetlenül megúszták, belőlük lett egy hihetetlenül úri, újgazdag réteg. A sameszok, a végrehajtók kisebb büntetésekkel megúszták, többnyire vasutasokat, volános sofőröket, éjjeliőröket ítéltek el. A gazdasági szférának a politikára gyakorolt hatása közismert, a politikának a gazdaságra gyakorolt hatása ugyancsak közismert. Gyorsan egymásra találtak, pártok, frakciók, politikusok, vállalkozók egy csapattá kovácsolódtak hamar.
Az olajbizottság tagjai tűzzel-vassal küzdöttek, nem akarták meghallani, amit el tudtam volna mondani. Ez az olajbizottság egy látványelem volt, hogy elvegye a dolgok élét.
Mit gondol, kiderül-e valaha az olajügyek összefüggése a politikával?
- Kérem, ez már ki van derítve, csak 85 évre titkosították, hogy az érintetteknek még az unokájuk se sározódjék be.