Az Európai Unió a remélt 4-500 milliárd forint helyett maximum 100-120
milliárd forinttal támogatná a 4-es metró megépítését. Demszky Gábor
főpolgármester továbbra is állítja: 2010-re elkészül az első szakasz.
A 4-es metró ötlete 1972-ben született meg, s az akkori tervek szerint
1978-ban el is kellett volna kezdeni az építkezést, ám a kommunista vezetők álma
azóta sem valósult meg.
A Grósz-kormánytól napjainkig szinte minden kormány foglalkozott a 4-es
metróval, majd sorra mind visszakozott. Hol mi utasítottuk el az oroszokat, akik
az államadósság fejében vállalkoztak volna az építkezésre, hol pedig minket a
Világbank, amikor hitelért folyamodtunk. Az Európai Unió mostani elutasítása
azonban hidegzuhanyként érte a közvéleményt. Nemcsak azért, mert az unió számos,
közösségi célokat előtérbe helyező támogatásra tett ígéretet és ígért pénzt,
hanem azért is, mert a kormány úgy állította be a közvélemény előtt a metró
ügyét, mintha ez már jóváhagyott, lefutott dolog lett volna.
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szóvivője a
Heteknek kifejtette: szó nem volt ígéretről az unió részéről, a kormány úgy
kezdte el az építkezést, hogy gyakorlatilag nem volt meg rá a fedezet.
2005-ben fogadta el az Országgyűlés az úgynevezett metrótörvényt, amely
szerint a két szakasz együttesen 264 milliárd forintba kerül. Ennek 79
százalékát az állam, a fennmaradó részt a főváros állja. Tavaly azonban
felborult a terv, mert kiderült, hogy lényegesen többe, közel 500 milliárd
forintba kerül a metró, s a költségvetési problémák és a megszorítások közepette
a kormány gyakorlatilag kihátrált a finanszírozásból. Az idei költségvetésben
már nem is szerepel az állami szerepvállalás. Úgy döntött a kabinet, hogy
megpróbálják uniós forrásokból pótolni a részüket. „Nos, ezt a számítást húzta
most keresztül Brüsszel” - szögezte le Vitézy.
Az Európai Unió a remélt 4-500 milliárd körüli összeg helyett maximum 100-120
milliárd forinttal támogatná a metróprojekt első szakaszát, az Etele tértől a
Baross térig, de ezt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén. A második,
a Bosnyák tér és a Baross tér közötti szakasz megépítését egy centtel sem
hajlandó támogatni.
Az EU pénzügyi és szakmai kifogásokat egyaránt megfogalmazott. Kifogásolták,
hogy az első szakaszon túl sűrűn vannak a megállók, a szerelvények nem tudnak
kellően felgyorsulni, így nem lennének gyorsabbak a felszíni járműveknél. A
támogatás fejében az unió elvárja, hogy tervezzék át a nyomvonalat, ami
nyilvánvalóan néhány állomás megszűnésével járna együtt. Az EU szerint a második
szakasz alapvetően elhibázott elképzelés, amelyre nem hajlandó áldozni.
Szakmai kifogások mellett pénzügyi területen is igen messze állnak az
álláspontok. Az EU valóban Magyarország rendelkezésére bocsát 4-500 milliárd
forintot a tömegközlekedés fejlesztésére, ám nem óhajt ebből csupán egyetlen
projektet finanszírozni. Számos városi és elővárosi közlekedési fejlesztés
szerepel a tervekben, amelyet mind feláldozott a kormány a metróépítés oltárán.
„Fontosnak tartjuk a metróberuházást, de más, hasonlóan fontos projekteket is
szeretnénk finanszírozni” - fogalmazott az unió képviselője.
Vitézy Dávid szerint az unió döntése a beruházás végét jelenti: „A 4-es metró a
hetvenes évek fejlesztési terveit tükrözi. Maguk az illetékesek sem titkolták,
hogy a metró célja a felszíni közlekedés kiváltása, ezért van az, hogy szinte
minden sarkon lesz megálló. Ez elavult, idejétmúlt koncepció, manapság sehol
nincsenek ilyen prioritások, s ezért nem is támogatja az unió. A mai
tömegközlekedés fejlesztésének egyetlen célja lehet: alternatívát kínálni az
autósok számára, hogy tömegesen tegyék le az autóikat a P+R parkolókba, és
metróval közlekedjenek a városokban. A 4-es metró terve azonban erre teljesen
alkalmatlan.”
Fónagy János, a Fidesz szakpolitikusa, korábbi közlekedési miniszter is egyetért
az unió álláspontjával. Mint kérdésünkre kifejtette, nem érte váratlanul a
szakmát az unió elutasítása. „Nem megszokott ellenzéki akadékoskodásként
fogalmaztuk meg kezdettől fogva, hogy torzó az 1. és a 2. szakasz, és hogy
alapvető probléma az, hogy nem megfelelő az előkészítés.” A jelenlegi terv
Fónagy szerint sem könnyítené a túlzsúfolt városi közlekedés és az
agglomerációból ingázók terheit. A fideszes politikus szerint előrelépés
lehetne, ha Budatétényig vagy a budaörsi virágpiacig vinnék ki a nyomvonalat.
Demszky Gábor kitart az eredeti terv mellett, bár azt elismerte, hogy egyéves
késésben vannak. A főpolgármester szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette:
„Semmi sem fenyegeti a megvalósulását. Április első felében elindul a két
fúrófej, naponta 1015 métert haladnak majd előre. Eddig 45,2 milliárdot
fordítottunk a metró építésére, az első szakasz 2010 végére, a második 2012
végére készül el.” Az uniós források kérdésével kapcsolatban annyit mondott:
„Stabil az építkezés anyagi háttere. Jelentős vissza nem térítendő támogatásra
számíthatunk a Kohéziós Alapból, kérdés csupán ennek a mértéke. A 4-es metró
építése sínen van - mondta Demszky Gábor -, az alagút hiányzik még hozzá.”
Ugyanakkor tény, hogy az eddigi projektvezetőt kedden „szakmai okokból”
leváltották.