Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Egészségügy: szívroham előtt

Egy vagy több egészségbiztosító - ezen a ponton csúcsosodott ki az egészségügyi reform, s jelent szinte szakítópróbát a kormánynak. Pedig nem a biztosítók száma a legfontosabb kérdés. Lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint az eddigi lépések után ma rosszabb állapotban vannak az egészségügyi intézmények: akadozik az ellátás, hosszabbodnak a várólisták, rohamosan nő az eladósodás. A kórházak csődre vannak ítélve.


Fotó: Somorjai László

„Minden intézmény kódoltan veszteségre van ítélve” - nyilatkozta Rácz Jenő, volt szocialista egészségügyi miniszter. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke kérdésünkre kifejtette, „a reform óta a kórházak kevesebb pénzből kénytelenek gazdálkodni. Igaz ugyan, hogy napidíjat kell fizetniük a betegeknek, és egy ágyra nagyobb támogatás jut, de mivel jelentős leépítések történtek, összességében 5-8 százalékkal kevesebb pénzt kapnak az intézmények. A teljesítményvolumen-korlát (TVK) pedig még inkább behatárolja a bevételüket. A TVK ugyanis azt jelenti, hogy az OEP egy meghatározott öszszeget bocsát havonta a kórházak rendelkezésre, s ha a betegek állapota ennél több beavatkozást igényel, és ezek emiatt túllépnék a keretet, nem fizeti ki a kassza. Ezért az amúgy is adóssággal küszködő intézmények - az orvosi indokoltság ellenére - nem vállalják be a „túllépést”. Így nem csoda, hogy egyre hosszabbra nyúlik a várólista. A reformokból mindenképpen pozitívnak mondható ugyanakkor - tette hozzá az elnök -, hogy megszűnnek a területi egyenlőtlenségek és a felesleges kapacitások, de nem tudjuk elfogadni, hogy betegeknek az indokolt beavatkozás helyett pénzhiányra hivatkozva várólistára kell kerülniük. Ezért a Kórházszövetség a TVK azonnali eltörlését javasolja” - mondta Varga Ferenc.
A kórházak háromnegyede komoly adóssággal küzd, az összeg elérheti a 20 milliárd forintot, egy részük átmenetileg még tudja kezelni, ha a beszállítóik még hiteleznek nekik, de ez is csak idő kérdése. Az eladósodás tovább erősödött az új finanszírozási rendszerben, Rácz Jenő becslése szerint az év végére elérheti az 50 milliárd forintot. Ma már orvosi egyetemek, klinikák is csődközeli helyzetbe kerültek. Országos visszhangot kapott, amikor a győri, illetve a szekszárdi kórház bejelentette, hogy felfüggesztik a műtéteket a pénzhiány miatt. A SOTE-n válságstábot állítottak fel, mert közel 5 milliárd forinttal kevesebb pénzt kapnak, a szentesi kórház - súlyponti létére - csődbiztost kapott, mert közel egymilliárdos adósságot halmozott fel. Országszerte folyamatosak az elbocsátások, csupán a fővárosban 2500 egészségügyi dolgozót tettek utcára, sok helyen még a végkielégítéseket sem tudják kigazdálkodni az intézmények. A várólisták már most több hónaposra duzzadtak, a komolyabb diagnosztikai vizsgálatokat, mint a CT-t, MRI-t csak a legsúlyosabb esetekben alkalmazzák. Felmerül a kérdés, miért állít teljesíthetetlen feltételeket a kórházak számára az állam. Nem fizeti ki a működésükhöz szükséges összeget, mintha mesterségesen „besegítene” a szelektálódásba. Varga Ferenc kérdésünkre elmondta, „a végső cél az, hogy kisebb legyen az egészségügyi ellátó rendszer, hogy kevesebb intézmény működjön országszerte, mert az adóforintokból a mai hálózat igényeit nem tudja kiszolgálni az állam. Durva lépés lenne - tette hozzá -, ha egyik napról a másikra átszabnák a rendszert, ezt egyik kormány sem vállalta fel, inkább lassú agóniára ítélték az egészségügyet. Így viszont több lesz a vesztes”.
Az, hogy a betegek ellátásában eddig nem történt drámai eset, az orvosok, ápolók lelkiismeretes, áldozatos munkájának köszönhető. Az utóbbi időben ugyanakkor megszaporodott az elégedetlen betegek aránya. Az Egészségbiztosítási Felügyelethez egyre több panasz érkezik. A legtöbb kifogás a kórházi ellátásra vonatkozik, a tisztaság hiányára, a gyógyszerellátásra, illetve az élelmezési elégtelenségekre. Jobb, ha visszük magunkkal a gyógyszereinket, fájdalomcsillapítót, és némi élelmiszert, ha vajas zsemlén és üres levesen kívül mást is ennénk. Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke a Heteknek elmondta: „tízmillió ember közös illúziója, hogy mindenki számára egyformán elérhetők az egészségügyi rendszerünk szolgáltatásai. Sajnos ez nem így van, drámaiak a különbségek. Ezeket meg kell szüntetnünk” - szögezte le. „Tízmillió embernek van elege abból, hogy zavaros, tisztázatlan viszonyok között él. A maszatos, katyvaszos helyzet az egészségügyre is igaz. Ma a gyógyítás minősége az orvosok lelkiismeretén múlik” - tette hozzá az alelnök.
Mikola István, az Orbán-kormány egészségügyi minisztere a Heteknek elmondta, katyvasznak inkább az úgynevezett egészségügyi reformot és annak a következményeit lehetne nevezni. „Harmincöt éve dolgozom a pályán - mondta -, a magyar egészségügy európai mércével nézve is elismert kultúrának számít.” Hozzátette ugyanakkor, hogy „rossz a hangulat a szakmában: kiábrándultság, szorongás jellemző. Sorra mondanak le vezető tisztségeikről szaktekintélyek, sőt olyan is előfordult - amire eddig nem volt példa -, hogy szakmai kollégiumok feloszlatták magukat. Ma már mindenki nyelvet tanul, aki teheti, külföldre tart.”