A Titanic elsüllyedésének szörnyűségei elevenednek meg abban a levélben,
amelyet az egyik túlélő, Laura Mabel Francatelli írt nem sokkal a tragédia után.
A levelet és a túlélő mentőmellényét árverésre bocsátják.
A levél tanúsága szerint Francatelli 1912. április 15-én éjfélkor kinyitotta
az E-36-os kabin ajtaját, és látta, ahogy az utasok éjszakai öltözékükben
elhagyják szobáikat.
A hajótisztek ennek ellenére folyamatosan azt ismételgették, hogy minden rendben
van. Francatelli és a Duff-Gordon házaspár ekkor felmentek a fedélzetre, ahol
észrevették, hogy „a tenger egyre közelebb jön. Süllyedünk”.