Vissza a tartalomjegyzékhez

Papp Levente
Made in China
Veszélyes és hamis termékek az EU-ban

Égési sérülést okozó szaunatakaró, rosszul szigetelt irodai gépek és fulladásveszélyt jelentő játékok is akadtak a közel ezer veszélyes cikk között, amelyeket az unió piacáról kitiltottak. Az Európai Bizottság eltökélt abban, hogy megóvja piacát a főként Kínából áramló veszélyes, illetve hamisított termékektől. A márkás termékek hamisítása az egyre szigorodó ellenőrzések ellenére is folyamatosan bővülő, virágzó üzletág.


Fotó: Reuters

Az Európai Unió Bizottságának beszámolója szerint tavaly 924, az unió piacára importált és forgalmazott termék nem felelt meg az EU biztonsági előírásainak. A European Voice uniós hírmagazin szerint égési sérüléseket okozó szaunatakarók, áramütést okozó irodai tűzőgépek mellett a fulladásveszélyt jelentő gyermekjátékok, mint például a szemeiket elvesztő játékmacik és babák minősültek a legveszélyesebbeknek. Számos kisgyermekeknek készült műanyag játék, illetve a fogzás fájdalmait enyhítő rágóka tartalmazott a szigorú EU szabványok szerint már veszélyesnek minősülő kémiai anyagokat. Szintén veszélyesnek minősítették, és kivonták a forgalomból a mobiltelefonnak vagy éppen játékautónak álcázott öngyújtókat. A veszélyes termékek zöme Ázsiából, 48 százalékuk pedig egyenesen Kínából származik.
Kínában egyébként virágzik a márkás termékek hamisítása is, gyakorlatilag minden neves márkaterméket utánoznak. EU-tisztviselők szerint a hamisított termékek gyakran tartalmaznak a szabványoknak nem megfelelő anyagokat, alkatrészeket. A hamisított termékek persze leginkább csempészáruként kerülnek Európába, gyakran a szervezett bűnözés is bekapcsolódik a gyártásba, illetve forgalmazásba. Annak ellenére, hogy egyre több uniós és nemzetközi szervezet küzd a hamisítványok ellen, az unió bűnüldözési szervei szerint az alvilág számára alacsony kockázattal járó, magas profittal kecsegtető „üzletág” a termékhamisítás. A hamis márkás termékek, például Adidas, Nike sportszerek, svájci márkajelzésekkel ellátott karórák, Prada táskák és más ruházati hamisítványok igen keresettek Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt. Egy a témában végzett kutatás szerint az európaiak a kedvező ár miatt szívesen vásárolják a hamisítványokat. Egy hamisított Ralph Lauren póló, egy ál Omega, vagy éppen Rolex óra nem jelent különösebb veszélyt viselője számára, legfeljebb a svájcinak álcázott óra tulajdonosa rendszeresen elkésik. Ezzel szemben a hamisított cigaretták, vagy italok akár életveszélyesek is lehetnek. Különösen veszélyesek az illegálisan terjesztett gyógyszerek, mivel azok tartalma teljesen ellenőrizhetetlen.
A csempészek egyik kedvelt értékesítési csatornája az internet, külön honlapok specializálódtak a csempészáruk terjesztésére. Gyakorlatilag minden neves terméknek megvan a hamisított változata. Közel 100 millió azon termékek száma, amit az EU bűnüldözési szervei évente lefoglalnak, és ez csak a jéghegy csúcsa, hiszen a hamis termékek zöme a fogyasztóknál landol. Külön iparág állt rá Kínában és Oroszországban a szellemi termékek, szoftverek, zenék és filmek hamisítására. Ez már nemcsak az EU-t, de az USA-t is érzékenyen érinti, mivel több milliárd dollár bevételtől esnek el a szoftver- és a szórakoztatóipar multinacionális vállalatai. Az USA a közelmúltban két eljárást is indított Kína ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), mivel Kína nem tartja be a nemzetközi egyezményeket a szoftverek, filmek és zene illegális másolása és terjesztése elleni küzdelemben. Nem ritka, hogy egy szoftvert, illetve egy DVD-filmet a világpremier előtt néhány nappal már egy-két dollárért meg lehet vásárolni a pekingi feketepiacon. Más kérdés, hogy Oroszországban és Kínában, illetve Ázsia más, szegényebb régióiban egyáltalán meg tudnák-e fizetni az eredeti termékeket. Kína állami szinten látszólag küzd a hamisítók ellen, és évente több ezer eljárást indít a különböző világmárkák nevével visszaélőkkel szemben. Egy másik probléma viszont, hogy Kínában állami támogatást élvez a világhírű termékek jogilag védett dizánjának lemásolása és más néven történő forgalmazása. A kínai autóipar például rendre lemásolja Európa vagy az USA kedvelt autómárkáit, gyakran anélkül, hogy az eredeti gyártókkal megegyeznének. A BMW X5-höz kísértetiesen hasonló terepjárót vagy a Smart kisautót egy az egyben tükröző járművet is szeretnének Európában piacra dobni. A Ferrero Rocher desszertek lemásolva, más néven egész Kínában kereskedelmi forgalomba kerülhettek. A Ferrero Rocher beperelte a jogosulatlanul másoló céget, és a Smart gyártói is leszögezték, hogy jogi útra terelik az ügyet.
Stefano Storo, az Európai Bizottság termék- és szolgáltatás-biztonságért felelős vezetője azért küzd, hogy legalább legális úton ne érkezzenek be az egészségre, illetve az életre veszélyes termékek az unió piacára. „Útiterv a biztonságos játékokért” néven tavaly novemberben szerződést kötött az EU Kínával annak érdekében, hogy az unióba exportált kínai termékek már a gyártás során meg tudjanak felelni a biztonsági előírásoknak. Soro az European Voice című lapnak leszögezte, nem céljuk a kereskedelem lebénítása, de azt szeretnék elérni, hogy az üzleti szempontok mellett az uniós biztonsági előírások is teljesüljenek. Nincs könnyű dolga Peter Mandelson kereskedelmi és Günter Verheugen ipari biztosoknak, akik az európai márkák külföldi védelméért is felelősek. A jövőben az unió az USA-val karöltve még több intézkedést tesz azért, hogy a hamisított termékek gyártását és uniós forgalmazását megakadályozza. Öt európai világmárka, a Gucci, a Chanel, a Burberry, a Prada és a Luis Vutton összefogott és beperelte a hamisítványkereskedelem egyik központjának számító pekingi Selyempiac üzemeltetőit. A pekingi legfelsőbb bíróság helyt adott a cégek követelésének, és mára eltűntek a nevezett márkák a Selyempiacról. Egyre szigorúbb nemzetközi szabályok és ellenőrzés nehezíti majd a csempészek dolgát, illetve azokét, akik néhány euróért szeretnének „márkás” cuccokhoz jutni.