Vissza a tartalomjegyzékhez

Kovács Klára
Támad az APEH
Tízezer vagyonosodási vizsgálat

Újra virágkorát éli az offshore cégek alapítása, beindult a vagyonmentés, kézzel fogható a pánikhangulat. Nem véletlenül, hiszen az APEH szinte „rászáll” a vagyonosokra: az idén 10 ezer vizsgálatot tervez elindítani ellenük.

Belehúzott az adóhivatal, az idén már 4000 vagyonosodási vizsgálatot indított el a tervbe vett 10 ezerből, holott eddig csupán néhány száz jutott egy-egy évre. Az APEH sajtóosztályától kapott információk szerint nem pusztán a kiemelkedően gazdagok ellen indítanak vagyonosodási vizsgálatot, hanem gyakorlatilag bármely vállalkozás érintett lehet. A hatóság nem önmagában a vagyon nagyságára „ugrik”, hanem az érdekli, hogy a 2001-2005 között megszerzett vagyon mögött megvan-e a megfelelő adózott jövedelem.
Fedezetlen vagyongyarapodás tekintetében fokozottabb kockázatot jelent az olyan társas vagy egyéni vállalkozás, ahol az üzletmenet érdekében nagy összegű tagi kölcsönt, tagi betétet nyújtott a tulajdonos magánszemély vagy egyéni vállalkozó - tudtuk meg az adóhatóságtól. Vizsgálatra kerülhet sor az olyan vállalkozásoknál is, ahol a cégnyilvántartás adatai alapján nagy értékű vagyoni betétek adásvétele történt, vagy a szükséges adóbevallások beadását az adózók elmulasztották megtenni. Hasonlóképpen ott is, ahol nagy értékű ingatlanok, ingóságok, mint például személygépkocsi, vitorlás hajó, motorcsónak, légi jármű stb. adásvétele történt.
Az olyan egyéni vállalkozók is fokozottabban számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra, akiknél nincs vállalkozói kivétből vagy osztalékból származó jövedelem, illetve nem kezdő vállalkozás esetében indokolatlanul tartósan veszteséges gazdálkodás folyik.
Elvileg bármilyen tevékenységet folytató vállalkozás képbe kerülhet, az APEH 2007. évi ellenőrzési irányelve kiemelt kérdésként kezeli többek között a számítástechnikai eszközök, a mobiltelefonok és alkatrészeik forgalmazásával foglalkozó, valamint a hulladékkereskedelmi tevékenységet végző adózók, továbbá az ingatlanügynöki és ingatlanközvetítői tevékenységet folytató, valamint a fodrászati, szépségápolási tevékenységi körbe tartozó vállalkozók vagyonosodási vizsgálatát.
Maga a vizsgálat egy kérdőív kitöltésével kezdődik, amelyben nyilatkozni kell a vagyoni helyzetről. Szakértők azt javasolják, hogy ügyvéd segítségével töltsék ki az érintettek a nyomtatványt, mert a hatóság ezt veszi alapul. Az APEH azt vizsgálja, hogy a bevallott jövedelem hogyan aránylik a magánszemély, illetve a vállalkozás tulajdonában levő vagyonelemekkel. Felettébb feltűnő lehet tehát az a vállalkozó, aki minimálbéren van bejelentve, de értékes ingatlanra, drága autóra tett szert, luxusutazásokon vesz részt. Az APEH ellenőrzi a Belügyminisztérium és a Földhivatal adatbázisát is, hogy lássa, milyen vagyonelemek vannak az illető nevén, de lekéri a bankoktól is a számlaadatokat. Magánszemélyek esetében akár utazási irodákat, jacht- és egyéb sportklubokat is megkeres a hatóság.
A legnagyobb nehézséget a jövedelem igazolása, a vagyon legális eredetének bizonyítása jelenti - mondta kérdésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Arra számítani kell, hogy ha kölcsönadással próbálja valaki indokolni a vagyona eredetét, az APEH beidézi a szerződésben feltüntetett személyeket, a tanúkat, akiknek nyilatkozniuk kell a kölcsönadás körülményeiről, a pénzátadás részleteiről. A vallomások alapján dönt az APEH, hogy valós-e a dokumentum, vagy csak utólag kreálták. Ha ellentmondást találnak a vallomások között, nem fogadják el - hívta fel a figyelmet az elnök. Mindettől függetlenül vizsgálat alá vonják a kölcsönadó személyt is, hogy ellenőrizzék, rendelkezett-e a szerződésben leírt adózott jövedelemmel.
Szintén gyanús lehet, ha a vállalkozó úgynevezett tagi kölcsön formájában igyekezett az adózatlan jövedelmét „elhelyezni”. Nagyobb összegű tagi kölcsön szinte biztosan felkelti a hatóság figyelmét - tudtuk meg. Ebben az esetben szintén bizonyítani kell, hogy a nem ritkán több száz millió forint milyen jövedelemből származik, illetve adóztak-e utána. Amennyiben nem sikerül igazolni a kiadások fedezetét, egy következő, kényesebb szakasz, a becslés kezdődik - mondta Zara László. Az APEH ebben az esetben megbecsüli, mekkora jövedelemnek - és ezután következő adónak - kellett lennie ahhoz, hogy ekkora tagi kölcsönt adjon, vagy nagy értékű ingatlant stb. vásároljon az ügyfél. A becslésben szinte korlátlan lehetőségei vannak a hatóságnak, ám a kiadásokból, a költekezésekből indul ki, illetve következtet. Az ügyfélnek ebben az esetben is okiratokkal kell igazolnia, hogy ingó és ingatlan értékesítéseiből, öröklésből vagy ajándékozásból, tőkebefektetéseiből, illetve egyéb forrásból származik a jövedelme.
Amennyiben eredménytelen az igazolás, komoly következményekkel kell számolni. Egyfelől meg kell fizetni az elmaradt adót, majd a késedelmi pótlékot - ami a jegybanki alapkamat kétszerese -, illetve a bírságot, ami az adóhiány 50 százalékáig terjedhet. Mindez összességében elérheti az adóhiány háromszorosát is.
Zara László szerint - bár a legtöbb esetben valóban történt adóeltitkolás - sok tisztességes adózó is pórul járhat, mivel a bizonyítás nem minden esetben megoldható.
Érdemes előre felkészülni az esetleges vizsgálatra. Ha már bejelentkezett az APEH, nincs mozgástér, de előtte lehetséges rendezni a sorokat. Megoldás lehet az önrevízió, amikor az adózó önként vallja be, hogy az adott időszakban elmaradt az adófizetés. Ebben az esetben csak az adót kell utólag befizetni, a büntetéseket nem.
Bár a kampányszerű vizsgálatok javíthatnak némiképp az adózási morálon, nem várható, hogy megszűnik az adóelkerülés. Zara László szerint félő, hogy a komoly vagyonnal rendelkezők külföldre menekítik a vagyontárgyaikat, hogy kikerüljenek a magyar hatóságok látóköréből.